Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1913-12-06 / 49. szám

VI. évfolyam. Melléklet a ?,Közerdek“-hez 49. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913. deczember 6. Felelős szerkesztő SINIKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. i« iritkmpák fénye illáit sétálgatunk már jó egy nehány napja. Tetszelgünk önön magunknak, kelletjük „szépségünket“ és valahogyan úgy érezzük, mintha megnötünk, meghatalmasodtunk volna a fény és a velejáró pompa suga­raiban. De tudja a Mindenható, én nem jól ér­zem magamat a nagy fényesség alatt. Ez a ragyogás mindent megmutat, minden tit­kot feltár és ha eddig estenként végre, va- lahára a hosszú nap fáradalmai után, ögyeleghettünk egyedül, a sötétség leple alatt a város négy utcáján, csendben, sö­tétben, legalább tervezgethettünk egy szebb jövőt. Most már ennek is vége. — Soha se­hol egy pillanatra magunkba nem marad­hatunk. A büszke nyolcezer lakosú Ermi- liályfalva város ivlámpái, befurakodnak esteli sétáink egyedülvalóságaiba és mint a mesebeli ráncosképü öreganyáink, felnyit­ják álmodozó szemeinket. Az az ur, — súgja az egyik lámpa, — aki ott megy büszkén és dacosan, a midt héten még lehorgasztott fejjel bandu­kolt az üzletek lehúzott redőnyei előtt. — Számlálgatott. — Alá és feljárt, lejá­ratokat számolgatott. Most büszkén, fenn­hordott fejjel köteles járni, mert én, úgy parancsolom. Az az asszony, ott a Sziky boltja előtt, tegnap rongyos blúzban jött az utcára. — Nézze, nézze — folytatja tovább egy má­sik ivlámpa csemete, azt a bácsit holnap árverezik. Az a leány már kétszer volt menyasszony és most ha reá világitok, megláthatja a kezét, kifújta a szél, pisz­kos a körme, az arca pattanásos, a bokája formátlan, letaposott a cipője sarka, fer­dén van a szoknya rajta, a kalapját a masamódné alakította át az idén 6 koro­náért, most is adós érte, az einlag a ha­jában . . . De ugyan, ivlámpa ur! . . . az Istenre kérem, ne molesztáljon. Vegye tudomásul, hogy egész nap van szerencsém Ermihály- falva rejtett szépségeiben gyönyörködni. Az Ön konkurrense a Nap, az én nappali megvilágitóm . . . hagyjon -már most bé­kén, hagyjon legalább este békében . . . Nem és nem!! . . . Az uj ivlámpák fénye szemérmetlenül elémtolakszik lépten-nyomon. Megvilágosit mindent és ni).csen, nem lehet egy percnyi pihenőm . . . Pedig mily bájosan csendes és nyu­godt volt eddig Ermiháyfalva este. A régi városháza düledező falaiból, szép lassan graciózen elölépkedtek a patkányok és a hizott egerek. Az előkelő társaság korzóját — különösen zeneestélyek alkalmával, — a legények és leányok tarkították, kendö- sen, keszkendősen, mosogatólé-szaguan. Soha sem tudhattuk kicsoda, micsoda, mikor ár­verezik, rongyos-e a blusa, sok lejárat szorul-e a tárcájában Semmit sem tudtunk, csak jártunk kel­tünk az utcában. Olykor, olykor egy-egy részeg ember borv.ü nótája szakasztottá meg a kellemes csendet. ( Es most nesze neked . . . Csupa iv­lámpa . . . Végig kalap, sehol egy ferde,, szoknya, sehol egy kitaposott cipősarok, sehol egy részeg ember. A patkányok az egerek is odább stájgeroltak egy két utcá­val. Az eső csorog, de azért az ivlámpák világítanak. Mivel érdemeltük ki, ki tudná a min­dig látás rettenetes átkát ?! ?! A pótadót fizettük, a kövezet adót fizet­tük, a házbéradót fizettük, mindent fizet­tünk rendesen . . . pontosan .. . . Hát kellett ez nekünk??? Krónikás. Adóárverési szédelgések. Az egész országban gyakorlatba vétetett újabban a lefoglalt ingóságoknak a foglal­tató elől való elvonásának egy módja. A dolog igen egyszerű. A hitelező 15000 korona követelésére ingóságokban 20000 ko­rona fedezetet talál. Kitüzeti az árverést, és nyugodtan ül; pénzét biztosítva tudja. Árverés napján meg­lepődve értesül, hogy fedezete nincs, mert az összes 20000 korona értékű ingóságot azelőtt 8—10 nappal eladták 375 korona hátralékos adó fejében és az árverésen befolyt 400 ko­rona annak kifizetésére szolgál. Az ilyen suba alatti adóárverések ellen éppen a székelyhídi bíróság területén rende­let adatott ki, azonban sajnos, nem volt eredménye. Most értesül lapunk a következő épüle­tes történetről. Égy érmihályfalvai pénzintézet ingóvégre­hajtást vezetett egyik adósa ellen. Az árverés előtt véletlenül tudomására jutott, hogy november 17-re adóárverés van kitűzve az ingóságokra. Kötelességszerüen megjelent tehát 2 igaz gatósági tagja, a suttyomban megtartani gondolt adóárverésen. Nagy meglepetést csinált a két kiküldött megérkezése. A jelenlevő végrehajtó ur nem tudott es­küdtet találni, órája hirtelen késni kezdett és végre hosszas zaklatás után elkésve el­indult az árverés színhelyére, hova elkésve érkezett és 10 percnyi elkésés után az ár­verést elhalasztotta. A banknak jelen volt kiküldöttjei kér­dést intéztek akkor, vájjon mikor lesz az uj árverés ? — Tizenöt nap után tűzhetem ki! — fe­lelt a a szives végrehajtó ur. És most jön a bátorság és megrögzött- ségnek olyan példája, melyet említés nélkül hagyni nem lehet. Ugyanaz nap ajánlott levélben hívta fel a hitelező pénzintézet a végrehajtó urat, hogy a kitűzendő árverésről értesítse. Idő múltával tényleg jött egy helybeli ajánlott levél, melyben azonban egy privát levél volt, melyet egy bizonyos „ Adolf“ irt: *Kedves Lina“ kezdettel. Azután tudta meg a hitelező intézet, hogy az adóárverés november 25-én, . tehát az első árverés után 8 napra megtartatott. A helyből jött ajánlott levelet egy későbbi hasonló követte, melyben a végrehajtó ur bocsánatot kér, hogy értesítés helyett elté­vesztette a dolgot és privát levelet csa­tolt be. Természetesen ezen ügyből folyólag a sértett hitelező az illetékes hatóságoknál fel­jelentést tett. Nyugalomba vonuló lelkész. Szatmári Sán­dor az érmihályfalvai ref. egyház köztiszte­let és becsülésben áló lelkipásztora, előreha­ladott korára való tekintettel, beadta nyugdí­jazás iránti kérelmét felettes hatóságnál. Utódja iránt már megkezdődtek a puhatolá­sok, hogy kivel töltsék be a nagy tudást a tekintélyt megkivántató állást. Általános óhaj a hívők részéről az, hogy arra a presbité­rium Yégh József kerületi esperest hívja meg, s ezzel Érmihályfalva esperesi székhe­lyet nyerve, ujabbi központja legyen a szé­pen fejlődő kultúrának. Katholikus Népszövetség folyó hó 1-én tar­totta alakuló gyűlését Érmihályfalván. Fühwirt Mátyás a központi igazgatóság titkára este 6 órakor a kath. iskolában népes értekezle­tet tartott, melynek végeztével a jelenvoltak egyhangúlag beléptek a Népszövetségbe s ezzel egyidejűleg megalakították a helyi szer­vezetet. Az értekezletet Szőke János plébá­nos nagy lelkesedés közepette zárta be. A helyi szervezet legközelebb gyűlést tart, ame­lyen megválasztják az elnököt és a tiszti­kart is. Rabbiválasztás. Az érmihályfalvai izr. egy­ház vasárnap délután ejtette meg az ujabbi rabbiválasztást, amikor is Schönfeld Bernátot rabbivá, helyettesévé pedig Rubin Jakabot választotta meg. Ma fáj a feje, csak a kitűnő hatású ►►►► Dr. Szelényi Migrén-pasztilláit használja. Vegye meg a „Kossuth-patikában“ Debrecen, Piac-utca 30. sz. ta bérmentve küldetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents