Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-03-28 / 13. szám

1914. március 28. 13-ik szám. Huszthy Zoltán műtermében Nagjtcáru'y, Kossuth-utca 5. készülnek a 'pompás kidolgozású Hogy a városok a reájuk váró sokoldalú feladatuknak megfelelhessenek, szükséges, hogy képviselőtestületük tagjainak száma redukáltassék, mert a mai nagy létszám mel­lett üdvös határozatok csak nagynehezen hozhatók, a legéletrevalóbb javaslatok kü­lönböző érdekek falán szenvednek hajótörést. A képviselőtestület azonban demokratikus alapra fektetendő, nevezetesen összes tagjai a váios egyeteme által választandó, még le­dig fele részben a legtöbb adózókból, fele részben pedig a többi városi lakosok közül. A képviselőtestület van hivatva a város autonóm jogait gyakorolni, tehát hozzá tar­tozik mindaz, a mi város egyetemét érinti, annak felvirágoztatását mozdítja elő. Tehát az ezekkel járó költségek megszavazása is. Ezen orgánum mellett fenntartandó a tanácsi szervezet is, azonban ennek hatás­körébe csak a közgyűlési tárgyak előkészí­tése tartoznék, továbbá a javaslatok tétele, azonkívül magánosok II. fokú hatóságaként szerepelne. A magánosok összes közigazgatási ügyei egyes szakhivatalnokok által láttatnék el, ami a közigazgatás egyszerűsítését és gyor­sítását eredményezné, tekintve, hogyha a vármegyében a főszolgabíró, mint egyes biró által elinlézhetők a magánosok ügyei, úgy a városok tisztviselőire is nyugodt lélekkel rá lehet bízni, mert a törvény ma már a tiszt­viselőktől a megfelelő képesítést kívánja meg s eljárásáért felelősséggel tartozik. Az egyes szaktisztviselők határozataival meg nem elégedő fél felebbezéssel élhet a városi tanácshoz. Ennek határozata ellen az illetékes miniszterhez. A közgyűlési határozat ellen benyújtható felebbezés az illetékes minisztérium által döntendő el. A végső határozatok ellen panasznak volna helye a közigazgatási bíró­sághoz. A városi tisztviselők, hogy hivatásuknak minden érdektől mentesen megfelelhessenek, a polgármester kivételével élethossziglan vá­lasztandók. A polgármester pedig 10 évről egy csattanós pofon ébresztő fel. Utánna néma csend. A lány durcásan hátat fordítva, még egy szóra, egy megvető pillantásra sem méltatta a vakmerőt, a ki Ő tőle ily hirtelen, ily brutálisan csókot merészelt lopni. Gábor Armand nem is próbálkozott most bocsánatot kérni. Látszólag bűnbánóan, le- liorgasztott fejjel, de titokban boldog meg­elégedéssel távozott. A fiatal asszony a szerelemnek már an­nál a stádiumánál tartott, mikor a szerelmes nő már nem tud semmit sem megtagadni, vagy eltitkolni az urától. Őszintén szeretett. És egyszer egy intim, meghitt pillanatban megsúgta az urának azt a nagy titkot, amit menyasszony korában, még egyedül csak a sírba akart vinni. Megsúgta, hogy ő volt „a szerelmesek nemtője“ aláirásu levél Írója. Mert már na­gyon szerelmes és türelmetlen voltam tette hozzá mentegetődzve ... és féltem, hogy már sohasem fogsz nyilatkozni. Az utolsó szavaknál hangosan felnevetett, mint egy gyermek a jól sikerült csinytevésen. De nem úgy a férj, a csalódott idealista, a hires nő- ismerő ... Mert ha most Önök azt hiszik kedves olvasóim, hogy Gábor Armand hálá­san csókolta össze gyönyörű feleségét azért a levélért, mely által előbb jutott a meny­országba ? Akkor nagyon csalódnak. Mert egy pár nap múlva már mindenki tudta a városban, hogy Gábor Armand a nagy nő­ismerő kölcsönös kiábrándulás és csalás cí­mén beadta a válókeresetet a felesége ellen. Látják hölgyeim, igy tegyenek jót a fér­fiakkal. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Othonban vagy a hely­színen eszközlendő bár­miféle csoport, épület stb. felvételre kész­séggel vállalkozom úgy helyben mint vidéken. Kellemes meleg műterem!! Jutányos árak! 10 évre választandó, tekintve, hogy egy polgármester által kifejtendő városrendezési és fejlesztési programra rövid 6 év kereté­ben keresztül nem vihető, már pedig a pol­gármesternek kell öntudatos várospolitikát csinálni. Hogy azonban a városi tisztviselők tel­jes ambícióval végezhessék munkájukat, az állami tisztviselőkkel egyenlő elbánásban kell őket részesíteni. Nem szabad kisebb és nagyobb város között különbséget tenni, miként nincs kis és nagyobb forgalmú járásbíróság között kü­lönbség, annál kevésbbé. mivel a kisebb vá­rosban egy szaktisztviselőnek több üuykört kell ellátni, mint egy nagyobban, tehát ké­pességét is több irányban kell fejleszteni.­A városfejlesztéséről szóló törvényben megvont válaszfalak ledöntendők, az uj tör­vényből kiküszöbölendők. Mert ha egy állami tisztviselő érettségi bizonyítvány mellett 40 évi szolgálattal eljuthat a Vl-ik fizetési osz­tályig, hogy lehet a városi tisztviselőket megfosztani attól egyetemi végzettségük da­cára, hogy a IX., Vili., VII. osztálynál ina- I gasabb osztályba juthassanak, hanem kény­telenek legyen-k egy fizetési osztályba akár 135 évet eltölteni. Ezen az anomálián segíteni i kell, ha már a városok, vármegyék s az ál- ; lum között a nyugdíj viszonosság kimonda- j tott. Ha másként a kérdést megoldani nem ) lehet, úgy tartozzék minden autonómtestület j a szolgálati éveknek megfelelőleg nyugdíjba való beszámítási kötelezettséggel oly korpót- 1 lékot nyújtani tisztviselőjének, mintamennyi ^fizetése van megfelelő szolgálat mellett egy bírónak, vagy tanárnak. Csák úgy szűnhet meg az elégedetlenség, ha mindenütt ke­resztülviszik az egyenlőség elvét. A városok részére biztosítandó teljes autonómia emelheti fel a városokat a nyu- goti városok kulturfokára, mert ez esetben mindazokat az intézményeket megvalósíthat­ják, amelyeknek segítségével fejlődésükhöz szükséges költségeket könnyűszerrel meg­szerezhetik anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni a pótadóemeléshez. El kell tehát há­rítani a városok utjóból már most mindazokat az akadályokat, amelyek szabad mozgásuk­ban gátolják. Gyümölcsfák, sorfák, díszcser­jék és fenyőfák jutányos áron kaphatók a Nagykároly! Gazdasági Népiskolánál. A vasárnapi munkaszünet. Uj törvényjavaslat. A vasárnapi és ünnepi munkaszünet ren­dezése már régen vár megfelelő szabályo­zásra. A hosszú Ígérgetést most akarják be­váltani. A javaslat ugyanis elkészült és szót is küldötték az érdekelt köröknek. A tény­leges különbség a régi törvény és az uj ter­vezet között az, hogy az utóbbi a részlet- kérdésekre nézve is a törvényben magában tett intézkedéseket, mig a régi ezt a rende­letek szeszélyének tette ki. A törvényjavas­lat fejlődés ugyan, de van egy-két intézke­dése, amelyekről nem szeretnők, ha törvény­könyvünkbe kerülne. Ezúttal csupán fő vo­násaiban magát a tervezetet ismertetjük. A törvényjavaslat a vasárnapokon és szent István napján ldvül egyedül csak karácsony első napját nyilvánítja munkaszünetnek. A munkaszünetnek legkésőbb a munka­szüneti napon reggel 6 órakor kell kezdőd­nie és legalább a munkaszüneti napot követő nap reggeli 6 órájáig kell tartania. Fontos okokból megengedi a törvény- javaslat, hogy bizonyos munkák azokon a napokon is végezhetők legyenek, amelyek egyébként általános pihenőkül szolgálnak. Bármily körülmények követKeztében vé­gezzen azonban valamely alkalmazott mun­kaszüneti napon munkát, mihelyt az a munka három óránál hosszabb időt vesz igénybe, ezért megfelelő pótpihenőt biztosit részére a törvényjavaslat. Részletesen szabályozza a törvényjavas­lat a kereskedelem munkaszünetét. A kereskedelem munkasziinctén belül a további részletkérdéseknek egész sora szin­tén megoldást nyer az előadói tervezetben, így a husvét ünnepét megelőző vasárnapon az árusítást az ország egész területén, az I egyébkénti üzletnyitási időponttól esti 9 óráig engedi meg. Külön szabályozza a törvényjavaslat az egyes alkalmakból (mindszent ünnepe, ha­lottak napja, búcsú és bérmálás, országos vásár stb.) kifolyólag, részint csak bizonyos cikkek árusítása, részint minden ipari és ke­reskedelmi árusítás tekintetében helyt nyerő kivételeket. Az égetett szeszesitalok árusítását munka­szüneti napokon a reggel 6 órától délelőtt 10 óráig terjedő időre korlátozza a tervezet. A törvényjavaslat az üzleti forgalom igé­nyei mellett az alkalmazottak érdekére is tekintettel van s előirja, hogy az ipari és kereskedelmi árusítás körében munkaszüneti napon négy óránál hosszabb időn át foglal­koztatott alkalmazottnak munkaadója minden második vasárnap teljes szünetet, ha pedig ez nem lehetséges, minden második héten köznapon egy teljes délelőttöt, vagy egy teljes délutánt köteles pihenőül engedni. HÍREK. A pénzügyigazgatóság ügye mind jóiban kezdi foglalkoztatni a város polgárságát. Belátja végre, valahára azt, hogy ha a po­ros akták továbbra is a városi levéltárban pi­hennek, könnyen elérjük, hogy pénzügyigazga­tóság 1916. év május elsejére, minden búcsúszó és bankettezés nélkül faképnél hagy bennünket, mint Szent Pál az oláhokat és átköltözik Szat- már városába. Megfejthetetlen az a titokzatosság, a melylyel a városházán kezelik ezt a kérdést. Két év óta egyetlen gyűlésen sem került szóba s nem akadt egy városatya sem, aki ér­deklődött volna aziránt, hogy miként is állunk azzal a bizonyos máglyával, a melyet a bűnös felett máris egész nyugodtan meg lehetne gyúj­tani. Nem érdeklődött aziránt senki, hogy a mi­kor ezreket dobálnak ki felesleges csatornázásra, epreskerti földvételre, százezret vásárterület meg­vételre, vájjon nem-e lett volna helyesebb ezt a pénzt egy pénzügyigazgatósági épület létesítésére

Next

/
Thumbnails
Contents