Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-02-28 / 9. szám
1914. február 28. 9-ik szára. ivUZEIlDEK 5-ik oldal Elesdi mes/et, bélapátfalvai portland cementet, egresi gipszet és tűzifát ™“zr4nr Pollák Zsigmond Debrecen. Cserhasáb tűzifát ab waggon Nagykároly K 160 árban 5SSS utánvéttel. Tfllefon 441. Végül megjegyzem, hogy a rágalmazó ellen a kellő törvényes lépéseket rövid idő alatt megfogom tenni. Előre is köszönöm igen tisztelt Szerkesztő urnák nagy szívességét, hogy cikkemnek becses lapjukban helyt tetszett adni. Még egyszer fogadja hálás köszönetemet és maradok Nagykároly, 1914. február 18. kiváló tisztelettel Szűcs L. Ferenc, h. városi állatorvos. * * * Tekintetes Szerkesztő ur ! F. hó 22-én, vasárnap este a Katholikus Legényegylet farsang estélyén, az előadások befejezése után az étterembe vonultam nőmmel együtt. A vacsora és 4 pohár sör elfogyasztása u1án a körülöttünk forgolódó éthordó pincérnek azt mondtam: fizetni aka rok. A pincér csak annyit felelt: „mindjárt kérem.“ Az idő telt, fizetőpincér nem jött, én ugyanazt a pincért, ki kiszolgált és már előbb is mondtam neki. hogy fizetni akarok ulból figyelmeztettem a számláin kifizetésére.de és ő erre azt mondta: csak tessék kérem fölmenni a táncterembe, majd én oda megyek és ott kitetszik fizetni. Nekem igen gyanúsnak tűnt fel ez a szokatlan dolog, mert én még olyat nem láttám, hogy egy étterembe ne ott történjen a fizetés, ahol az étel-ital fogyasztása volt, hanem az éthordó utasítására máshelyen és nem a fizetőpincér által. A dolog meg is történt, f ölmentünk a táncterembe, ahol alig hogy megábam, valaki hátulról a vállamra teszi a kezét és igy szól: fizetni kérem. Hátra nézek és látom, hogy az az ember intett a fizetésre, aki a földszinti étteremben kiszolgált és akinek én ott többször azt mondtam: fizetni akarok. A felszólításra csak annyit szóltam: no ezt megtehette volna oda lent is és ezzel a fölszámolt összeget, mely 3 K 86 f volt, szó nélkül kifizettem, de valószínű, hogy ezen blamirozó eset, ha ón velem igy megtörtént, feltételezem, hoey megtörtént másokkal is. Akik azt látták, hogy az étteremből a táncterembe vonuló vendég után pincér igyekszik e ott a fizetésre felszólítja, azt hitték, hogy az étteremből szándékos nem fizetés elől szökött meg. Tisztelettel kérem a tekintetes Szerkesztő urat, szíveskedjék Török Imre vendéglős urat a „Közérdek“ utján felhívni ezen botrányos állapotra, mely talán anyagi károkat is idéz elő, mert gyanús az a dolog, amikor a pincér a vendéget fizetés nélkül elengedi, de utána megy és ott szóllitja fel a fizetésre, ahol annak semmi helye nincs. Nagykároly, 1914. február 23. Alázatos szolgálja Szabó Sándor, máv. kalauz. Kitűnő kóser házikoszt úgy abonensek, mint kihordók részére újból jutányos áron kapható Sternberg Milinel Szóchenyi-utca 30. HÍREK. f Orosz Árpád* (S.) Az életerő, az egészséges lélek derűs kedve sugárzott le mindig férfiasán szép arcáról, daliás termetéről. Még most is a hanyatlás, az öregedés utolsó éveiben, mintha a múlandóság démona megfeledkezett volna, vagy gyönge lett volna ahoz, hogy bírókra keljen ezzel a munkára termett, az élet sokféle iskolájában kipróbált és megedzett ős- magyarral. S most, alig pár órai tusában összeomolva, ott nyugszik csendesen, hallgatagon a vállaji fagyos temetőben 1 Orosz Árpád nincs többé . . . Mindig elszorul a szivünk, mikor ilyen vagy éhez hasonló alak az enyészet fekete kapuján eltűnik a szemünk elől. Mindig az a keserű poétái sóhajtás jut eszünkbe : Teremt-e Isten több magyart, ha mink is elfogynánk? Valóban, akármily becsületes és I bizó optimizmussal nézünk az uj generációkra, amikben oly szívesen látnók a nem- I zeti életnek az egyetemes emberi társadalommal szolidáris érzésű és gondolkozásu folytatását, akármennyire szeretnők magunkkal elhitetni, hogy csak külsőleg vagy egyénileg, a mi szemünkben, sőt jóformán bennünk változik meg a világ képe, mégse nyomhatjuk el a fájdalmas gondolatot, hogy azzal a generációval, azzal a, szép és nemes típussal, amelyiknek Orosz Árpád 27 óven át a jegyzői karnak és Vállaj községének dísze és büszkesége volt, tulajdonképpen dicső hagyományok, tiszta eszmék és szent törekvések tűnnek el közülünk, talán örökre. Micsoda generáció, micsoda típus ez ? Ha oly könnyedén el tudnók mondaui, amily nehéz föltekinteni ez érdekes és sudár nagy alakokra. Azok voltak azok, akik tudtak fanatikus magyarok lenni, anélkül, hogy