Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-04-25 / 17. szám

1914. április 25. 17-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Kézimunkák, gJassé kesztyűk szőnyegek, térítők tisztítása Hú fiúJer Púi ruhafestő, vegytisztító és gőzmosö-gyárában Felvételi üzlet: N a g y k á r oly, Széchenyi-utca 43. szám. még 76.5 százalék járulékot kell hogy szá­mításba vegyen, a kivető bizottság által megállapított összegen felül. A bizottság az eléje terjesztett anyag be­ható vizsgálata, esetleg szakértői vélemény alapján állapítja meg az adózó III. osztályú kereseti adóját, ezt a lajstromba bevezeti és szóval is kihirdeti. A határozat ellen úgy az előadó, mint az érdekelt, de a jelenlévő adó­kötelesek bármelyike is, rövid indokolással felebbezését szóval is bejelentheti, ezt Írás­ban foglalva a kihirdetést követő 8 napon belül beadja. A napi munka végeztével az adókivető bizottság aznapi határozatait jegyzékbe fog­lalja és ezt a következő napon a tárgyalás helyiségéül szolgáló ház kapujára kifüg­geszti. Az az adózó, ki adójának tárgyalása alkalmával nem volt jelen, e jegyzék kifüg­gesztését követő 15 napon belül adhatja be írásban felebbezését. A leghelyesebb az adókivető bizottsági tárgyalásnál személyesen megjelenni, mivel a közvetlen érintkezés a legcélravezetőbb szokott lenni. Kiárusítva lesz olcsó álban dói-, ierii- es gyoriot-cipo ktilönf le alakban és szinben : 30 napi : határidő alatt Nagykárolyban. Műkedvelő-előadás. (A „Sárga Csikó“.) Nincs igazuk azoknak, akik a népszínművet általában rövid egy pár szóval, könnyű okos­kodással szeretnék letárgyalni. Pl. így, amint már nem egyszer hallottam egyeseket elmél­kedni a népszínmű felett. „Ugyan mit is akar­nak azok a népszinmüirók a parasztjaikkal ? Azt hiszik talán, hogy a paraszt mindig csak mulat, nótázik, meg lakodalmat ül ? Nincs annak egyéb dolga, mint házasodni, a szerelmi bánatát fújni, vagy a becsületére féltékeny- kedni ? Bizony dolgozik az és küzködik a mindennapi kenyérért, izzad és a szenteket névszerint emlegeti, mikor nagyon meggyűlik a a baja. Messze téved az a valóságtól, aki ezt a görnyedő parasztot színpadra viszi, kifesti, felpálinkázza, nótáztatja és ad a szájába mü- paraszt beszédet. Nincs realitás az ilyen szín­padi hatásra szánt műben, hanem csak a naiv közönséget csalja“, stb. stb. Hát azoknak az uraknak, akik igy beszél­nek, nincs igazságuk. Ezek mindig csak arra a I különbségre tekintenek, ami a valóságos pa­raszt, meg a színpadi paraszt közt fennáll, j Valószínűleg még azt is észreveszik, hogy az igazi parasztnak kerges a tenyere, a színpadi előadónak pedig nem az. Ezek a külsőségek j miatt nem látják a lényeget. A népszínmű Íróinak nem volt szándékuk­ban valóságos parasztokat vinni a színpadra és amelyik ilyennel próbálkozott, a kísérlete mindig kudarcot vallott. Azért, mert a nép­színmű feladata nem a valóságos paraszt áb­rázolása, hanem a valószínű népélet festése és elsősorban bizonyos nemzeti vonások érzékel- tesése. Ezek a magyar közönségre mindig meg­tették a hatásukat és a hallgatóság sohasem érezte magát becsapva, ha valóságos paraszt helyett valószínű népéletet és nemzeti vonáso­kat kapott. Természetes, hogy ezeket bajos volna a paraszt mezei munkája közben ábrá­zolni, sokkal megfelelőbb úgy, amint azt tet­ték népszínműíróink és teszik másféle színmű­írók is, a színpadra viszik az embert a társas érintkezésben. Mért epen csak a paraszttól tagadni meg a társaságot, a szerelmet, házas­ságot ? Mikor ő is csak ezekben domborodik ki, mint ember és ezekből alakul ki a nemzeti forma ? Mi a népszínmű fénykorára, Blaháné legszebb sikereire gondolunk és sajnálattal állunk meg minden alkalommal, ami ennek a I műfajnak a történetét em'ékezelünkbe idézi, i Letűnt, állítólag azért, mert kifogyott az anyag, amiből tovább táplálkozhatott volna. Pedig a próza, meg a lira tovább táplálkozik és virág­zik ugyanabból az anyagból: a népéletből. Általában örömmel tekinthetünk csak min­den igyekezetre, ami a népszínmű feltámasztá­sára, vagy akár csak az emlékének felidézésére irányul. így a Kath. Legényegylet igyekezetét is csak a legteljesebb elismeréssel méltányol­hatjuk. A „Sárga csikó“ Csepreghinek legsike­rültebb darabja és egyik legzajosabb külső siker is kisérte még annakidején, Blaháné és a népszínmű fénykorában. Mostani műkedvelő-előadásában azt kaptuk, amit vártunk tőle. Egy nem hivatott, hanem műkedvelő társaság előadásának az intimitá­sát. Előadókat, akik szokatlan ünnepélyes ér­zéssel állnak a közönség előtt, a lámpák fé­nyében és közönséget, amelyik együtt játszik velük, buzdít, támogat, egy szóval: drukkol a szereplőkért. Csakis ebből a szempontból mél­tányolhatjuk mi is az előadásukat: a közönség részvételének és a szereplők igyekezetének a szempontjából. A főszerep Bakaj András uram személyesi- tőjének, Csanálosi Józsefnek jutott. Vagy csak az ö egyénisége emlékeztet bennünket úgy, hogy ez volt a főszerep ? Bizonyos, hogy nyu­godt méltósággal játszotta meg és terjedelmes hangja is nagyban hozzájárult az elért ered- mééyhez. Kiváncsiak volnánk erre a hangra valami klasszikus formájú darab előadásában, j ahova nézetünk szerint szintén beválna. Erzsiké leánya szerepét Kaizler Erzsiké játszotta ked­vesen, félénken, az ő nehezebb jeleneteinek a sikeréért a legtöbbet „drukkoltunk“ és a leg- hálásabban fizettünk tapsainkkal, mikor vala­melyik tánc és énekszáma igazán szépen sike­rült. Jegyesét Timaffi József, a rendkívüli hangprodukcióiról ismeretes pénzügyőr játszotta és meg is állotta itt is a helyét, temperamen­tumos vőlegény és betyár volt. Csorba Márton és Szolomájer Annuska a szülőket adták, leg­jobb igyekezetük szerint, bensőséggel, közvet­lenséggel. A pusztabirót Varecska József min­den kitelhető energiával. Icig zsidót Dobránszky József ügyes hanghordozással, a korcsmárost Szigeti József természetes hűséggel játszotta. A többiek is mind (Nagy Bertuska, Tóth Er­zsiké, Kínál Mariska, Tischler Erzsiké, Rupiczky Etelka, Dobránszky Ferenc, Kiss Kálmán, Bá- lintffy Ferenc, Sebők Gyula, Fábián Gyula, Dudra Ferenc, Kínál József, Trájtner Béla, Téger György, Fetzer Mihály, Steiger Antal, í Waldmann Mihály, Kováts Lajos) legjobb igye­kezetüket vitték tüzbe a siker érdekében, ami­ben ennek következtében nem is volt hiányos­ság. Az előadást mulatság követte a Legény­egyletben, mely vidám hangulatban, a reggeli órákban ért véget. HÍREK. Eljegyezés. Dr. Tóth Zoltán helybeli gya­korló ügyvéd eljegyezte nagyváradi Solymossy István nyug. honvédszázados és neje Uramovits Margit úrnő kedves és bájos leányát, Palikát. Gra­tulálunk ! Plébános-beiktatás Török Lajos szaniszlói plébános múlt csütörtökön tette le megyéspüs­pökünk kezébe a plébánosi esküt. Szaniszlón kedden iktatta be dr. Szentgyörgyi Jordán Ká­roly apát-kanonok, szem. rektor. Helyettesítés. Ilosvay Aladár vármegyénk alispánja, a vállaji körorvosi állás helyette­sítésével dr. Sheiner Tibor, helybei gyakorló­orvost bízta meg. Köszönetnyilvánítás. Néhai nagybátyánk Bing Mór elhunyta alkalmából mindazok, akik bennünket ért csapást részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, valamint részvé­tüknek a temetésen való megjelenésükkel is kifejezést adtak, fogadják ezúton is őszinte köszönetünk nyilvánítását. Singer Lipót és családja. Helyettesítés. Vármegyénk alispánja Toka Jenő irodasegédtisztet, az árvaszéki nyilván­tartói teendők végzésével bízta meg. Rákóczi emlékéért. Szatmár város törvény­hatósága legutóbbi közgyűlésén foglalkozott a Szeglü-féle támadással es egyhangúlag hozott határozatával, tiltakozását fejezte ki a nemzeti kegyelet súlyos megsértése miatt. Képviselőtestületi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete holnap délelőtt 10 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés tárgyai között szerepel a laktanya építéseinek kérdése is. Felhívjuk a közgyű­lési tagok figyelmét különösen a laktanya építése ügyében a legutóbbi városok kon­gresszusán elhangzottakra, amidőn a legte­kintélyesebb városok polgármesterei is állást foglaltak a laktanya építése ellen, amelyek csak terheket rónak a városokra, de soha sem bizonyultak hasznos befektetéseknek. Most, midőn mint ijesztő rém áll előttünk a pénzügyigazgatóság kérdése, jó lesz vigyázni és nem fecsérelni a város pénzét hiábavaló kiadásokra. A laktanya építése várhat. Első, hogy megtartsuk egyedüli állami intézmé­nyünket, amely 40 család itt léteiét bizto­sítja. Nöegyletek és emberbarátok figyel­mébe! Alig pár hónappal ezelőtt halt meg Finiasz Jakab. Feleségét, öt apró gyermekkel teljes szegénységben hagyta hátra. A szegény asszony, akit áldott ál­lapotában tett a kegyetlen halál özveggyé, amig tudott, dolgozott, hogy kiskorú gyermekei számára a betevő falatot meg­szerezze. Kedden azonban nehéz hely­zete ágyba kényszeritette és rövid idő múlva három apró leánygyer­mekkel lett gazdagabb Nagykároly vá­ros polgársága. A szegény asszony most Felhi=Ä!■ A „Magyar Áruháziban a húsvéti ünnepek alkalmából mélyen leszállított árakban szerezhetők be az összes raktáron levő legújabb és legjobb minőségű áruk. — Újdonságok kalapok, sapkák, ingek, gallérok, nyakkendők, harisnyák és minden szakmához vágó cikkekben.

Next

/
Thumbnails
Contents