Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-04-04 / 14. szám
II. évfolyam. Melléklet a „Közérdek.,-hez 14. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1914. április 4. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF, JAKAB KÁLMÁN. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombatén délután, a „K ö z é r d e k“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér, Érmihályfalva. Balthazár püspök Érmihályfalván. Ünnepi díszt ölt Érmihályfalva vasárnap reggel. A kiváló egyházfő, Balthazár Dezső fogadtatására készül a nagyközség, aki Végh József esperes ref. lelkészi beiktatására jön ide. Csoda-e, ha ekkora esemény elöérzetében lázban ég a község és környéke? Csoda-e, ha ma egyébről se beszélnek Érmihályfalván, mint arról, hogy hogyan fog történni a fogadtatás, hogyan fog felvonulni a lovasbandérium, ki üdvözli a püspököt, milyen hatással lesz az egyházfőre az ünnepélyes fogadtatás, mi lesz az istentiszteleten, mi lesz a küldöttségek fogadtatásakor stb., stb. Ugyan mi újat tudnánk mi még mondani erről Érmihályfalva közönségének, ahol ma minden ember a másiknak egy-egv eleven újság, minden száj tud valamit hozni a hallgató kíváncsiságának a kielégítésére és szájról-szájra száll a fogadtatás, a zászló, a virág, a lelkesedés . . . Mi, a sajtó szerény munkásai, akik hivatva vagyunk Érmihályfalva közönségének érzelmét tolmácsolni, szivünk őszinte tiszteletével üdvözöljük a község falai közt a magas vendéget, s arra kérjük, fogadja meleg szeretetébe azt a polgárságot, melynek minden egyes tagja, felekezeti külömbség nélkül tiszteli és becsüli azt a férfiút, akit, úgy tudása, mint egyénisége predesztináltak arra a magas polcra, melyet állásával betölt. A polgárságot pedig arra kérjük, fogadja méltóan, ünnepélyes tisztelettel az egyház kiváló férfiát és mutassa meg azt, hogy a lakosság tud lelkesedni minden szépért, jóért és nemesért, de legjobban tud lelkesedni akkor, amidőn érzi azt a magas kitüntetést, mely reá az egyházfő látogatásából háramlik, érzi azokat az előnyöket, melyek egy ilyen egyéniség közvetlen szemléletéből származnak. Isten adja, hogy ennek a fogadtatásnak a lefolyása méltó legyen Ermi- hályfalva polgárságához! Ismét Bagamér. A vidéki orvos helyzete. Hogyan akarják az orvosi állásokat szervezni . . . Községek orvos nélkül. Bagamérból írják: Községünkben már többször előfordult, hogy hetekig a kanyaró dühöngött. Száznál több megbetegedés történt és a járvány áldozatokat is kövételt. A hatóságok ugyan minden óvintézkedést megtettek, de a járványnak alig tud- taa gátat vetni, mert a községben nincs orvos. Egy szürke hirecske csupán, amilyen talán száz is akadhat naponta, amit elolvasunk, esetleg megcsóváljuk a fejünket és egy perc múlva elis felejtjük már. Egy községről van sző, egy 4000 lakossal biró, virágzó magyar községről, ahol járvány dühöng, ahol a gyermekek kis társadalma elpusztul s vele együtt a jövendő Magyarország, mert nincs orvos a községben. Pedig a vidéki orvosok száma ma túlhaladja az ötezret és a községek egyre másra hirdetik meg az orvosi állásra a pályázatokat, de legtöbbször hiába, mert nem akad aspiráns, aki az orvos fix fizetésére reflectálaa. Talán mert meg tud élni nélküle is? Vagy, mert abból a fizetésből, amit egy községi orvos kap, azzal a rengeteg fizikai fáradtsággal sem tudna megélni? Mert más az: vidéki város tengődő kis körében orvosnak lenni, — akinek mégis megvan a maga megszokott emberi, társadalmi környezete, ahol a haladás, a prakszis fejlesztése valahogy mégis kecsegtet egy szebb jövővel, — de községi orvosnak lenni, pláne a világtól elzárt