Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-10 / 2. szám

4-ik oldal. KÖZERDÉK 1914. január 10. 2-ik szám. Megérkeztek "p'e9U- a legszebb gramofon-újdonságok Lilienfeld Sándor ^tetVbé Nagykároy, Nagypiac. Aranyeső, Cigányprímás, Buksi, Cangó stb. Egy lemez ára 2 korona 50 fillér. 3 darab lemez -xretelrael 200 d-arab tiö. ingyen. csétlen adósok, akik hálójukba kerülnek, hallgatnak, tűrnek, szenvednek, mert fél­nek attól, hogy dobra kerül az utolsó párnájuk is, hiszen az irás, a mely az ilyen uzsora kölcsönről szól, lekötötte azokat a lelketlen hitelezőnek. De akadnak egyesek mégis, a kik kétségbeesésük és elkeseredésükben bá­torságot vesznek maguknak és a törvény­hez fordulnak oltalomért és ilyenkor szo­rul az uzsorás és a bíróság könyörtele­nül ítél felette, méltó helyükre juttatja őket, a gyilkosok, fosztogatók, tolvajok, gazemberek közé .... Egy ilyen lelketlen üzelemről rántja le a leplet az a feljelentés, a melyet N. S. helybeli 6 gyermekes családapa adott be a helybeli rendőrséghez Bikfalvy La­jos, az Ipari Hitelszövetkezet könyvelője ellen. A feljelentő panaszában elmondja, hogy az elmúlt év áldatlan viszonya foly­tán pénzzavarba jutott és szüksége volt 200 koronára. A pénzintézetektől annak dacára, hogy tekintélyes vagyonnal rendelkezik, nem tudott kölcsönt kapni és igy magánosok­nál próbált szerencsét. Egyik ismerőse Bikfalvy Lajos a hely­beli Ipari Hitelszövetkezet főkönyvelőjét ajánlotta, aki hajlandó is volt a 200 K-át megadni, de kamat fejében 12°/0-ot, zá­logtárgyat és kitöltetlen váltót követelt. A szegény iparos, akit más hitelezői szorongattak, megkísérelt mindent, de nem tudván pénzhez jutni, a feljelentés sze­rint oda adta zálogul 5 drb birtokossági malmi részvényét, a kitöltetlen váltót és lefizette előre három hónapra a 12°/»-os kamatot. Alig telt el pár hét, a lelketlen uzso­rás megjelent lakásán és azt követelte; tőle, hogy vagy fizesse ki tartozását, vagy pedig vezesse rá a részvényre, hogy az bárkire átruházható. A szegény adós mit tehetett egyebet, pénze nem volt, kiadta a nyilatkozatot is.; De ez még mind nem volt elég. Az uzsorás könyvelő ismét megjelent adósa lakásán és. most már azt követelte, hogy még egy váltót adjon a kétszáz koroná-1 ról, anélkül, hogy a régit visszaadta volna. A teljesen kiszipolyozott ember meg­döbbent. Félt attól, hogy immár részvé­nyei veszendőben vannak és még 400 korona váltótartozása lesz és minthogy Bikfalvyban nem találta meg a kellő ga­ranciát, megtagadta az uj váltó kiadását. A lelketlen ember azonban fenyege­téssel kényszeritette az uj váltó kiadására s midőn azt is aláírta, a régi visszaadá­sát követelte, egyszerűen szemébe neve­tett és kijelentette, hogy az már peresítve van, természetesen nem ő, de strohmanul felhasznált egyén által. A feljelentő azt állítja, hogy soha fel nem lett szólítva a kifizetésre és tanuk­kal igazolja, hogy a kitöltetlen váltó amely be lett peresítve a kamatfizetés le­járata előtt egy hónappal hitelezője által lett kiállítva. A szegény ember arra kéri a rendőr­séget, hogy vegye pártfogásába, mentse meg az uzsorás karmaitól s foglalja le a részvényeket és a váltót. A vizsgálatot ebben az ügyben dr. Fa- lussy Alajos rendőrkapitány vezeti, de annak eredményét titokban tartják. Tudomásunk van arról is, hogy Bik­falvy ellen már hasonló ügyben tettek feljelentést a rendőrségen, amelyben szin­tén dr. Ealussy vezeti a vizsgálatot. Hol a jó bor? Érmelléki legjobb minőségű hlei ujbor literenként ........................................80 fillér, há zhoz kimérve . 72 fillér. Elsőrendű érmelléki uradalmi rizling ö-bor literenként ................ 1 kor., há zhoz kimérve............................92 fillér. Ka pható: Klein bodegájában (Kereskedelmi Bankpalota.) Saját kifőzésü törköly, seprű és szilvapálinka 2 Friss csapolásu kőbányai sör! Mindennap friss virstli! Hideg felvágottak! Színészet. Operette-esö. Az elmúlt héten is, mint a többiben, egy kis kivonatot kaptunk a budapesti színházak műsorából. Érdekes volna percentek szerint ki­számítani, hogy az egyes budapesti színházak műsorát milyen mértékben kultiválja a mi nagykárolyi társulatunk. É >. csak úgy hozzá­vetőleg megpróbálom felállítani ezt az arányt, hogy mégis némi fogalmat nyerjünk az esti szellemi táplálékunk minőségéről és tápláló értékéről. A Király színházra esik 60 percent. A Népoperára és a Városligeti Színházra 20 I percent. A Vígszínháznak a „Támlásszék 10. ‘ sz.“-ára is számítsunk 5 percontet. A Nemzeti Színház szereplését tegyük egy kis jóakarattal 10 percentre. A fennmaradó 5 percentet pedig hagyjuk meg a tévedések korrigálására, vagy egy, még a jövőben szinrekeriilő Magyar Szin- házbeli darab számára, amilyet még nem lát­tunk. Az Operaházra ne számítsunk semmit, ellenkezőleg Isten őrizzen meg minket, hogy előadjanak belőle valamit. Ezt már igazán nem kívánjuk. Hanem ebből a kis táblázatból is rögtön kitűnik, ha nem tűnt volna már ki a közönségnek mindennapos tapasztalatából, hogy műsorunkat a Királyszinház műsora dominálja. Ez az úgynevezett operette-esö. Vagy „Arany­eső“, ahogy tetszik, mert a kettő körülbelül egyre megy. Ezzef együtt már most tisztában lehetünk szellemi táplálékunk minősegével is. Megállapíthatjuk, hogy véknyan van benne na­gyon a fehernye-anyag. Mert bizony még amennyire képviselve van is a Nemzeti, meg a Vígszínház műsorunkban, az egyetlen „Ott­hon1' előadásán kivűl, abból is csak a külső szcenikai hatásra, vagy olcsó komikumra épí­tett müveket kapjuk. De távol legyen tőlem, hogy ebben a ro­vatban irodalmi szempontokkal próbáljam az i olvasóim lelki egyensúlyát veszélyeztetni. Még I távolabb az, hogy Nagykárolyt Budapesttel j tévesszem össze.ltt egy gyenge társulatról van szó, amelyik első sorban élni akar. A megélhetés­hez pedig az a három dolog szükséges, ami Montecuccoli szerint a hadviseléshez. Először pénz, másodszor pénz és harmadszor pénz. Arról pedig, hogy mi a külöubség egy maga­sabb színvonalú darab, meg egy kacagtató bo­hóság előadásának a jövedelme között, beszél a papir, meg a ceruza, hajmeresztő dolgokat — a bohózat javára. Ezen fordul meg a tár­sulat ekszisztenciája. Derék színészeinken igazán nem múlik az, hogy magasabb színvonalú da­rabokat nem játszanak. Ők lejátszák mindig azt, amit éppen rájuk bíznak, nem mindig egyforma kedvvel, hanem a közös ügy iránt érzett egyforma buzgalommal. Van köztük nem egy ambiciózusabb, aki szívesebben játszana valami tartalmasabb darabnak a szerepét, de a közönség az ur s ez rendeli, hogy piros szinlapos komédiát játsszék. A közönség felett pedig nincsen ur, aki neki megrendelje, hogy szellemi táplálékot vegyen magába, mikor szó­rakozni, meg kacagni akar. A direktornál pedig az a fő, hogy telt ház és telt kassza legyen, a művészet az mellékes .. így jutunk az operette-esőhöz a közönség Ízlése, meg hangulata révén. Ez az élvezetek sokfélesége közt, melyeket a szinpad nyújthat, leginkább az operettéhez hajlik. De azért érde­kes megfigyelni, hogy ebben is megkeresi és sürü tapsokkal jutalmazza azt a parányi mű­vészetet, ami az operettekből kisajtolható. Mű­vészet az operetteben ? Inkább közelebb áll az ügyességhez, mint a művészethez, de mégis olyan valami, ami az aesthelikai szemlélőre is hatással lehet. Értem az operettek „sláger­számait“, melyekkel a szerző alkalmat ad a szereplőknek, hogy mozdulataiknak a ritmusát, plasztikus báját bemutathassák, valami fülbe­mászó dallamtól kisérve, amelyik ott kisért a fülben folytonosan, inig uj, szokatlan és vég- kép elveszti a hatását, mihelyt egyszer a fü­lünk megszokta. Se az Operette írójával, se a szereplőive MEIDINSER ÉS FOLYTON ESŐ KÁLYNÁK, Rntli Tinni VALAMINT *3* POROSZ FÜTŐ KŐSZÉN jutányos áron kaphatok Telefon 105 Nagykároly Deák-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents