Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1913-09-20 / 38. szám
4-ik oldal, KÖZÉRDEK szeptember 20. 38-ik szám. Ruhái fest és vegyileg tiszíit Hauftel Sánme villany- és gőzerőre berendezett intézetében = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellett Alapiittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. amelyik már eddig is rengeteg pénzébe került a város polgárainak, de ami még csak ezután kerül egy csomó utolsó párnákon kiegzekvált pótadóba és szégyenbe. Mert kérem aláson egy csöppet sem eldicsekedni való dolog az, hogy a törvényszék fölment egy embert, aki azzal vádolta meg a város polgármesterét és zöldkoszorus főerdészét, hogy hivatalos iratot, okiratmellékletet, térképet, illetve annak egy részét meghamisították. Már pedig ez benne van a periratokban. Ez le nem tagadható. Legfeljebb engemet sajtőpörölnek meg, de attól nem félek, mert ezt a cikksorozatot közérdekből irom s ennek valódiságát bármikor, bárhol hiteles ítélettel beigazolom. (Folytatom.) zs, Zsemley Oszkár. Eladó jutányos áron egy Kor- vald-féle 20 lóerős befalazható ócska hazán. Értekezhetni: MÜSKA JÁNOS gőzfürdő tulajdonossal. Frank Sándor Debrecen, Piac-u. 69. sz. Fohner-szálloda mellett. Női divatkelme és fehérnemü-cég tudatja a hölgyközönséggel, hogy az őszi és téli divatkelmék már megérkeztek. Raktáron vannak a párisi és londoni Velour, Himalája, Noupe, Broche, Ra- magó, Cettelén és Ripsz szövetű kelmék, melyek a legújabbak kostüm és ruhákra, továbbá blous- és pongyolakelmék. Kész blousok, a legújabb szabásuak már megérkeztek. Méltóztassanak szives tájékozásul cégemet felkeresni. DEBRECEN, Piac-utca 69. szám, a Fohner-szálloda mellett. HIRE k. 1004». Nem is tudom, szabad-e, kell-e magam most fékeznem, hogy ajtóstul ne rontsak a házba s ki ne rukkoljak azonnal vele, az én örömömmel, ami — azt hiszem — mindnyájunk édes ! öröme, azzal a hírrel, hogy a „Közérdek“ október elsejétől ezer, mond : mond ezer példányban fog megjelenni. Ezer. Szinte hihetetlen álom, ha nem volna való. Ki hitte volna? . . . Nagy- I károlyban, egy lap, melynek nemcsak előfizetője, hanem olvasója is van, amit megszokunk, megszeretünk s aminek a kimaradását megérezzük, mert már belekapcsolódott az életünkbe, hozzátartozik a Szombatunkhoz, akárcsak a délutáni kapucinerünk, vagy az ebédutáni szundikálásunk. Ezer példány. Amerikai méret ez a vidéki viszonyok között — különösen Nagykárolyban, ahol a „Közérdek“ megjelenése előtt alig volt képzelhető, hogy a lap szórakoztasson, tanítson j s műveljen anélkül, hogy bárkinek a becsüie- j tét minden ok nélkül pellengére állította volna s ahol az újságtól csak azt várták, hogy közölje : egy részeg csavargó két ablakot tört be a Fényi-uton. Ezek a hírek szolgáltak és szolgálnak kevés kivétellel jelenleg is lelki táplálékául ama nyomtatott papirszeletek olvasóinak, amelyeknek éppen úgy nincs kulturhiválásuk es létjoguk, mint ahogy nincs a lebujoknak, melyek mégis léteznek, közönségünk alacsony Ízlése és igénytelensége miatt. De kereskedelmi cikké tenni ezt az alacsony nívót, pénz forrásul használni azt, hogy vau város, ahol tengődhetnek lapok, sőt virágozhatnak Is, amelyek miatt jó Gutenberg uram megbánja odalent, hogy feltalálta a nyomtatást: nem úri dolog s főkep, nem újságírói tisztesség, Újságírás. Elvétettem a dolgot, mert ezeknek az uraknak semmi közök a tollhoz és éppen úgy nem érdemlik meg az újságírói nevet, mint ahogy a börvelyi káposztát a legjobb akarat sem mondhatjuk turkesztáni dinnyének. De hagyjuk őket. örüljünk a mi nagy, szép sikerünknek, a mi tiszta ünnepünknek, amely nemcsak a mi ünnepünk, de minden emberé, aki örülni tud a munka diadalának, az igaz érdem céihozjutá- sának és boldogulásának. Mert hogy miféle munkába, leleménybe, fáradságba került megteremteni ezt a lapot, a „Közérdek“-et, mennyi pesszimizmust kellett eloszlatni, mennyi kicsinylésnek, előítéletnek kellett a sárkány fejét le- nyisszenieni, hogy minő enyedetlen kitartást igénylő munka