bármely más fuj ellen gyűlöletet, vagy akármely nemtelen és embertelen érzést közel bocsátottak volna a lelkükhöz. Akik a magaföláldozást, az önzetlenséget, a munkát kötelességnek tekintettóh és sohase gondoltak annak egyéni hasznaira. Akik tisztán látták az életet, a maga előreláthatatlan fordulataival és kikerülhetetlen küzdelmeivel és lelkesedve, szívesen, számitgatás nélkül, becsületesen és megindult lélekkel nyújtottak segitó kezet mindenkinek, akinek arra szüksége volt és pedig nem várva kérő szót, amit a bajban vergődő embernek oly nehéz elrebegnie. Rendületlen a maga elvei mellett, emberséges türelmes a másokéval szemben. Utolsó ! garasát kész odaadni annak, akinek sem ! első, sem utolsó nincs. Puritán a maga i cselekedeteiben, de mindent kész megbocsáj- tani másnak. Hogy hü maradhasson a maga barátaihoz, inkább elkerülte azok ellenségeit. Szüntelenül kutató, hogy hol lehet, vagy kell segíteni, dolgozni, használni. Mindig a közügynek, mindig másnak. Ez volt Orosz Árpád. A jó, a kedves, a szeretetreméltó, nyájas, mindig jókedvű barát. Nem is tudom mit sirassak jobban: az embert-e, a páratlan szorgalmú tisztviselőt, az igaz hazafit, vagy az önzetlen ritka jólelkü barátot? * * * Az egész nagykárolyi járásban, de a vármegyében is mély részvétet, keltett az a ígyászhir, hogy csicseri Orosz Árpád vállaji körjegyző, szatmárvármegye törvényhatósági 1 bizottságának tagja, f. hó 22-én délután elhunyt. Az elhunyt egyike volt a vármegyei jegyzői kar legkiválóbb tagjának, akit lelkes, érző, meleg szív mellett, a megközelithetlen jellem tett általánosan közbecsültté. Egy ember volt, aki minden oldalról mintául szolgálhatott kartársainak. Mint egy darab kristály kocka, átlátszó egyik lapjától a másikig. Erős, szilárd és tiszta, amelyen egy folt lehelet is felhőnek látszanék. Egy ember, akinek halálával az egész társadalom veszített, de akinek tiszta, nemes emléke a becsületnek energia forrása. Maradjon erős ez a reá való emlékezés. A halálesetről a gyászoló család az alábbi jelentést adta ki: „Özv. csicseri Orosz Árpádné született Bergmann Gizella neje, özv. csicseri Orosz Gusztávné szül. Szabó Erzsébet anyja, csicseri Orosz Zoltán testvére, Sógornői, Sógora, Húgai és az összes rokonság nevében mély bánattal és vigasztalan fájdalommal de Isten akaratában megnyugodva tudatja felejthetetlen férjének csicseri Orosz Árpád vállaji körjegyző, Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsági tagjának stb., stb, folyó hó 22 én délután 3 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után 56-ik évében történt gyászos elhunyták A megboldogultnak hült teteme folyó hó 24-én délelőtt 10 órakor a háznál történendő beszentelés után a templomba vitetik, honnan az ünnepélyes gyászistentisztelet és temetés után a róm. kath. egyház szertartása szerint a vállaji temetőben fog örök nyugalomra tétetni. Vállaj, 1914. február hó 23-án. Áldás és béke lengjen a kedves halott felett! A viszontlátásig 1“ Gyászjelentést adott ki a jegyzői egyesület is. A temetés kedden folyt le, a járás mondhatom a vármegye közönségének impozánsan megnyilvánult részvéte mellett. Nyugodjék békében 1 Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Dr. Szabó Kálmán fogalmazó gyakornokot a zilahi m. kir. pénziigyigazgatóságboz fogalmazóvá nevezte ki. Gratulálunk I Vizsgaletétel. Csergő Tamás főgimnázium! tanár a kolozsvári tudományi egyetemen, az országos vizsgáló-bizottság előtt, a tanári vizsgát kitüntetéssel letette. Bombamerénylet. Miklóssy püspük ellen.Párját ritkító gonoszsággal intéztek bombamerényletet Debrecenben Miklóssy hajdudo- rogi püspök ellen hétfőn délelőtt 11 órakor. A gazság részletei még nincsenek egészen kiderítve, csupán tragikus következményei állanak előtünk, melynek nemcsak az újonnan szervezett püskökségre lehangolók, de megrendítenek országszerte minden jóérzésü embert. Valóságos összeesküvés és irtó háború e merénylet a kath. vallás és a magyar államfentartó eszme ellen. A merénylet szálai eddig Cser- novilzba vezetnek, ahonnan a gyilkos pokolgép vallásos színezetű jelleggel érkezett Kovács Anna álnév alatt. 100 korona előzte meg a gyilkos bomba megérkezését, melyet ugyanIII Ruhát fest és vegyileg tisztit Hanffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett intézetében. = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellett Alapiittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59.
