Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-02-14 / 7. szám
2-ik oldal. ERMELLEKJ 1914. február 14. 7-ik szám Elesdi meszet, bélapátfalvai portland cementet, egresi gipszet és tűzifát ““aíi^áiír Pollók Zsigmond Debrecen. Cserhasáb tűzifát ab waggon Nagykároly K 160 árban gjjjjgf utánvéttel. Telefon 441rán kifejtett becsületes tevékenységünk méltatlan megbántását láttuk ebben a kérdésben. Alkalmunk volt azonban meggyőződést szerezni arról, hogy az egész, csak egyszerű pletykán alapszik, mert gavallér úriemberek előtt és olyan helyről kaptunk erre nézve nyilatkozatot, akinek szava sokkal becsesebb előttünk, semhogy abban kételkedni okunk is lehetne. Ezen kijelentés után mi is csak sajnálkozásunknak adhatunk kifejezést az erős szavakért s ezzel a kijelentéssel lezártnak véljük a kellemetlen ügy aktáit. De éppen azért, hogy ezentúl a legkisebb gyanú árnyéka is elkerülhessen bennünket s nehogy újból félreérthessenek a szövetkezet létesítésén fáradozók; részünkről a szövetkezet kérdését lapunkban teljesen levesszük a napirendről. Alakítsák meg a szövetkezetei, mi azt többé nem ellenezzük. A jövő megfogja mutatni kinek az álláspontja volt helyesebb ? Miénk e -— akik elleneztük a jelenlegi viszonyok mellett, i a megalakulást, vagy azoké é akik eminens szükségét látták a mielőbbi létesítésnek ? Ha a szövetkezet prosperálni fog és sikereket ér el, mi készséggel elfogjuk ismerni tévedésünket, de ha balul ütne ki az alakulás, minket' sohasem érhet vád azért, hogy legjobb belátá-1 sunk szerint meg nem kíséreltünk mindent arra nézve, hogy az esetleg bekövetkezhető balsikerekre, a polgárságot jóelőre figyelmeztettük volna. Hamis mérlegek. A csendőrség feljelentést tett Gotlieb Jakabné és Kondor József ér- vasadi szatócsok ellen a szolgabirói hivatalhoz, akiknél az üzlet közegészségügyi felülvizsgálatánál, több rendbeli hitelesítetlen mérleget találtak. Érkeserüi krónika. Komoróczy Ferenc föld- birtokos és özv. Sichermann Jakabné közös mesgyés szomszédok az érkeserüi határon. Egy árok választja el a két birtokot egymástól és a két szomszéd békésen megegyezett abban, hogy az árkon termett akácfa közös tulajdont képezzen. A napokban Komoróczy gályát vágatott, amelyet el is vitetett tanyájára. Másnap Sichermann küldött ki egy igát és a levágott fát szintén hazaszállította Erkeserübe. Komoróczy azonban megharagudott, hogy Sichermann is merészkedett galyazni és kapta magát, feljelentést tett csendőrségnél falopás miatt a mesgyés szomszéd ellen. 'Viszont Sichermann sem volt rest és ő is hasonló váddal illette Ko- moróczyt. A csendőrök kiszóltak a helyszínére és mindkét panasz alapján eljártak és a lefoglalt fákat, a községi elöljáróság őrizetére bízták. Es most következik ősi magyar szokás szerint valószínűleg egy nagy, hónapokig tartó per, ahol két szekér galyfa miatt, bíróságot kell járnia az eddig békés mesgyés í szomszédoknak és fizetni a busás perköltségeket. Fakiosztás. A tisztán felekezeti célra ala- j kult érmihályfalvai izraelita nőegyesület is megtette a lépéseket a nyomot enyhítésére. Az elmúlt héten harminc zsidó-családot ré- szesitet egyenként egy szekér vágott tűzifa segélyben s azonkívül heti járulékokat oszt ki a segélyre szorulók között . ... Táncmulatság. Szombaton tartotta meg az Iparos Otthon