Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-04-25 / 17. szám
2-ik oldal. ÉRMELLÉK 1914. április 18. 16-ik szám inai kérte fel a közbirtokosság elnökét, Báthory Józsefet a korlátok kijavítása iránt, de, a legerélyesebb telszólitása is sikertelen ma-1 radt. A csütörtöki hetivásáron oly nagymérvű visszaélések fordultak elő, hogy Ferenczy István járási állatorvos a hivatalából járó felelősség terhe alatt, egész határozottan kijelentette. hogy azon esetben, ha az elnökség 8 napon belül a korlátokat helyre nem állíttatja, előterjesztést tesz a szolgabirói hivatalnak, a hetivásár ideiglenes bezárása iránt. Árlejtés eredménye. A tiszaszegi állami iskola építésére hirdetett árlejtésen a 8 pályázó kívül, — jóllehet több kedvezőbb ajánlat is érkezett be, — az építkezésre a megbízatást Molnár Gyula bagaméri építkezési vállalkozó kapta meg. Hal és hurkaestély. Andriskó János bácsi, az érmihályfalvai vendéglősök nesztora, aki az érmihályfalvai konyhának és tisztán kezelt érmelléki boroknak messze földön hírneveit szerzett, május másodikán nyitja meg nyári kerthelyiségét hal és hurka estély keretében. A kellemesnek ígérkező estélyre felhívjuk olvasóink szives .figyelmét. Rendőrség és, csendörség figyelmébe. Panaszt vettünk Érmihályfalva fogyasztó közönségétől, hogy csütörtöki heti vásárok alkalmával nem csak iparengedély nélküli deb- reczeni kofák lepik el a piacot és megvásárolnak mindent, úgy, hogy a fogyasztó közönség nem képes beszerezni heti szükségleteit, de a vasúti bakterek feleségei és hozzátartozói valósággal üzérkedést visznek végbe és mint közvetítők szerepelnek a piaci hiénák működésénél. Felkérjük a járási őrmester urat, szíveskedjék ebben a kérdésben a nyomozást megejteni és a tapasztalandó visszaéléseknek ismert erélyességével véget vetni. Vasúti kisiklás. Nyirábrány vasúti állomáson kedden a korai reggeli órákban az 1741-es gyors tehervonat tolatás közben a személyzet vigyázatlansága miatt, a váltónál összeütközött egy felügyelet nélkül hagyott teherkocsival. A mozdony átment a váltón, de a következő hat kocsi kisiklott és felborult. A kocsik közül négy teljesen összetört, kettő pedig erősen megrongálódott. A kár 32000 korona. Az üzletvezetőség a hibás közegek ellen szigorú vizsgálatot indított. Jóváhagyták a villanyvilágitási szerződést. Biharvármegye törvényhatósága jóváhagyta a község képviselőtestületének Foiling György és fiaival a villanyvilágításra vonatkozólag kötött szerződést és elrendelte az iratoknak a belügyminiszterhez leendő felterjesztései. Vásártéri sátrak rendezése. Az utóbbi időben több rendbeli panaszok érkeztek a szolgabirói hivatalhoz a vásártéri sátrak helytelen elhelyezése tárgyában. Az e téren tapasztalható visszaélések meggátiása iránt, Dobozy Kálmán főszolgabíró utasitolta az elöljáróságot, hogy az ipartestülettel egyetértőleg állapítsa meg az árulásra jogosítottakat és jelölje ki azok helyeit a vásártéren és erre vonatkozólag vázrajz kapcsán tegyen együttes jelentést a szolgabirói hivatalhoz. Selyemtenyósztés ápolása. Az érmihályfalvai járásban rendkívül hanyatló selyemgubó termelés újbóli fellendítése ügyében Dobozy Kálmán főszolgabíró az alábbi rendelet intézte az elöljárósághoz: Az idei selyemtenyésztéshez szükséges selymérpeték, már a legközelebi napokban kiosztás