Bagamérban, egyenlő a lemondással az élet örömeiről, a társadalmi élet minden mozgalmáról. Hetekig, hónapokig nem járni csak szekeren, kátyus, rökkenő falusi utakon, penészes falusi házak szűk szobáiban konzultálni egy jobb idegzetű orvos, képtelen ennek elviselésére. Talán nem is szólanánk újból ehhez a szomorú kérdéshez, az ország eme fájdalmas sebéhez, ha nem most vajúdnék a körorvosok a községi orvosok ügyeinek rendezése s a bagaméri példa nem sürgetné ennek a kérdésnek minél sürgősebb és reálisabb elintézését, mert hiszen nem , speciálisan Bagamérról, de sok száz és ezer orvosszükségletének betöltéséről van szó. Sző volt arról, hogy a tiszti orvosi vizsgálatra bocsátás előfeltételét nem kétévi kórházi gyakorlatban, hanem kétévi községi orvosi gyakorlatban, állapítsák meg, a vonakodó orvosokat ilyen módon szinte kényszerítve a falusi praxisra. Hát ez abszurdum volna! A gyakorlatlan orvos a kórházban — gyakorlott orvosok mellett — soha sem végezhet olyan munkát, amit helyre ne lehetne azonnal hozni, sőt meggátolni is. De a gyakorlatlan orvos a faluban magára hagyatva, a nép balhitét a „rossz orvosban“ csak növelné s ilyen orvosi gyakorlatokkal kísérletezni a vezető köröknek semmi érdeke sem lehet! Ez nem megoldás! Nem gyakorlatlan orvosokat kell kikényszeríteni a falvakba, hanem tisztességes megélhetéssé kell tenni a vidéki orvos sanyarú helyzetét. Mert orvosnak lenni a legsúlyosabb kötelesség, jó orvosnak lenni pedig lelkiis- meretbeli kérdés. Mi kérdést intéztünk a járás egyik tekintélyes orvosához, mit tud a községi és körorvosok vajúdó kérdésének haladásáról, de ö csak pár szóban válaszolt: — A körorvos és községi orvos helyzete ma tényleg tűrhetetlen, de ennek nagyrészben a községek elszegényedése az oka. Nem bírják eltartani a legolcsóbb orvost sem. Arról, hogy a kórházi gyakorlatról községi gyakorlati a küldenek ki az orvosok egyrészét, még nem tudok semmit, de az abszurdum volna! A községi orvosok helyzetét azonban — s nem a pőtadók rovására — minél előbb javítani kell a legreálisabb alapokon, mert a magyar népet nemcsak az árviz, a tűz, hanem a tüdővész és a járványok légiója is pusztítja s ezt csak orvosokkal, jó orvosokkal s minél többel lehet leküzdeni ! Felhívom s*ives T T ^7 Ti fÜ8zer* 88 csemegeüzletébe figyelmét} hogy vJ Zi M kővetkező cikkek érkeztek: Friss olaszhoni karfiol, szárított zöld bab, borsó főzelék és úri gomba. Viassz és zöld bab dunstban. Misced Picles mustárban. Valódi francia mustár. Vörös áfonya és kapor dustban. „Marie“ francia libamáj pástétom. Konservált úri és Rizike gomba. Kon- servált borjú pörkölt, borjú frizandeau zöld borsóval, rostélyos szardellával. Szardella sós lében és ringli Sardinia olajban. Szmyrnai füge, berber datolya. Virágméz, akácméz. Szeder-iz, birsalma sajt, citronát, spanyol meggy, cseresznye, ringló barack, aranyalma stb. dunstolt. Dessert csokoládé cseresznye, meggy, szilva és dió töltelékkel. Csemege sajtok: Kárpáti tégla, Trappista, valódi Ementháli, Imperial, Remadoni, Pusztai Dóri Pál: Pusztai valódi olmützi Quargli. Világhírű Stör kaviár. Tescheni tea-vaj. Pécsi csemege vaj. Szegedi főző vaj. Naponta friss debreceni virsli, szafaládó, pariser. Valódi prágai gépsonka, sonka szalámi. Kitűnő ceglédi kalács- és kenyérlisztek, dió, mazsola, apró szőlő mandula stb. Frissen pörkölt nyers Kuba és gyöngy-kávék nagy választékban. Steuerországi kitűnő Batul és Mosanszky alma. Stollwerk bonbonok. Mauthner-féle vetemény- és virágmagvak. Gladiolus és tubarózsa hagyma. Hófehér, égő, karmazsin, kanári sárga bomba viola. — Jégbéhütött világos és maláta sör. — Kérem becses rendelményét.
