Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-04-18 / 16. szám
II. évfolyam. Melléklet a „Közerdek„-hez 16. szám. Ermihályfalva—Székelyhid, 1914 április 18. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF, JAKAB KÁLMÁN. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Ermellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmiliályfalván és Szé- kelyhidon minden szombatén délután, a ..Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztöseg és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilftér sora 50 fillér. Ünnepi reflexiók. Nemcsak külsőségeiben, de belső hatásaiban és következményeiben is kiszámíthatatlan volt az az ünnepély, amely Virágvasárnapján lefolyt Érmihályfalván. A ref. egyház kiváló püspökének hő- dolatteljes fogadtatása, az impozáns lelkészbeiktatási ünnepély, mind fényes tanúbizonyságai annak, hogy ae érmelléki egyházmegye eme legnagyobb egyháza hozzá méltó lelkesedéssel érezte át az ünnepségek fontosságát és szivvel-lélekkel, meleg ovációkkal ölelte keblére a béke és szeretet dicső apostolát: dr. Balthazár Dezső pöspököt és elhalmozta szeretet- nyilvánitással uj lelkipásztorát: Végh József esperest is. De az ünnepségek elmúltával, amikor annak kedves emléke még mindig élénken él szivünkben, kötelességünknek tartjuk visszatérni az ünnepség két jelenségére, amely egyfelől őszinte sajnálattal tölti el keblünket, de másfelöl reménységgel is biztat arra nézve, hogy a jövőben uj fordulat kezdődik az érmihály- falvai ref. egyház életében és kezdetét veszi a megértésen alapuló, áldást hozó közös munkálkodás. Az egyik jelenség a küldöttségek fogadásánál játszódott le, amikor az ér- miháfyfalvai ref. presbitérium tisztelgésénél a küldöttséget vezető esperes üdvözlő beszédjében az egyház beléletében dűlő békétlenségről tett említést; a másik szintén sajnálatos esemény az volt, hogy az egyháztagok teljesen távol maradtak a beiktatási ünnepélyt követő társasebédről. Egyáltalán nem tartjuk a nyilvánosság elé tartozónak, hogy mik azok az okok, a melyek a presbiterim tagjai közötti békés együttértést megzavarták. Tiszteljük mindenkinek egyéni meggyőződését, mert tudjuk jól, hogy azok a férfiak, akik a nép bizalma és a hívők szerete- léből kerültek megtisztelő állásukba, át vannak hatva felebarátaik és az egyház iránti szeretettől, de viszont engedjenek meg nekünk a tisztelt presbiterek, ha kifejezést adunk őszinte véleményünknek, amikor elitéljük azon eljárást, — mert még azon esetben is, ha az egyház ügyei vezetéséből kifolyólag nézeteltérés is fordult elő közöttük, ez még nem elég indok volt arra,— hogy tüntetőleg távol maradtak attól a magasztos ünnepségtől, ahol együtt ünnepelt az egész város lakossága, ahol a járás minden községe képviselve volt, egyedül csak azok hiányoztak, akiknek főlelkipásztoruk eljött közéjük, hogy hirdesse a vallás, a haza és az egymás iránti szeretetet. És az a főpap, akire büszkén tekint az ország lakossága, aki a béke. pálmaágával kezében, szeretettel kérte a presbitereket az egymás iránti szeretetre, a közös munkálkodásra, alig egy óra múlva azt tapasztalta, hogy kérése hatástalanul hangzott el hívei szivében, mert a kölcsönös szeretet helyett még mindig békétlenség uralg közöttük. Vájjon milyen gondolatokkal távozott el az egyház kiváló tudásu főpásztora Érmihályfalváról ? Vájjon mit gondolhatott az egyház presbitereiről, akiknek lelkét még nem képes áthatni a főpásztori szó sem! Vájjon nem-e azt gondolta, hogy éppen ideje volt, hogy egy oly férfiú vegye kezébe az egyház vezetését, mint Végh József, akinek szeretetteljes szavai, ritka erélye, de férfias kijelentései is biztosítják azt, hogy megfog szűnni a viszálykodás az egyház kebelében. Meg fog szűnni, mert meg kell szűnnie, mert oly férfiú foglalta el a lelkészi állást, a kit békés szándék, türelem, de egyháza érdekében határozott és szilárd cél vezet. Aki figyelmen kívül hagyja a kicsinységeket, de teremteni, alkotni akar, és egyedüli célja az, hogy az érmihályfalvai ref. egyház a többi egyházak példányképe és minteképe legyen. Mert megvalósítani akarja dr. Balthazár Dezső püspök szavait: „A szeretet, a kölcsönös egyetértéssel alkotni lehet, a vallás, a haza oltárán.“ Alkotni, építeni fog és ehhez a szép, magasztos célhoz szüksége van a presbiterek segítségére. Tegyék tehát félre a személyeskedést, felejtsék el azt, hogy valaha békétlenség is dúlt közöttük és támogassák azt az embert, aki pásztora akar lenni híveinek, de méltóvá is akarja tenni magát hívei szeretetére és becsülésére. Adja Isten úgy legyen! Simkó Aladár. aivánuellen Hazafias aggodalom, páratlan embersze- retetről tanúskodik minden sora annak a körrendeletnek, amelyet Dobozy Kálmán főszolgabíró intézett a községi elöljáróságokhoz, amelyben erélyesen felhívja a községek vezetőségét a kivándorlás megakadályozása, illetve mérséklése iránt. A rendeletet egész terjedelmében az alábbiakban közöljük. A hozzám beérkezett útlevél kérvényekből megállapítottam, hogy különösen az utóbbi hónapokban a kivándorlás nagy arányban indult meg járásomban. Ugyanez történik az egész vármegyében. Előttem s az elöljáróság előtt is ismeretesek ezen mozgalom okai. Bár az elmúlt hónapokban a kivándorlók száma a kivándorlást gátló ministen rendelet hatályon kívül helyezése következtében emelkedett ily magasra és az újabban beérkező kérvények állandóan kisebb számuak, de mégis jelenleg is felülmúlják az utóbbi évek átlagát, úgy, hogyha továbbra is ilyen számmal hagyják el a lakosok az országot, egyes községek előbb- utóbb egészen elnéptelenednek, nem lesz aki a földeket művelje, de nem csak a földmi velés és ipar fogja megérezni e nagyarányú kivándorlást, hanem sokan a kivándoroltak közül letelepedve uj hazájukban, ha esetleg arra kerül a sor, katonai kötelezettségüknek sem fognak eleget tenni. Bizonyára ismeretes az elöljáróság előtt, hogy a a kivándorlók egy-egy része eléri célját az uj hazájában is, bár a megfeszített munkával több-kevesebb pénzt keres, különösen ezelőtt, mikor Amerikában is jobbak voltak a gazdasági viszonyok, de azt is tudhatja, hogy a kivándorlók legnagyobb része, mily drága uzsora kamattal megfizetett pénzen vándorol ki az uj világba, mily sokáig csak az útiköltségei letörlesztéséért fárad és dolgozik, hány pusztul oda, hány jön haza betegen, testileg-lelkileg összetörtén. Pedig a kivándorlók nagy része, különösen az értelmesebbek és munkabírók, akik Amerikában is többé-kevésbbé boldogulnak itthon hazájukban is gyarapodnának anyagiakban, ha alkalom adatnék részükre, hogy tisztességes munkához juthassanak. Felhívom tehát az elöljáróságot, hogy ezen alábbi rendelkezéseimet a jövőben szigorúan tartsa szem előtt és ezek alapján a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Meghagyom, hogy jövőben ne csak figyelmeztesse a kivándorolni akarókat a kétségtelenül Amerikában most is fennálló rossz gazdasági viszonyokra és nagy munka- hiányra, hanem jóakaratulag hallgassa meg Atko Hözés al k a imából1914, évi máius hó 1-i& IVWJjt KJ ” £ a mostani helyiségben DEBRECEN, Piac-utca 59. rendkívül mérsékelt árakban árusítjuk el az összes raktáron levő perzsa és smyrna szőnyegeket, valamint az összes árukat Szőnyegek ZZT-U-tóik:-Á.g'37-terit ő Is: Fényesen berendezett nagyszabású uj helyiség Haas Fülöp és I •^-sztaTteritőls: Xierrcserat^etols: lE^apleirroils: ^’■ü.g'g-örr^öls: G-^apj’dtafea.róik: Sutorszövetek ink május hó 1-én Debrecen, Kossuth-utca 7, szám alatt (Kardos László üzlete mellett) nyílik meg. ^iai szőnyeg és bútorszövet gyárosok.
