Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-03-28 / 13. szám
1914. március 28. 13-ik szám ÉRMELLÉK 3-ik oldal. " Egy pár szó az idei tavaszi szőlőmurikákról. Szőlőink az elmúlt évben normálisan fejlődni nem tudtak. Ennek oka a peronoszpora óriási pusztítása. Elvesztette a tőke tüdejét és gyomrát, igv vesszejét tökéletesen beérlelni nem bírta, a jövő fejlődéséhez szükséges tartaléktápanyagokat a szövetekbe leraktározni nem volt képes. Ezekben a szőlőkben a téli 20—22 fokos fagy óriási pusztítást vitt véghez. Különösen ott, ahol még a téli takarást is elhagyták, a földfeletti éves vessző nagy- része elszáradt. Nem mentesek a téli fagy kártételétől azok a szőlők sem, amelyeket a peronoszporá- tól szorgalmas gazdája meg tudott védeni. Itt a rügyekben tett kárt a fagy. Ezekben a szőlőkben a kár igen különböző s nagysága függ a fajtától, a vesző beérésétől és a fekvéstől- Aki meg akar győződni a kár nagyságáról, saját maga vizsgálja át szőlejét. Nézze meg úgy a föld felett mint a föld alatt telelt rügyek állapotát. Az igy szerzett tapasztalatok irányíthatják a metszést. A rügy jóságáról meggyőződhetünk, ha a rügyet a vessző hoszában átvágjuk és belse jét élénk zöldnek látjuk. Elpusztult a rügy, ha belseje barna, vagy fekete. Az erősen peronoszpórás szőlők metszésénél ez évben a régi sablontól el kell térnünk. A fentiekből ugyanis önként következik, hogy ezek a szőlők ez évben nem tudnak oly erővel megindulni, mint kívánatos volna, nem tudnak annyi erőteljes hajtást nevelni, mint rendes körülmények között. Ha pedig erőltetjük a tőkét, meghozza ugyan a hajtások számát, de csenevészek lesznek, rajtok a termés kifejlődni, rendesen beérni nem tud. Ezekben a szőlőkben a tőkét kímélnünk kell és csak a legszükségesebb hajtás neve! lésére szorítsuk a tőkét. Nagyon elég, ha a tőke erősségéhez mérten 2—3 esetleg négy hosszú csapot, ugyanannyi 2—3 szemes rövid csapot hagyunk. A szálvesszőtt (karikát,) kerülnünk kell, nemcsak több termést nemkapunk, hanem tőkéinket teljesen kimerítjük, idő előtt elpusztítjuk. A peronoszpora kártételétől mentes szőlőkben a régi, bevált metszési módot kell továbbra is használnunk, figyelmébe véve a helyszíni tapasztalatok alapján a rügyek áttelelését. Hibáztatnunk kell azt a sok gazdától követetett eljárást, hogy egy, 3, sőt több karikát is hagy, gyakran a csapok teljes nélkülözésével is Az igy metszett tőke elveszti alakját (felugrik s rövid időn belül elpusztul). Különösen nagy hiba ez a rabló gazdálkodás, akkor, midőn a gazda trágya alakjában nem adja vissza földjének a terméssel elvett tápanyagokat. Trágyázott, gondozott szőlőben is elégedjék meg a gazda 1, esetleg 2 szál vesszővel (karikával). Hagyjon inkább egy bár hosszú csapot, de semmi körülmények között ne hagyja el a megfelelő számú rövid csapokat amelyek a jövő fáját szolgáltatják. Ilyen metszés mellett is teremhet a gazdának annyi bora, hogy azt sem tudja, hová tegye, csak a tárgyáról, a szőlő többi munkájáról gondoskodjék és ami a legfőbb: védje meg szőlejét á peronoszpórától. A nyitás és metszés idejének megválasztásánál az alábbiakat tartom szükségesnek J megemlíteni. A nyitással sietnünk kell, mert a föld alatt jól áttelelt rügyek a tavaszi esős idő- mellett könnyen elpusztulhatnak. Gondolni kell a szőlősgazdának arra is, hogy a kitakart vessző még naplemente előtt megszárad- j jón, nehogy az éjeli hideg a rügyeken lévő i sarat megfagyassza és a rügyet elpusztítsa, j Ezért tanácsos a nyitást délután 2—3 óra ; között már abbahagyni, hogy a száradásra : idő legyen. i A metszés idejének