volt ez, azt csak az tudja, aki bölcsőjétől kezdve mostanáig figyelte és figyeli e lap sorsát. Sőt haragszom a sorsra, amely megfosztott annak az örömétől, amelyet az adott volna nekem, ha a munka nehézségeiben én is részt vehettem volna. Jólesik, hogy nyíltan elégtételt adhatok egy embernek, akinek energiája és tehetsége nálunk csak arra volt jó, hogy egy vidék kátyúba rekedt hírlapirodalmának szekerét nagy erőfeszítéssel az országúira huzza, arra az országúira, amely a fejlődés és a haladás felé vezet. E város intelligenciájának is öröme lehet, hogy van immáron egy újság, amely méltóan repraesentálja városunk fejlett műveltségét, társadalmi életét s van egy lap, ahol a szép- irodalmat nem vidéki szerelmas ovodáskisasz- szonyok, hanem a Múzsa hivatott papjai művelik s ahol még a napi események is oly hangon vannak tartva, amelyektől távol áll minden Ízléstelenség és fésületlensig. Mivel pedig a pellengére állítások, köpkö- dések korszakában élünk, ahol gyanús minden dicséret, kijelentem : egyszerűen elragadott az öröm, hogy még nálunk is van lehetősége a törekvés és a munka sikerének. A Krónikás. Tempiemszentelés. Holnap szentelik fel Do- mahidán a teljesen átalakítóit gör. kath. templomot. A szentelésen az egyházi funkciót Ká- vássy György érseléndi kerületi esperes és Marosán György kismajtényi lelkészek teljesítik a beteg Ajaki János helyett. Uj elnök a nagykárolyi Kath. Le- gényegyesületben. Boromissza Tibor megyés püspök a Kecskemétre áthelyezett Tihanyi Béla kegyesrendi tanárt a Kath. Legényegylet elnöki tiszte alól felmentette és helyere Zoboki Vincét nevezte ki. Rooz Samu temetése. Városunk lakosságának ezrei kisérték utolsó útjára, néhai közszeretet és közbecsülésében álló polgártársukat Rooz Samu ügyvédet. A kegyelet elborította a koporsót szebbnél szebb koszorúkkal a város és a vármegye előkelősége fejezte ki meleg részvétét a gyászoló. család előtt. A halottas háznál Schönfeld Lázár főrabbi búcsúztatta el megható beszédben az elhunytat, özvegye, testvérei, rokonai és barátaitól, a simái dr. Antal István ügyvéd mondott remek beszedet, búcsúzva a szerető kartástól, ecsetelve azt az óriási veszteséget, amely Rooz Samu halálával a társadalmot és az ügyvédi kart érte. Kinevezés. A pénzügyminiszter Filep Imre helybeli pénzügyi számgyakornokot a balassagyarmati pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségi pénzügyi számtisztté nevezte ki. Kulturkép a vármegyeházáról. Nyájas olvasó, jártál e már Nagykárolyban, a vármegye székházának udvarán ? Ha meg nem akadt dolgod, ezen a helyen, akkor a legboldogabb halandó vagy mert nem voltál al- vagy felperes a járásbíróságnál sem, tudniillik ott van a Justitia egyik temploma is. Arra kérünk azonban, csupán a kultúra iránti szeretetből, tegyél egy sétát az udvaron. Épületes dolgokat fog ott tapasztalni. Olyan dolgokat, amelyet csak egy falusi bérlőnél láthatni. Az udvar kellős közepén áll egy hatalmas trágyadomb. Felesleges mondanunk, hogy telve bacilus árasztó trágyával. Ehhez láthattál volna kötve kedden, két rossz gebét, könnyen kitalálhatod kiét, a Mál- tóságos Csaba főispánét. A balsarokban egy bájos fiatal leány szilvalekvárt főzött, szolga- birói őrizet mellett, egyáltalán keveset törődve azzal, hogy a megyeháza udvara nem alkalmas erre a célra, de legkevésbbé azzal, hogy a bírósághoz járó közönség szemébe fújja a szél a földbe épített kemencéből a füstöt. S hogy a kép teljes legyen, az iroda helyiségek tört ablakai papírral vannak kijavítva, beragasztva. Hát van-e ennél szebb kulturkép egy megyeházáról ? Igen, a büszke Szatmárvármegye székházáról van szó ! !! Korai főzelékek: Retek Saláta Borsó Zöld hagyma SAJTOK: Ementbáli Trapista Rocfotf Imperiál és különféle csemege sajtok gróf Andrássy és teschéni teavaj. SCHNELL IMRE FŰSZER ÉS CSEMEGE ÜZLETÉBEN NAGYKÁROLY. Főzelékek: Friss Cáritól, különféle Conservek u. m.: borsó, bab, kukorica, Spárga -------- gomba stb. -----Ku gler, bonbon és sütemény nagy raktára,