vezetősége szokásos farsangi j mulatságát, amelyen számra nem nagy, de rendkívül disztingvált közönség jelent meg. A figyelmes rendezőség gondoskodott a megjelent hölgyek mulattatásáról, akik egy kedvesen eltöltött est emlékével távoztak a kora reggeli órákig tartó mulatságról. Érkeserüi vadlibavadászat cim alatt lapunk f. évi 4-ik számában azt irtuk, hogy a csendőrség orvadászat miatt feljelentést tett Poka Albert érkeserüi lakos ellen. Hírünk tévedésen alapult, mert a feljelentés nem Póka ellen lett megtéve, de éppen äz ő figyelmeztetésére Kosztin János ellen, akit tilos vadászaton ért az általa bérelt vadászterületen. Székelyhid. Vissza Amerikából. A gazdasági viszonyok pangása immár általános az egész világon. Eddig úgy volt, hogy munkát nem találó népünk vette a vándorbotot, kiváltotta az útlevelet és ment a „nagy víznek“, a sokmühelyü Amerikába. Ott ha vért kellett is izzadnia, ha ezer veszély fenyegetett is a bányák mélyén, a kohók forróságában, — de legalább volt munka, volt kereset, volt kenyér, meg egy néhány összetakaritott dollár, amelyből tellett haza küldeni az asszonynak, hogy ő is tudjon élni a gyerekekkel, tudja fizetni az adót, a kamatot, tán egy kis törlesztést is, esetleg felkerekedhessen többi pereputytyával együtt és kivitorlázhasson hites ura után. — tekintettel a munkanélküliek nagy számára — több középületet kell emelni a lakásnélküliek elhelyezésére. Ez a legszükségesebb — mondják a re- publikánusek — de ha a demokraták komolyan akarják, gyökeresen megváltoztathatnák a helyzetet, ha a nyomor igazi okait kutatják és megszüntetik. így érvelt Champ Clark, a rebublikánus vezér, hozzátéve azt is, hogy a krizis még növekedni fog, mert a nagyüzemek bosszút akarnak állani a vámtarifáért. Nagyon természetes, hogy a mentő angyalok csak most tudnak igy beszélni, de 1907-ben, amikor ők voltak uralmon, akkor meg a demokraták beszéltek igy. Alacsony játék ez és rávall a polgári farizeuskodásra. A washingtoni bölcseknek most a legégetőbb gondjuk, hogy leves-házakat létesítsenek a nyomorgók ellátására Levessel akarják lecsillapítani százezrek éhes nyomorát ahelyett, hogy a trösztök, korporációk garázdálkodását tennék lehetetlenné. De hiszen ezt nem is tehetik, mert azokat képviselik. Csak az a tragikus benne, hogy a milliomosok parlamentjének színészi játékáért a milliónyi nyomorgó munkásnép véres dijat fizet. Vége a jó világnak. Rossz hir jön a túlsó oldalról. Egyen- kint csukódnak be Amerikában a gyárak. Napról-napra nő a munkanélküliek száma. Az amerikai kikőtökre kiakaszthatják a táblát: „Megtelt“. Vagy egy másik táblát: „Vissza Európába“! Lassankint észre kell térnie népünknek és itthon kell keresnie a foglalkozást ahelyett, hogy Amerika gyorsan gazdagító erejében bizakodna. Természetesen nem az övé a kezdeményező lépés. Államnak, társadalomnak a feladata: fokozott buzgalommal gondoskodni megfelelő munkaalkalmakról. Az amerikai gazdasági helyzetről és munkaviszonyokról itt közöljük egy amerikai magyar újság érdekes fejtegetéseit: A miudjóbban rosszabodó munkaviszonyok immár rettenetes következményeket szültek. A munkanélküliség ijesztő mérvben emelkedik s a gyárak mindennap tömegesen bocsátják el a munkásokat. Az ország ipari központjaiban ezrével járnak a munkások munka nélkül s számuk napról-napra folyton emelkedik. A politikusok sem tagadhatják már, hogy az Egyesült-Államok ipari krizis előtt áll. A koogresszusban a letűnt republikánus éra emberei a helyzetet a maguk javára akarják és próbálják felhasználni és most mint mentő angyalok lépnek a színre. Tény az, hogy sem a . republikánusok, sem pedig a fórumon levő demokraták nem tudják okát adni a krízisnek. De ez nem gátolja meg a republikánusokat abban, hogy bajért a demokrata kormányzatot tegyék felelőssé. A demokraták viszont azzal repli- káznak, hogy az 1907-iki krizis pedig a republikánusok lelkismeretét terheli. A kongresszusban a lefolyt és a most dúló krizis okai és előidézői felett folyik a komédiás veszekedés és ebben merül is ki mindkét „népboldogitó“ párt egész tevékenysége. Tehetetlenül áll a Wilson kormányzat a szervezett tőkének a munkásság ellen iránynló sztrájkjával szemben, amellyel a korporáción és trösztök a demokrata politikát — talán éppen az érdekeiket sértő — vámrevizióért is — akarják lehetetlenné tenni. A munkanélküliek ezrével töltik meg a városok jótékony intézeteit, hajléktalanok menhelyeit és a washingtoni kongresszusban azt hangoztatják, hogy nagyobb városokban A székelyhídi korcsolya- és csolnokázóegyesiilet cabaretestélye. Az idei farsang egyik legsikerültebb estélye zajlott le szombaton este Székelyhidon a „Fiirdő“-vendéglő helyiségében. A korcsolya- és csolnokázóegyesiilet tartotta cabaretestélyét, amely iránt már előre is rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott az intelligentia körében. A szereplők dacára, hogy alig volt idejük szerepeik betanulására, műkedvelőket jóval túlhaladó előadást produkáltak, méltán reászolgálva azokra a tapsokra, amely minden egyes jelenetet követett. Az estélyt, a mulatságok rendezésének nagymestere, Románszky Albert nyitotta meg, aki szellemes kuplékat énekelt, óriási derültség mellett. Ezt követte a „Bankjelenet“ eimii bohózat, amelyben resztvettek : Románszky Albert, Gaál Zoltán, Farnossy Antal, Vary Ernő és Rohlitz Endre. A szűnni nem akaró derültség, amely az egész előadást kisérte, tanúbizonysága volt annak, hogy a Conferencier nagymester, eme saját szerzeménye, a legteljesebb sikert aratta. < Ezután egy rendkívül szellemes páros jelenet a „Mamuka te el vagy hizva“ következett, amelyben Várady Karola és Románszky Albert szerepeltek. A kisasszony, aki a családi jelenetben a temperementumos asszonyt kitűnő alakításban mutatta be, zajos tapsokat aratott, amelyre partnere is alaposan reászolgált. Dr. Guláesy Sándor rendkívül értékes felolvasása következett, aki a sport szükségét hangoztatva, annak társadalmi és egészségügyi jelentőségét fejtegette. Szunyogh Barna gyönyörű bariton hangon magyar dalokat énekelt, akit az elért fényes sikerben Hajós Elza remek zongora- játéka kísért. Az „Elefánt“ cimü bohózatot Kovásznay Bella, Zalai Böske, Hajós Elza, Hollóssy István, Gaál Zoltán és Farnossy Antal mutattak be művészi előadásban. A „Jaj feleségem“ cimü színpadi tréfát Várady Karola és Románszky Albert adták elő s a bájos urleány nagy sikert aratott ebben a darabban is. Hajós Elza kedves, fülbemászó hangon francia dalokat adott elő, majd Zerkovics szerzeményeiből énekelt. Zugó tapsvihar kisérte minden énekszámát, amely teljesen, lekötötte a hallgatók figyelmét.