meghatározásánál a i gazdát a kései fagy elen való védekezés ve- I zesse. A rügyek megduzzadása után metszett I szőlő fejlődésében visszaesik, a duzzadó rügy 1 összehuzódik a könyezés igen kis mérvű lessz. Ezekből a tapasztalati tényekből kiindulva bát- ] ran mondhatjuk, hogy a mi vidékünkön a 1 kései metszés a legcélszerűbb. Ezzel elérnők j azt, hogy a május elején rendesen beköszöntő hideg nem ártana szőlőnknek. A felső rügyek kihajlásával a tőkét nem éri nagy veszteség, j mert ilyenkor a könyezés igen kismérvű lessz j igy a megtakarított tápanyag egyenlő lessz ^ a felső hajtások nevelésére szükséges táp- anyaggal. Legfejebb a levágott venyige tü- j zelő értéke csökken, azért azonban nem érdé- j mes egész évi termésünket kockára tenni. Ennek a metszósnekóriásielőnyeazis, hogy j a metsző nem vaktában dolgozik, mert látja, hogy melyik rügy jó. t Vigyázzunk szőlőinkre, nehogy két esz- ^ tendő fáradságos és meddő munkája után a j harmadiké is áldástalan legyen. Kíméljük, [ védjük, gondozzuk tőkéinket mert olyanok £ azok, mint a beteg gyermekek. Gondatlan f gazda kezében el fognak pusztulni; gondos [ gazda azonban látni fogja, hogy az emberi } szorgalom, kitartó és okos munka valóban , meghozza a maga gyümölcsét , V. S. ] ..---------------------------- í A vizsgálat során a bába azt vallotta, hogy ő a baptista vallás hive és elveivel ellenkezik az, hogy a ref. templomban keresztelés alkalmával szolgálatot teljesítsen. Tudja azt, hogy ez a szolgálat gyakorlása évek hosszú sora óta szokásba van véve Ál- mosdon, de hogy elveivel összeütközésbe ne kerüljön, a szertartásoknál helyettesíti magát és az újszülöttet elviszi a templom ajtajáig és vissza, de sem a templomba, sem pedig a háznál tartott keresztelőkön nem teljesít szolgálatot. Kovásznay Marcel főszolgabíró a tisztele- tes vallási érzületét sérteni nem akarván, hivatalos szolgálatának hanyag teljesítésében mondta ki a bábát vétkesnek és 20 korona fegyelmi birsággal büntette meg, de az Ítéletben nem kötelezte arra, hogy részt venni köteles a a keresztelők alkalmával a templomban. Mesterné azonban felebbezést adott be az ítélet ellen, amelyben hivatkozott a bábák számára kiadott utasításra, a hol a keresztelésnél való közreműködés egyáltalán érintve sincsen s kérte a büntetés alól való felmentését. Előadta felebbezésében azt is, hogy 30 éves községi szülésznői funkciója alatt számtalan esetben történt az, hogy a kereszteléstől elmaradt, de az eddigi lelkészek nem találtak abban semmi vallási sértést. Az uj lelkész azért üldözi, mert áttért a baptista vallásra, a melynek elvei kizárják azt, hogy a templomi keresztelésen részt vegyen. Az alispáni hivatal a szülésznőt felmentette a fegyelmi vétség alól és kimondta, hogy nem képez fegyelmi vétséget az, hogy ha a szülésznő az évtizedes szokás ellenére az egyházi kereszteléseknél nem működik közre, keresztvíz alá nem viszi a gyermeket és a keresztelő edényt vízzel nem tölti meg, mert a szülésznő köteles a gyermekek születésénél közreműködni, a születési eseteket bejelenteni, de felekezeti funkciókban résztvenní, a felekezetnél bármi kötelességet teljesíteni, nem képez községi bábái feladatot. így tehát Mesterné ténsasszony jogérvé- lyes alispáni határozattal lett felmentve a keresztelésen való résztvétel alól, amely oly nagyon is sértette az ő vallásos érzületét. Adomány. A földmivelésügyi miniszter a nagyváradi kirendeltség előterjesztésére a Székelyhídi Gazdakör részére 200 korona segélyt adományozott. Az uj állatorvos. Kriszte Tivadar járási m. kir. állatorvos f. hó 20-án foglalta el hivatalát. A kedves és megnyerő modorú és intelligens úriember, számottevő tagja lesz Szé- kelyhid társadalmának. Gróf Stubenberg József virilis joga. Szu- nyogh Barna szolgabirónak tudomására jutott az, hogy Pospich Lajos uradalmi számtiszt Székelyhídi község képviselőtestülete közgyűlésein gróf Stubenberg József képviseletében részt vesz és ott virilis jogokat gyakorol, anélkül azonban, hogy a gróf erre vonatkozólag a szükséges bejelentést a szolgabi- rói hivatalnál megtette volna. Az elöljáróságot igazoló jelentésre szólttotta fel, onnan azt a választ nyerte, hogy évtizedes gyakorlat az, hogy a gróf rendesen megbízottat küld a gyűlésekre, aki teljes felhatalmazással jár el az uradalom érdekeben. Szunyogh szolgabiró erre eltiltotta ezen szokásokon alapuló jog érvényesítését, mire a gróf bejelentette azt, hogy virilis jogát Pospichal akarja gyakoroltatni Székelyhid képviselőtestütetóben. És most jön a csattanós vége a dolognak. A kiváló jogász szolgabiró, egyszerűen nem vette tudomásul a bejelentést és véghatározatában kimondotta, hogy a törvény értelmében a virilis jogot megbízott utján csak az esetben lehet gyakorolni, ha az adófizető nem lakik a községben. Gróf Stubenberg pedig állandóan Székelyhidon lakván, ebbeli jogait személyesen gyakorolhatja. A gróf az elutasító határozat ellen felebbezést adott be bi- harmegye alispánjához és most jogász körökben nagy érdeklődéssel várják az alispáni hivatal döntését. Kossuth-utca kikövezóse. Lapunk múlt heti számában már részletesen megemlékeztünk A lelkész és a bába harca. Tiltja a babtista vallás. Érdekes alispáni hatéirozat. Érdekes feljelentés érkezett Álmosd községből a székelyhídi szolgabirói hivatalhoz. Székelyhidy Béla ref. lelkész emelt pa naszt Mester Zsigmondné szülésznő ellen, hogy évtizedes szokások ellenére, megtagadja. hogy az újszülött gyermekeket a ref. templomban keresztvíz alá tartsa és nem akar résztvenni ezeken a vallási szertartásokon. Kovásznay Marcel főszolgabíró közismert liberálizmusa mellett elégtételt akart szolgáltatni a tiszteletes urnák és elrendelte a vizsgálatot a retinenskedő bába ellen. sutba ül az értnelléki gazda egész napokon, heteken, sőt hónapokon át. Ölbetetl kezekkel, minden munka nélkül. Azért, mert nincs — munka. Nincs, amihez kezdjen, nincs amit végezzen. Mert a mezei munkán túl nagyon keveset, vagy tán mit se tudnak. ügy kellene hát, hogy a tél se lehessen jövedelmet hozó munka nélkül, hogy télen is megkereshetik a napi szükségleteiket. A kenyérre valót, sőt hogy ekkor is teljék húsra, kalácsra s melegítőre is. Rá kell már egyszer jönnünk, hogy sok olyan munkát elsajátíthatnának embereink, aminek a végzésével téli időben épp úgy pénzt keresnének, mint nyálon a mezei munkával. Sok olyan munkát megtanulhatnának, amiket télen át benn a szobákban lehetnu végezni és amellyel szépen lehetne keresni. Vannak vidékek, hol a vesszőfonás- hól s kosárkötésből a nép szép hasznot húz. Aztán sok más famunkát, amikért most gazdáink messziről jövő kereske- - dőknek szép pénzeket adnak, nem nagy fáradsággal s csak kevés tanulással itt is elkészilhetnők. Csakhogy mindezekhez, hogy idáig jussunk, akarat kellene. S kellenének, a kik mindezeknek a munkáknak miként lehető elsajátítására elvezetnék s kitanita- nák ami népünket is. Ha már ez idén nem is lehet ez igy, de a jövő őszig jó lesz gondolkozni azon, hogy a jövő többi telünket miképpen lelhetne másképp eltölteni. Úgy, hogy akkor is dolgozunk, akkor is keressünk s akkor is épp oly eléggé jól éljünk, mint ,a nyári hónapokban ! Egy falusi bérlő.
