Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1914-05-02 / 18. szám

2-ik oldal. ÉRMELLÉK 1914. május 2. 18-ilc szám Török Irén és Társa Debrecen, Piac-utca 38. szára. Értesíti a t. közönséget, hogy Női kalap-szalon ját áthelyezte Arany János-utca 1. szám aló gfff" Piac-utca 38. szám alá, a (Hungáriával szemben). t&3Íi£ T a. T7" a s z I e s n. "v á 1 1 kalap oki Gyermeknap. Érmihályfalván a folyó év­ben rendezendő gyermeknap ügyében Jakab Rezső főjegyző múlt hó 26 ára értekezletre hívta össze a 40 tagból (20 nő, 20 férfi) álló bizottságot. A magasztos ügy iránti lelkes érdeklődést bizonyltja az, hogy a bizottsági tagnők és tagok közül egyedül Szathmáry Sándor nyug. ref. lelkész jelent meg és igy az értekezletet nem lehetett megtartani. Elmarasztalták a MÁV-ot. A nagyváradi kir. ítélőtábla f. hó 20-án jóváhagyta a tör­vényszék azon ítéletét, a melylyel a MÁV. igazgatóságát, a Puskás Albert érsemjéni lakos elgázolása ügyében, az özvegy részére évi 365 korona járadék fizetésére Ítélte. Magát az ügyet lapunkban már ismertettük. Az el- gázolás az Érmihályfalva—debreczeni országút keresztezésénél történt, a melyet a MÁV. máig sem látott el sorompóval. Az ítélet el­len fellebbezhet ugyan az államvasut, de a két egybehangzó Ítélet folytán az özvegy részére az évjáradékot fizetni köteles. Bírósági hirdetések közzététele. Id. Beck Adolf az „Érmelléki Hírlap“ állító­lagos szerkesztője, panaszos kérvénynyel élt a nagyváradi kir. törvényszék elnöké­hez, amelyben intézkedést kért arra nézve, hogy az eg\es bírósági árverési hirdetések ne a „Közérdek—Érmellék“ cimü lapban, de a kiadásában megjelenő nyomdatermékben tétessenek közzé. — Ugyancsak hasonló kérelemmel járult az elnökhöz a „Székelyhídi Hírlap“ kiadója, Kóhn Sámuel is. A kir törvényszék el­nöke 1909. Ein. 33/LXI--4. sz végzésé­vel értesítette a két lapkiadót, hogy ké­relmét nem teljesítheti. Nem pedig azért, merta „Közérdek—Érmellék“ a székelyhídi járásbíróság területén legnagyobb mérték­ben elterjedt hetilap, de felügyeleti hatás­körén kivid esik annak elbírálása, hogy a bíróságot utasítsa, hogy melyik hírlapban közzétett hirdetményeket fogadjon el szabály­szerűnek. Igazán nem volt szándékunk ezt a kérdést bolygalni, jóllehet tudtuk, hogy a két kiadó, mindent elkövet arra nézve, hogy magának — nézetünk sze­rint — jogtalan előnyöket csikarjon ki. Megvoltunk győződve a székelyhídi bíró­ság vezetője kiváló jogtudása és pártat­lanságáról, a kir. törvényszék elnökének igazságszeretetéről és igy legkevésbbé sem bántott bennünket a folytonos áská- lódás. De az a jóakarat, az a pártfogás, amelyben lapunk az ügyvédi kar által részesittetik, a legmélyebb hála mellett bizalommal is tölt el és egyáltalán nincs okunk arra, hogy a két lapkiadó üzleti spekulatiója aggasszon bennünket. De, hogy bebizonyítsuk azt is, hogy nem szándékunk a rosszakaratot hasonló rosszal viszonozni, jóakarattal figyelmez­tetjük a két lapkiadót az 1914. évi uj sajtótörvény 24. §. 5. pontjára. Az idé­zett törvényszakasz szerint: „az, aki felelős szerkesztőként olyan személyt jelöl meg, aki a szerkesztéssel tényleg nem foglalkozik“ egy évig terjedhető fogház és kétezer koronáig terjedhető pénzbírsággal büntethető. EH jegyezze meg jól a két lap'ulajdonos. Ez első és utolsó figyel­meztetésünk, a többi a bíróság dolga lesz. Panaszok a villanyvilágítás ellen. Több oldalról vettünk panaszt az érmihályfalvai vil­lany világítási vállalat ellen. A panasz az, hogy vállalkozó nem teljesiti a szerződésben előirt azon kötelességéi, hogy a naptári órákra a szükséges áramot, a közönség rendelkezésére bocsássa. A panasz ügyében értekeztünk Jakab Rezső főjegyző úrral, aki kijelentette, hogy vállalkozóval szemben ez idő szerint a szerző­dési feltételeket nem érvényesítheti, mert az jóváhagyás végett, a vármegye törvényhatósága által fel lett terjesztve a m. kir. belügyminisz­terhez. A szerződős visszaérkeztével azonban, visszamenőleg is a legszigorúbb rendszabályokat fogja alkalmazni vállalattal szemben. Kieseti a robogó vonatból. M. hó 27 én az 1715 ős számú vonatnak Érmihályfalvára való behaladása alkalmával, a védjelző mel­lett, Cziberesztó Péter miszticzei lakos saját vigyázatlanságából kiesett a robogó vonatból. A szerencsétlen ember, aki mint munkás teherkocsiban utazott, útközben elaludt és igy történt a szerencsétlenség. Társai jóllehet 40-en voltak a kocsiban, azt, hogy a wag- gotiból kiesett, nem is jelentették az állomá­son, sőt a hozzájuk intézett kérdésre, tagad­ták a szerencsétlenség megtörténtét. A bal­esetet Biró József váltókezelő vette észre, aki jelentést tett az állomásfőnöknek és Ma- kutz Gyula főellenőr azonnal intézkedett be­szállítása és orvosi segélyben való részesítése ivánt. Cziberesztó súlyos sérüléseket szenve­dett ugyan, de életben maradása bizonyos. Akik vasárnap is dolgoznak. Az érmihályfalvai járás derék, erélyeskezü őrmestere, vasszigor­ral hajtja végre a közigazgatási törvényeket. Vasárnap a munkaszünet betartásit ellenőriz­tette közegeivel, a mikor is Vebermann Dávid cipészmesteri, Sternberg Ignác és Sternberg Mózes asztalosokat falába munkaközben az ellenőrzést teljesítő járőr. A barom iparost feljelentették a szolgabirói hivatalnak. Nyomozás a pénztolvaj után. Nagy feltűnést kellett múlt hó elején, hogy a vasúti állomáson 8400 koronát loptak el, az állomásfőnöki iro­dából. A pénz egy szerencsés véletlen folytán megkerült ugyan, de a tettes még mai napig is ismeretlen. Ebben az ügyben az ügyész­ség újabb nyomozást rendelt el és a nyomozás érdekében terepfelvételre utasította az elöljáróságot, mert igy remélhető az, hogy a tettes mégis csak kézre kerül. Száj és körömfájás. Érsemjénben a Feld mann-féle tanyán a hasított körmü állatok között a száj- és körömfájás szórványosan fellépvén, Ferenczy István állatorvos a tanyát szigorú zár — egyben a községet is forgalmi korlátozás — alá helyezte. Ismét lókiirtás. Bagamórban a csendőrség lovai között kiütött takonykor miatt a malei- nozott lovat le kellett bunkózni és a többi lovak 60 napi zár alá helyeztettek. Elitéit vásári tolvaj. Valósággal réme volt a heti és országos vásároknak Rostos Miklósné szül. Nádai Klári érmihályfalvai lakos. — Számtalan esetben bizonyosodott reá az, hogy keze nagyon is ügyesen motoszkál a könnyen- hivő vásáros nép zsebében és már több ható­ság vonta felelősségre, vásári zsebtolvajlás mi<Ut. — Legutóbb a hajdusámsoni járásbíró­ság invitálta meg egy kis barátságos kihallga­tásra és jóllehet Klára Nagysám bujkálni sze­retett volna a találkozás elől, a csendőrök el­szállították os az eljáró b rónak annyira meg­tetszett a temperamentumos menyecske, hogy három egész hónapra ingyen lakást adott számára a hajdusámsoni j irúsbiróság foghá­zában. Székelyhid. Hittan az iskolákban. (S.) A székes főváros tanítósága memoran­dummal járult a főváros tanácsához, mely­ben azt kéri, hogy a hittan tanítását az is­kolákban szüntesse meg s bízza meg az illető egyházakat a hittan fakultativ oktatá­sával. Vagyis azt kéri a memorandumban, hogy az ifjúságot ne kényszerítsék ezentúl a hit­tan kötelező hallgatására, hanem, amelyik növendék hittant tanulni óhajt, az e tanul­mányait, saját kívánságára, az illető egy­háznál tanulhassa. A dologgal nem óhajtunk azon szem­pontból foglalkozni, aminő szempontokból a fővárosban egy bizonyos vallás hívői tették, akik gyűlést hívtak össze, s amely gyűlés végeredményében, mint azt a lapokból ol­vashattuk nagy botránnyal végződött. Fog­lalkozni kívánunk csupán abból a szempont­ból, hogy a modern embernek, mint társa­dalmi egyednek, vájjon szüksége van azon tudományra, amelyre a vallás oktatja, s hogy felesleges-e csakugyan mindazon vallás er­kölcsi tanítás, melyben gyerekeink a vallás­tanárok által részesittetnek ? Nem vagyunk bigottok semmi tekintet­ben. Sem vakbuzgók, még kevésbbé valláso­san elfogu’tak. Nem mondjuk, hogy csak egy, egyetlen vallás az, mely üdvözít s tisz­teljük a más felekezeten lévőket. Csak álta­lánosságban, tehát minden vallást, magunk­ban érezve, akarunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, abból a szempontból, hogy fiaink, leányaink nevelésénél szükséges-e a vallás tanulása, hogy erkölcsi világnézetüket milyen irányban fejleszti, s hogy a modern áramlatokat szem előtt tartva mégis fontos-e a vallás tanítása? • Mi a magunk részéről, akiknek köteles­sége felülemelkednünk minden emberi gyengeségen egyszerűen kijelentjük, hogy a vallás tanítását az iskolákban feltétlenül szükségesnek tartjuk. Szükségesnek tartjuk, mint az ókori történelem tanítását, de kü­lönösképen mint erkölcsi szükségletet, nél­külözhetetlennek tartjuk. A gyermeki naiv lélek sokkal fogéko­nyabb minden benyomás iránt. S tapaszta­latból tudjuk, hogy az ébredő lelki öntudat első inpressiói megmaradnak az ember egész életén keresztül s mintegy vezérfona­lat képeznek további életműködésében. Már most ki meri azt állítani, hogy a vallás ok­tatásai nem termékenyitőleg hatnak a gyer­meki kedélyvilágra, ki meri állítani, hogy azok a gyönyörű képek s symbolumok, mit GROSZMANN és MANDEL BANKÜZLETE Debrecen, Piac-utca 9*3. szám. (A Royal kávébázzal izembe.) Olcsó törlesztéses Isiölcsorrodét lza,:icc_a,tra földbirtokokra a legelőnyösebb feltételek mellett eszközlünk. fUF*

Next

/
Thumbnails
Contents