alá kerülnek. Amidőn ezt az Elöljárósággal közlöm, sajnálattal mondom el, hogy még mindig akadnak sokan, akik úgyszólván lehetetlenné teszik a mellékes keresetre olyannyira ráutalt szegény népnak a gubótermelést. A legtöbb helyen úgyszólván általános a panasz, hogy a jobbmóduak folytonosan gúnyolódással igyekeznek elkedvetleníteni a szegényeket a selyemtenyésztéstől, mintha bizony lealázó volna bárkire is, ha anyagi jólétét tisztességes munkával igyekszik gyarapítani. Emellett gyakori azon sajnálatos eset, hogy különösen az utcákon álló szederfákról ellenzik a lombszedest, sőt különféle ártalmas folyadékkal hasznavehetetlenné teszik a szederfák lombját. Sokszor előfordul még azon visszásság is, hogy némelyek csak azért vállalnak selyemhernyót, hogy a házaik előtt álló szederfáknak lombozásához fentart- sák maguknak a jogot. Tenyésztés közben azonban eldobják a hernyóknak nagy részét, minek következtében alig néhány kilogramm gubót hoznak beváltására. Ezen furfangos fogást azért teszik, hogy a házuk előtt levő szederfáknak gyümölcsét felhasználják pálinka- főzésre. Az ismertetett sok irányú rosszakarattal szemben okvetlenül védelembe kell vennünk azon szegényeket, kik selyemtermelesre szívesen vállalkoznakuak. Kétszeres szigorral érvény szerzendő tehát az 1894. évi XII. t.-c. 95. szakaszának d. pontjában foglalt rendelkezésnek, mely a közterületeken, utcákon és közutak mentén álló szederfáknak szabad lombozását biztosítja a selyemtenyésztőknek. A most hivatkozott törvénybe ütköző kihágások elbírálásánál pedig olyan példa volna statuálandó, mely megszüntetné, vagy legalább nagyban mérsékelné a kihágásokat. Véleményein szerint a szegény selyemtenyésztők a kíméletlen zaklatások ellen leginkább úgy volnának megóvhatok, ha a törvény gyakori kihirdetésével tudtára adatnék a közönségnek, hogy minden selyemtenyésztö szabadon szedhet lombot az utcákon, köztereken lévő szederfákról, tekintet nélkül arra, hogy foglalkozik-e hernyóneveléssel, vagy nem az illető, akinek a háza eiött állanak a szederfák. Felhívom tehát az Elöljáróságot, hogy ez irányban haladéktalanul intézkedjek és az előfor- j dúló lombszedés gátlási eseteket azonnal jelentse fel. Meghagyom még az Elöljáróságnak, hogy a selyemtenyésztök jelentkezésére vonatkozó felhívást is doboltassa minél gyakrabban és ugyanezen alkalomkor nyomatékosan adja tudtára a népnek, hogy indokolatlan gúnyolódásokkal ne riasszák el a szegény embert a sslyemtenyésztéslőj, mely eléggé tisztességes foglalkozás és biztos mellékkeresetet nyújt. Végül meghagyom, hogy az egészen fiatal, 10 centiméter átmérőjű törzszsel nem bíró és igy lombszedésre még nem alkalmas szederfákat oltott mész és rézgálic keverékkel permetezzek be, mert sajnos, tapasztalatból mondhatom, hogy a tenyésztők az iiyén gyenge fákról is leszedik a lombot és ezzel tönkreteszik azokat. Érmihályfalva, 1914. évi április hó 19 Dobozy Kálmán, főszolgabíró. Aki nem fél a csendőröktől. Óriási botrányt rögtönzött a szerdai sorozás alkalmával Zsidó János ga'zdálkodó. Minden valószínűség szerint a túlságosan elfogyasztott szeszes ital hatása alatt az őtet csendre figyelmeztető csendőröket szidalmazta, az engedelmességet megtagadta, úgy, hogy a csendőrség beakarta kisérni. A csendőrök felszóllitására reá sem hederitett ez igazán csak a derék csendőrség higgadságán múlott, hogy fegyvert nem használtak ellene. Végre is négy csendőr vasalta meg és bekísérték a laktanyára ahonnan, hatóság elleni erőszak bűntettéért beszállították a nagyváradi ügyészség foghá zába. Hivatalos rész. Községi hirdetések. 1500—1914, Érmihályfalva nagyközség elöljáróságától. Falhivatnak mindazok, akiknek birtokában ló, vagy fogatos jármű van, hogy az 1914. évi április hó 26 tói terjedő 8 napi határidőn belül lovaik, illetőleg jármüveik számát és nemét, valamint a lovaikhoz tartozó málhás állat felszereléseket az elöljáróságnál bejelentsék. A bejelentést Írásban, az elöljáróságnál kiszolgáltatandó bejelentő-lapon kell megtenni, írni nem tudók a bejelentés szóval is megtehetik. A bejelentést elmulasztók 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel lesznek büntetve. A bejelentés adataira a folyó övben junius hó 3. és 4 én megtartandó lóosztályozásnál lessz szükség. Elöljáróság. Kertme^nyitás. Tisztelettel értesítem Érmihályfalva és vidéke n. é. közönségét, hogy a vasut-utcai vendéglőm kerthelyiségét f. évi május hó 2-án szombaton este hal- és hurkaestély mellett ünnepélyesen megnyitom. Midőn biztosítom a közönséget, hogy Ízléses ételek és zamatos italok állanak rendelkezésére, szives pártfogásukat kérve, vagyok kiváló tisztelettel Anclriskó János vendéglős. Székelyhid. Az elfelejtett törvény. Vannak nekünk jó törvényeink is, — és úgy látszik, azokról tudunk a legkevesebbet. Ez érthető is. A hibásan született, be nem vált és kellemetlen törvényeket egyre hán- torgatják a panaszok, zúgolódások. A jó törvényeket pedig annyira elhanyagolják, hogy azok néha — végrehajtatlanok maradnak. így maradt végrehajtatlan egy törvényparagrafus, amely szerint minden község tartozik a községi iskola részére az összes növendékek tankönyveit beszerezni. Ezt a községek eddig elmulasztották, hanem, úgy látszik, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy aki a tudományt szomjazza, az vegye meg annak forrásait is. A nyugat egyes államaiban ennél is előbb járnak. Ott a középiskolai oktatás is ingyenes, nemcsak a népiskolai: ott a középiskola növendékeinek könyveit is az állam veszi és adja ingyen a diákoknak. Milyen irigykedéssel fog ezekre az államokra gondolni egy sereg szülő, akiket az iskolaév elején valósággal anyagi zavarokba ejtenek a halomszámra előirt, uj meg újabb bővített kiadásokkal drágított iskolakönyvek, hivatalos formákban előirt füzetek, rajzeszközök és egyebek! Es ami a városi szülőnek nehány korona, az a falusi földhöz ragadt parasztnak a nehány keserves hatos, amibe az ábécéskönyv, a nyelvtan, a földrajz kerül. Jegyezzük meg, hogy nálunk az ország lakosságának egy része kényszerből küldi, kergeti a gyerekeit az iskolába. Sőt van egy rész, amely igy is iskolázatlanul, tudatlanságban hagyja a csemetéit. Már most el lehet képzelni, menynyire növeli az ilyenekben az iskoláztató kedvet, ha a gyerek számára még könyvet is kell venni I A községek háztartását ettől a kiadástó nem kell félteni. Kétségtelen azonban, hogy igazság szerint ezt is az államnak kell víGROSZMANN és MANDEL BANKÜZLETE Debrecen, Piac-utca szám. (A Royal kvcháxzal szembe«) Olcsó törlesztés es Irölcsörrölret kamatra földbirtokokra a legelőnyösebb feltételek mellett eszközlünk. f
