Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1913-12-06 / 49. szám
deczember 6. 49. szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Sándor füszerkereskedésében Nagykároly. A borvásárló közönség saját érdekében is győződjék meg jóságáról és olcsóságáról. közönség megterhelése nélkül létesíthető, ha t. i. ere van valamely felhasználható alap, amiként igaz másfelől az is, hogy a telefon berendezése s fentartása költséges. Ámde tudjuk, hogy a kor egy vívmányát sem lehet ingyen megszerezni s közhasznú létesítmények mindig pénzbe kerülnek. Egyedüli szempont e dolognál ez nem lehet. A jó közigazgatás érdekében mi áldozat sem lehet nagy, erre a viszonyok már megtanítottak bériünkét s azt hisszük, szívesen viselne a közönség egy kevéssel több terhet is, ha ennek a nagy célnak megközelítését elérné. Ha arra várunk, mig telefon célra valami alapunk lesz, nem leend nálunk soha telefon. itt igenis a vármegye közönségének kell áldozatot hozni s mi az ügyet oly fontosnak s oly sürgősnek tarjuk, hogy a vármegyének erélyesen kell intézkednie a távbeszélő hálózat létesítése ügyében s talán legcélszerűbb volna egy bizottság kiküldése, melybe a vármegyei közigazgatás körén kívül álló férfiak is bevonandók volnának. S nem gondoljuk úgy a dolog végrehajtását, hanyathomlok csináljuk meg minden községben a telefont. — Nem. A bizottság készítsen a gyakorlati szükséghez mérten tervezetet arra nézve, hogy elsősorban mely községeségek kötetendők össze telefonnal és I évente mennyiben fejleszthető a hálózat. így egy pár év alatt az egész vármegye a telefon előnyeit élvezhetné. A létesítési programúi nál arra volna mindig súly helyezendő, hogy a közlekedés tekintetében mely járás \ an kedvezőtlenebb helyzetben s igy hol kell leginkább segíteni. Elsőrangú kérdést a költségek képezvén, ennek viselését több évre lehetne elosztani s megvagyunk róla győződve, hogy a folyton szaporodó elektrotechnikai vállalataink között akadna olyan, mely hosszabb törlesztés mellett elvállalná a telefon kiépítését, ha ez neki több évre szerződésileg biztosittatik. De könnyen lehet, hogy a telefon létesítési, de mindenesetre a fenntartási költségek fedez hetők, ha a telefon használatát a nagyközség számára is megengedjük. Kereskedők, iparosok, gazdák üzleti, általán a közönség magánügyeiben is igénybe venné a telefont, kivált ha megismerkedik ennek nagy előnyeivel. A vármegyei távbeszélő-hálózat létesítése tehát közigazgatási s közgazdasági érdekből nagy fontossággal bir. Mi nem kételkedünk vármegyénk szeretett alispánjának azon ígéretében, hogy a vármegyei telefonhálózat létesítésére a szükséges intézkedéseket megteszi, de azért felhívjuk megyebizottsági tagjaink érdeklődését is ezen fontos kérdésre azzal, hogy az ígéret ne maradjon csak Ígéret, hanem alkalom adtán ezen hasznos és üdvös intézmény létesítését sürgessék. Ezt megtehetik már a legközelebbi megye- gy ülésen ! Szives tudomásul S „FILLÉRBANK“ mint szövetkezet VII. évtársulata 1914. január 1-én nyílik meq. a bank helyiségében eszközöltetnek. Ezideig 1400 tag tartozik az intézet ■ kötelékébe. _ A nősténykigyó párja, a vérnyomokon utána jött a meglőtt viperának s a szobába lépő asszonykát halálra marta. Az egész társaság arcát halotti halványság ülte meg. Harry Ewens kolonel pedig egy jajkiáltással reáborult halott feleség kihűlt tettemére. Sokáig feküdt élet és halál között a kolonel s mikor felépült reszkető, felénk aggastyán lett belőle. Soha többé a társaság egyetlen tagja sem mert volna, még csak említést is tenni arról a kitűnő gyógymódról, mellyel Harry Ewens, a kolonel gyönyörű feleségét, kigyófélelméből kigyógyitotta. Vadnay mester befejezte elbeszélését s a jókedvű társaság egy pillanatra, szinte beleringatta magát abba a szomorú hangulatba, amelybe az exotikus történet önkénytelenül is vitte őket. — Egy szót sem hiszek az egészből — törte meg végül a csendet Szilágyi barátunk. De alighogy kimondta tiltakozó szavát, már rajtaütött amerikai barátunk s alaposan meg- gyomrozni kísérelte. Alig tudtuk szétválasztani a küzdőket. — Mondtam, hogy meggyomrozom a hi- tetlenkedőket, — lihegte a mester, mindnyájunk kacajától kisérve. Éppen ezt nem hiszik el, mikor ez betüről-betüre igaz . . . Battyán liadó. Heti beletek után 6°|0 kamat téríttetik meg;. ■ Egy betét 50 fillér. Közönség1 köréből. Szemelvények a városi költségelőirányzatokból. A városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LVIII. t.-c. rendelkezései a lakosságra elviselhetetlen terheket rónak s köztudomásúlag a szegény r. t. városok, melyek nincsenek úgy fülig eladósodva, mint mi — a tönDemenés j helyett, visszaakarnak menni a boldog nagyközségi állapotba. Ez nekünk is nagyon jó volna, ami feltétlenül be is fog következni, ha a magisztrátus a lakosság teherviselési képességét nem tekintve a mesterségesen kifundált dolgokkal évről-évre — a mindenki által perhorrescalt •— fokozatos önkényes pótadóemeléssel fel nem hagy. A törvény rendelkezéseinek megfelőleg legelső teendője volna városi hatóságnak a tisztviselők fizetésének, lakbérének és családi pótlékának kivetése, amin azonban mindenki megbotránykozott, hogy főmérnöki, föszámve- vöi és főügyészi állások kreálnának, mik a r. t. városokat egyáltalában meg nem illetik, sőt még a közigazgatási jegyző is, mint „tanácsnok“ a Vlll-ik fizetési osztály első fokozatában szerepel. Mind ezen dolgok még miniszterileg lenné- I nek a költségelőirányzat belerjesziése mellett elbirálandók, mert igy nagyon is sok lenne a ! jóból. A fizetésrendezés folytán az eddig élvezett összes tiszteletdijak, — miután e tekintetben mindeddig intézkedés nem történt — 1914. január 1-től beszúntetendők, hasonlóképen beszüntetendő a korlátlan mennyiségben ingyen fogyasztható villam áram, ami nemcsak világításra, hanem főzésre, hitesre, motorhajtásra és egyéb házi célokra is felhasználható, — miért is ezen tisztviselőknél órák állitandók be, mert j a pótadóval tulsanyargatott lakosság nem képes a nagy fizetés mellett még az extra ingyen világítást és meg stb.-eket potyára adni, — mikor az illetők oly nagy fizetést húznak, amire még álmukban sem mertek gondolni, —- teliát a felhasznált v;llam áramot 1914. január 1-től órauijjal együtt, mint mások is megfizethetik. A költségelőirányzatok kiadási tételeihez nagyon sok szó férne, csak is azt említem lel, hogy a kiadások évről-évre fokozatosan tervszerűig emeltetnek. Az 1912. évi zárszámadásokból megállapítható, hogy a bevételek minimumra redukáltatnak, a kiadások pedig felsrófoltatnak s a hiány fedezésére holmi okoskodással oly állami adóalap vétetik fel, hogy minél nagyobb legyen a községi pötadó. A kiadások nem a tényleges szükséglethez képest, hrnem a már eiőlegesen tervbe vett °/0. eléréséig fokoztatnak kieszelt kiadásokkal. Az évek óia nyomorúságos viszonyok — a nincstelenség, pénztelenség és munkanélküliséggel párosulva — ólomsulylyal nehezednek a lakosságra; mindezek dacára minden lelkifurdalás nélkül kísérleteznek a költségelőirányzatba bevett holmi kieszelt dolgokkal a pótadónak önkényes emelésére, ami a lelketlen- ségnek netovábbja. Mindez csak nálunk történhetik meg, hol mintegy 130 képviselő tüntetőleg állandóan távol tartja magát a gyűlésektől, 30 pedig némán hallgat s ezzel minden el van intézve. A költségvetésbe, zárszámadásba még, akik értenek is hozzá, senki bele sem néz, másutt pedig alaposan meghányják, vetik azokat s annak eredménye az, hogy nálunk minden ellenőrzés hiányában akirminő költségelőirányzat is beterjeszthető, mert a figyelem másra ki nem terjed, csakis arra, hogy tavaly 97°/0, az idén 105°/0i jövőre 113°/0 a pótadó, annak fürkészére senki sem gondol, hogy a rohamos emelkedést e sanyarú világban is mi okozza. Külömben beszéljenek a tények: Az 1912. évi költségelőirányzatba a meg- okolás szerint a városi mérnök által 1912-ben elkészítendő térképhez a 97°/0 pótadó elérése végett napszámosokra potom 3400 K, betoncsatornázásra pedig 8000 K vétetett fel. A térkép, mire külömben semmi szükség nincs, már 1912-beu meg is ehető lett volna. Azon indokolással, hogy az csak 1913-ban lesz befejezhető az 1913. évi költség előirányzatba is felvétetett 3000 K, mindezek dacára e címen még 1914-re is lel lett véve 2400 K. ítéletnapjáig fog ezen költekezés tartani? Mindennek, de még a városi lakosság türelmének is van határa. 1896-ben készült már egy szabályozási térkép, ami rövidesen sutba lett dobva, hasonló sors fogja érni ezen egyoldalúan mondva készítendő térképet is, mert tudni való, hogy a bizottság is valahányszor kimegy mindig másképen állapítja meg a szabályozási vonalat,
