Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1913-09-13 / 37. szám
1913. szeptember 13. 37-ik szám ÉRMELLÉK 3-ik oldal, nal lelövi, mert tudja, hogy az neki halálos ellensége és kegyelemre nem igen számithat. A vadászember pedig nem igen nézi milyen ruha van azon a puskás emberen, aki az ö jogos vadászterületén lövöldöz, hanem hamar reádupláz. Nagyon komolyan veszik a vadászó emberek az eleiét és az egyébként otthon legszelídebb természetű vadász is kíméletlen a saját vadászterületén és golyóra cseréli ki a nyulsörétet, ha orvvadászt vesz észre. És most arról értesülünk, hogy Bagamér község vadászai köztük Bálint József postamester, Kiss Lajos földbirtokos és még 10 odavaló földesurból álló vadásztársaság ellen orvvadászatért feljelentést tett a káptalan és megbízta vadőreit, hogy ha valakit a vadász- területen találnak és szembe áll: löjjék le. Eddig két urat a vadásztársaság tagjai közül a csendőrökkel fegyvereztetett le a káptalan, akik ellen orvvadászat miatt az eljárás folyamatba van téve. Azt kérdezheti valaki, hogyan eshetik meg, hogy úriember orvvadászatra vetemedik, kiteszi magát a súlyos pénzbüntetésnek, vadászati és fegyvertartási joga elvesztésének, másfelől j hogy a vadőrök lepuffantsák, mint az — ebet? Ennek a bagaméri esetnek igen érdekes története van. A vadászterületet eddig mindig a naptári év kezdetétől a naptári ev végéig, tehát január 1-től december 31-ig tartó szerződéssel adták bérbe. Bagamér községnek 4000 katasz- trális hold vadászterülete van, melyen bövibeu van nyúl, fogoly, fácán és viziszárnyas. A területet ezelőtt hat esztendővel bérbevette egy [ bagaméri és székelyhídi urakból összeállt 12 j tagú vadásztársaság. A szerződést a vadász- j területre 1913. évi december 31-ig kötötte | meg a község a társaság tagjaival 193 korona ! évi bér mellett. Ez év júniusában a földmivelésügyi minisz- J terium rendeletet bocsátott ki a vármegyékhez, hogy a vadászterületeket ezentúl nem az ev kezdetétől, hanem a vadászati évad kezdetétől adják bérbe, mert ez a bérlőkre is, a bérbeadókra is kellemesebb. Ebben a miniszternek igaza is volt, azonban a rendeletből hiányzott az a felvilágosító magyarázat, hogy semmiféle rendeletfiek és törvénynek visszaható, szerződésbontó ereje nincsen. És ez az oka a további fejleményeknek. Biharmegye alispánja ugyanis megküldölte a miniszter rendeletét a községeknek, hogy annak értelmében járjanak el a vadászterületek bérbeadásánál, Megkapta a rendeletet Végh István bagaméri jegyző is, aki nem törődve az év végéig tartó szerződéssel árverést tűzött ki a község vadászterületére. A társaság tagjai tiltakoztak a jegyző eljárása ellen, azzal érvelve, hogy a szerződést egyszerűen széttépni nem lehet. — Én úgy értelmezem a miniszter rendeletét, hogy azonnal végre kell hajtanom. Az árverést megtartom, tessék árverelni vagy perelni — felelte a körjegyző. És megtartották az árverést. Megjegyzendő, hogy a község 4000 hold vadászterületével határos a 6000 hold káptalani birtok. A káptalannak érdeke, hogy megszerezze a község területét is, mert a gyakori vadászat miatt a vad mind átmenekült az ő területéről a társaság területére, akik azután böyiben voltak a vadnak. A társaság tagjai közül csak Bálint József postamester jelent meg az árverésen, a többi tag kijelentette, hogy köti magát a szerződéshez és vadászik tovább is területén. A káptalan részéről Paulwetter Ignác erdész jelent meg és nem titkolta, hogy bármily magas árat megad, más kezébe nem engedi át a területet. Erre az árverelök félreálltak és a káptalan 345 korona évi bérért kibérelte a vadász- területet. Most már a társaság tagjai is, a káptalan is jogos tulajdonuknak tekintették Bagamér község vadászterületét és a dolog komolyra fordult. A társaság tagjai kijelentették, hogy akit a területen kapnak, lelövik, mint orvvadászt. A káptalan tisztjei is igy nyilatkoztak. Jó szerencse, hogy a csendőrök találkoztak először a társaság két tagjával és igy nem történt fegyveres összeütközés. Az urak igazolták magukat és átadták fegyvereiket a csendőröknek, akik kivezették őket a vadászterületről és orvvadászat miatt meg- j indították ellenük az eljárást, mert a jegyző utasításai szerint a káptalant tekintik jogos tulajdonosnak. De azért ma is vadásznak a társaság tagjai közül többen, a káptalaniak szintén, mert a jussát egyse hagyja. A káptalan erdészei és tisztjei most már a boldogabbik végére fordították a dolgot és golyós fegyverekkel ellátott vadőröket rendeltek ki, akik nem nézik ki fia, hanem odaeresztik a golyót az orvvadászó nagyságos urnák is, ha úgy adódik a dolog. És mivel a társaság tagjai is hasonlóan nyilatkoztak, sok kíméletre nem számíthatnak a paraszt emberekből álló öröktől. Végre is az utóbbiak győztek alapjában, mert a messzehordó Werndl karabéllyal nem állhat szembe Lancaster és a társaság tagjainak egy része megretirált és törvényes útra terelte a dolgot. Egy jónevü nagyváradi fiskálisnak adták át az ügyet, aki ha nagyon siet — december 3l-ére megnyeri a pert. Igaz ugyan, hogy akorra lejár a szerződés is, de ezer év óta csak azért perel a magyar, hogy mellére üthessen igazságának papiros dokumentumával: mégis csak enyém az igazság. Személyi hir. Fráter Loránd országgyűlési képviselő ma este a fővárosba utazik, részt vesz a gróf Andrássy Gyula vezérlete alá tartozó párt alakuló gyűlésén és hétfőn visszatér birtokára Érsemjénbe. Megyéspüspök Érmihályfalván.Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi róm. kath. püspök csütörtökön Érmihályfalván időzött, látogatást tett Szőke János plébánosnál és automobilon visszautazott Nagyváradra. Küldöttség az alispánnál. Érmihályfalva elöljáróságának tagjai : P. Kovács Sándor főbíró, j Kovács Zsigmond íőesküdt és Kun Mihály | pénztárnok tisztelegtek vasárnap délelőtt Fráter Barnabás a megye szeretett alispánjánál, hogy pártfogását kérjek, a vásártéren összegyülemlö belvizek levezetésével elrendelt és a községre háramló elviselhetlen teher alóli felmentés iránt P. Kovács Sándor főbíró ecsetelte, hogy a község képviselőtestülete a helyi viszonyokat ismerve meg van győződve arról, hogy az elrendelt munkálatot, melyet a kultúrmérnöki hivatal 12000 koronában költségvetéseit, sokkal helyesebben és 3000—4000 korona költséggel meg lehetne oldani s igy arra kerték az alispánt, hogy hasson közre, hogy az elrendelt munkálat végrehajtása felfüggesztessék. Fráter Barnabás alispán a küldöttséget rendkívül szívesen fogadta, kijelentette, hogy maga részéről méltányolja a község nehéz helyzetét, de a kérdés a kultúrmérnöki hivatal hatáskörébe tartozik és egyelőre nem áll módjában a panaszolt határozatot megváltoztatni. Forduljon a község ugyanahoz a hivatalhoz, ö szívesen fogja pártolni a község kérelmét. A küldöttség meleg szavakkal köszönte meg az alispán biztató szavait s azzal a tudatban tért vissza Érmihály- falvára, hogy az alispánban ennél a kérdésnél is, mint minden fontos közügyben, egy hatalmas pártfogóra talált. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva község képviselőtestülete tegnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az 1909. évi számadás, a rendőrök drágasági pótlékát jóváhagyó a törvényhatósági határozat és a bor- és husfogyasztási adó megváltása ügyében ki-1 küldendő bizottság megválasztása lett napirendre tűzve. Utibizottsági ülés. Az érmihályfalva—otto mányi utibizottság f. hó 10-én gyűlést tartott dr. Bujanovits Béla tb. főszolgabíró elnöklete alatt. A gyűlés egyedüli tárgya az árvíz által megvizsgált hidak helyreállításának kérdése volt, amelyre vonatkozólag a bizottság felhatalmazta az elnökséget, hogy a hidakat azonnal jókarba helyezze, egyben felhatalmazta a javítással járó költségek kifizetésére is. Kérelem a vámospércsi állomásfönök úrhoz! A vámospércsi állomáson veszteglő vonatokhoz rendesen összegyűlnek a falu sihederei és az utasokat pénz és cigeretta adományokért zaklatják s ha kérelmüket nem teljesitik, a su- hancok nem válogatósak a legdurvább kifejezésekben sem. Felkérjük a főnök urat, szíveskedjék egy erélyes intézkedéssel az utasokra nézve rendkívül kellemetlen inzultálásoknak egyszer s mindenkorra véget vetni. (Beküldetett.) Letartóztatott kivándorlási ügynök. A baga- ! méri csendörs veszedelmes embert tartóztatott le, aki tömegesen szállította át a határon a kivándorlókat. A csendőrségnek ugyanis fel- ] tűnt, hogy az utóbbi időben milyen sokan vándorolnak ki a községből. Augusztus 10 én Ternován Péter, Ternován János és Papp János, augusztus 20-án Balogh Mihály, Fászkál Sándor, Orosz Sándor, Magda Gábor, Magda György és Orosz Mikály vándoroltak ki Amerikába. A csendőrség kutatni kezdte, hogy ki I vezette a kivándorlókat A csendörség megtudta, hogy augusztus 20-án Orosz Mihály bagaméri parasztember elutazott az Öt kivándor- j lóval. Három nap múlva visszatért a faluba s a csendőrök házkutatást tartottak nála. A házkutatás alkalmával megállapították, hogy Orosz állandó összeköttetésbe állt a Scharlach és társa s a Fáik és társa hamburgi kivándorlási cégekkel. Orosz beismerte, a csendőrök előtt, hogy kivándorlásra csábította a bagamériabat s minden kivándorló után 50 koronát kapott. A csendőrök Oroszt letartóztatták és bevitték a nagyváradi kir. ügyészség fogházába. Jó tett jutalma. Praszner János vendéglős már huzamosabb idő óta könyörületből magánál tartotta Nagy József elszegényedett gazdálkodót. Jó tettét azzal jutalmazta meg, hogy hetesével, Kelemen Györgygyel szövetkezve, feltörték a kamaráját és onnan nagyobb meny- nyiségü tengerit loptak el és azt eladták két érmihélyfalvai korcsmárosnk. A csendőrség csakhamar lefülelte a két jó madarat, akiket az orgazdákkal együtt feljelentett a nagyvárad, kir. ügyészséghez. Hetivásárok áthelyezése. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy Er- mihályfalva községben az 1913. évi október 2., 16. és 23-ára eső hetivásárokat ez évben kivételesen október lió 1-én, 15-én és 22-én tartsák meg. Falusi erkölcsök. A bagaméri ifjúság tánc- mulatságot rendezett az elmúlt vasárnap. Nyíri Lajos őrsparancsnok intézkedett, hogy e mulatságon a csendörség is — persze — teljes díszben, de szolgálati szerelvényekkel felszerelve, megjelenjen. Az elővigyázat nem is volt felesleges, mert a mulatságon megjelent csendőrök éles szemei hamar észrevették, hogy két su- hancnak csizmaszára nagyon duzzadt helyzetben van. Bővebben szemügyre vevén a dolgot, kit pasztalták, hogy élesre fent bicskával vannak az ipsék felszerelve, melyeket nyomban el is vettek tőlük s ezen erélyes eljárásukkal egy nagyobb vérengzésnek vették elejét. Méltó dicséretet érdemel a buzgó őrsparancsnok, ki Bagamérban eltöltött rövid működése alatt a közerkölcsök és közbiztonság érdekében többet tett, mint elődei együtvéve. Székelyhid. Tenyészállat kiállítás. A „Biliarmegyei Gazdasági Egyesület“ dijjazással egybekötött tenyészállat kiállítást rendezett f. hó 7 én Székelyhidon. A rossz utak dacára a kiállítás elég jól sikerült s a felhajtott állatok elég szép számban és kondícióban voltak. A kiállítást Papp Endre gazd. egyesületi titkár nyitotta meg, üdvözölvén a szép számban megjelent gazdaközönséget, kiket arra buzdított, hogy fokozottabb mértékben igyekezzenek állatállományukat gondozni, szaporítani és nemesíteni, mert ezáltal nemcsak maguknak biztosítanak nagyobb jövedelmet, hanem az ország közgazdasági előhaladását is munkálják. Megemlékezvén a f. évi abnormis időjárás által okozott nagy gazdasági károkra, azon óhajának adott kifejezést, vajha a magyarok gondviselő Istene a jövő évre meg-' kímélné hasonló csapástól országunkat, a nemzetfentartó gazdaközönségünket. A szívből jövő lelkes beszédet az egybe- gyült gazdák harsány éljenzéssel jutalmazták. Ezután megalakult a bíráló-bizottság a következőképpen:
