Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1913-09-06 / 36. szám

2-ik oldal. ÉRMELLEK 1913. szeptember 6. 36-ik szám. TÖRÖK IRÉN ÉS TÁRSA NŐI KALAP SZALONJA DEBRECEN, ARANY JÁNOS-UTCA i. EMELET (CSANÁK-NÁZ, NUNÁtSRI MELLETT.) ◄ ◄◄◄◄ KE KRLAPUJPONSÁÍAINKAT. Megfigyelések a nagyvásárról. (S.) Nagyvásár volt szerdán és csütörtökön Érrnihályfalván. Az utca háromszorosan meg- növekedett forgalma, lárma, sürgés, forgás je­lezte, hogy ezen a két napon Érmihályfalva a javak kicserélésének egyik exponált helye. A vásár Érrnihályfalván, mint mindenütt a világon nemcsak gazdasági, hanem ezzel együtt és éppen ebből kifolyólag társadalmi momentum is. A legfőbb életirányitó a gazda­ság. Szinte azt lehet mondani, hogy ettől függ minden, aminthogy a materiális világnézet kétségtelenül igaz elveivel ma már tisztában van mindenki és meglátja, mindenki azt a kapcsot is, amely a gazdasági életet a társa­dalmi élettel egybe fűzi. A nagyvásár tehát nyereséggel jár az ide­genből idesereglö kereskedők részére épp úgy, mint a városra nézve, melynek forgalma es kínálati alkalma üdvösen meggyarapodik. És éppen azért, mert ez annyi embernek az ér­deke, a legszigorúbb felügyelettel kellene a hatóságoknak odahatni, hogy a nagyvásár he­lyes irányba terelődjék, hogy el ne fajuljon se gazdaságilag, sem társadalmilag. Hogy ezt mire mondjuk ? E sorok írója csütörtökön végig sétált a vásárban az egyik sarkon egy ember füzeteket árult, nótáskönyve­ket elavult kalendáriumokat és rémregényeket Achiinról, Reguláról és a legutóbbi idők min­den véres borzalmáról, továbbá cselédi hasz­nálatra szánt színes levélpapírokat. A vásári jelleget az elárusító hangos és népszerű kinál- gatásban domborította ki, ami rendben van. A vásáron dobzodjék a reklám és rikitsanak a végletes színek. Ez a vásár stilszerüsége. De az elárusító tovább ment. A legtrivialisabb magyarságokat kiáltotta a körülállóknak és ar- ramenőknek, akik között volt egy-két uiiasz- szony is. Ne tessék félreérteni nem dévajságo- kat vegyitett a beszédébe, hanem a kocsisnyel­vezet legkimondottabb disznóságait a falusi köznép leplezetlen szókimondásával. A másik sarkon egy kocsis ontotta a járó­kelők nyakába a vastag káromkodásainak zuha- tagát. Amott egy részeg paraszt szidta az Is­tent, imitt egy malacaival bajlódó ember emle­gette a kötélen rángatódzó állatok felmenő ág­beli hozzátartozóit. Boruyukat hajkurászó suhanc görcsös boti­jával döngeti a két riska keshedt oldalán kiálló bordákat, hogy csak úgy dong belé. És ehhez a töméntelen trágársághoz, eh­hez a kiáltó embertelenséghez sehol egy szava sincs a csendőrnek. Holott a káromkodás, az állatkínzás, az utcai trágárkodas mind paragrafusokba ütköző, büntetendő cselekmény és a közerkölcsiség job­ban örvendezne annak, ha a csendőr egyszer egy-egy ilyen utszéli disznót vinne be a kó- terbe, mintha tiz kocsit imák fel azért mert a lova nem áll haptákban. Jó lenne megtisztítani már az utcát az em­berek szájától. Legszebb ékszerek, órák, ezüst- és arany- nemüek LÖFKOVITS ARTHUR es TARSA cégnél kaphatók Debrecen, Piac-utca. Fényes esküvő Értarcsan. Szeptember 1-én a legszebb napok egyikén, délután 6 órakor vezette oltárhoz Terdik László nagyváradi gör. I kath. e. m. végzett papnövendék Kiss Valér értarcsai gör. kath. esperes kedves és szép leányát, Valerkát. Hosszú menetben indult meg a nászép a parochiáról az Krzsebet-téren ke­resztül a Kossuth-utca elején levő parochiális templomba. Tizennégy pár koszorús leány és ifjú meglepő díszt adott a fényes menetnek, virágokból készült diadalív alatt vonult be a legszebb falusi templomok egyikébe az impo­záns és hoszu vendégkoszoru. Az Úr oltára i előtt Szabó Ignác nagylétai esperes fogadta az ifjú párt, gyönyörű beszéd után megkezdődött I'a szép és megható esketési szertartás, amelyet nagyban emelt Dómján Sándor helybeli kántor- : tanító vezetése alatt a helybeli énekkar. Egy­házi szertartás után az impozáns menet vissza­vonult az örömlakba. Ott már terített asztalok vártak a násznépre. A 100 négyszög méternyi díszsátor alig bírta befogadni a díszes gyüle­kezetét. Megkezdődött a vacsora, mely alatt a ! legszebb és legmeghatóbb beszédek hangzottak el a szép pár és örömszülők boldogságára. Remek és lélekemelő beszédben üdvözölte az uj párt Gentz Janos nagyvárad—olaszii esperes,' aki nagykoma volt; szivrehatóan és nagyon j szépen beszéltek még Popovics Aurél pocsaji c. esperes, Szabó Ignác nagylétai esperes, Molnár József ref. lelkész. Bisztrán Viktor deb- reczeni kér. g. kath. esperes, szt. széki ülnök, meghatóan, örömkönnyekkel szemében áldotta i meg gyermekeit. Kiss Valér örömapa és köszö­netét mondott mindazoknak, akik távolból és közelből, fáradságot nem ismerve siettek részt venni az örömükben. A szép mulatság csak másnap délben ért véget. Eskető lelkész volt: Szabó Ignác esperes, nagykoma: Gentz János esperes, koszorús leányok és ifjak : Terdik Sil- i via és Kiss Kornél joghallgató, Marozsán Iluct (és Terdik Sándor papnövendék, Gentz Ilonka és Szabó Miklós végz. papnövendék, Torda Viola és Brunner György jegyző, Szeremi Ma­riska és Szabó Gyula végzett papnövéndék, Vincze Erzsiké és Gentz Gyula végz. joghall­gató, Popovics Gabriella és German Mihály j végz. papnövendék, Terdik Valéria és Gsula 1 Leontin, Szeremi Annuska és Szabó Samu jog­hallgató, Terdik Vilma és Dómján Sándor, Pe- povics Auróra és Terdik Ferenc stb. A legna­gyobb boldogságot és megelégedést kívánjuk az igazi szerelemből kötött házassághoz. Kinevezés. Megbízható forrásból hallottuk, hogy méltóságos és tőtisztelendő Miklóssy Ist- 1 ván hajdudorogi gör. kath. püspök Bisztrán Viktor debreczeni kér. esperest s nyiracsádi parochist, szentszéki ülnökké nevezte ki. Szív­ből gratulálunk ! Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete múlt hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbiró el­nöklete alatt. A gyűlés első tárgya a szerve­zési szabályrendeletre hozott számvevői észre­vételek felebbi határozat volt, amelyre vonat­kozólag a közgyűlés kijelenti, hogy a számvevői észrevételek az ügy nem kellő ismeretéből szár­maztak mert Érmihályfalva községnek, melynek vagyona soha nem volt évi községi pótadója 70 °/0-ot soha sem haladt meg. A legutóbbi 70 0 0-os pótadóba benne van 2 °/8 ipariskolai, 3 °/0 óvodai pótadó és 8 °/o vicinális úti járu­lék. A község létesítményeit: kövezett utak, vágóhíd, óvodák, gazdasági iskola, csendőr, pénzügyőri laktanyák, korcsma, mén istálló és járvány kórház amortizátionális kölcsönből ál­lította elő. A számvevő által kifogásolt sze­mélyzeti jövedelem többlettel az eddig valóban éhbérért dolgozó személyzet megélhetési lehe­tősége céloztatik, amely indokolva van a foly­ton emelkedő élelmi cikkek árával és a 6—800 koronás alkalmazott állandósítása 1200 koro­nás fizetéssel az ügymenet kellő biztosítása érdekében szükséges. Ami az uj nyilvántartói állást illeti egy olyan nagy községben ahol 14 millió forgalmat produkáló négy pénzintézet van, kikerülhetlen egy ilyen állás szervezése, aki a nyilvántartásokat és a telekkönyvi dolgo­kat vezesse, de indokolja ezt az is, hogy 1912. évben 12000 bírói kézbesítés érkezett és 2600 közigazgatási ügydarab is kézbesítendő volt és bírói felhívásra 281 erkölcsi és vagyoni bizo­nyítvány lett kiállítva. Mindezekért es a javas­lat indoklásánál kifejtettekhez képest kimondja a közgyűlés, hogy az uj szervezési szabályren­deletet némi módosítással újból elfogadja es an­nak illetékes helyre leendő felterjesztését el­rendeli. A pénzügyőri laktanya további bérle­tére vonatkozólag kimondotta a közgyűlés, hogy tekintettel arra, hogy a ház adómentesége a f. évben lejár és tekintettel arra, hogy a ja­vítási költségek és adó fizetések mellett a köz­ség reá fizetne az eddigi bérletre, a bérössze­get száz koronával emeli és utasítja az elöljá­róságot, hogy a szerződést évi 800 kor. bér mellett kösse meg a kincstárral. Teljesítette a közgyűlés az iparostanonc iskola azon kérel­mét, hogy annak helyiségébe a villanyvilágítást 160 kor. visszatérítése mellett bevezesse. Szabó Sándor kérelmére az abban foglalt méltánylást érdemlő indokokra tekintattel újból felír a pénz­ügyminiszterhez az italmérések számának feleme­lése iránt. Elintézett egy pár illetőségi ügyet is bíró előterjesztésére felhatalmazta a községi főbírót, hogy ö és a főesküdt a ménlovak szá­mára szükséges zab beszerzésére egyik pénz­intézettől váltóra pénzt vegyen fel. Ezzel a gyűlés véget ért. Csendélet Nyiracsádon. Ahol a jegyző az atyaisten. Weisz Ignác érmihályfalvai kereskedő fel­jelentést tett a nyiracsádi szolgabirói hivatal­hoz Perger Endre nyiracsádi jegyző ellen, aki hivatalos hatalmával xisszaélve egy végre­hajtási ügyből kifolyólag, mint felperest letar­tóztatta és a községházára kisérte. A terjedel­mes feljelentés szerint a jegyző a kereskedő tiltakozására arra hivatkozott, hogy ő atyaisten a faluban és a csendőrséget vette igénybe a letartóztatáshoz. — Weisz a jegyző ellen bűn­vádi feljelentést is tett. Szállítás csónakokon. Ha az ember véletle­nül érmellékre téved, azt sem tudja, hogy va­lóban a hires érmelléken-e, vagy az Óperenciás tengerparton van. A viz annyira ellepte ezt a szép áldott vidéket, hogy lakói parányi termé­süket sem tudják hazaszállítani, mert például Tárcsán úgy körülvette a réti földeket a viz, hogy útról szó sincsen, hanem a szegény nép rögtönzött csónakokon, keresztenként szállítja kifelé a vízből, zöld, elrothadt kis terményét. Kizárólag saját gyártmányú bör-keztyük, valódi Párisi Reform Miderek, 5 K-tól 60 K-ig. Selyem és cérnakeztyük, nadrágtartó, ruhakefe, pénztárcák és fésűk. — Sajátkezüleg készítem a jelenkor legjobb sévkö- töit, haskötit, müláb, mükezeit, (irigátorok, peszáriumok, gummifecskendök, mint női óvszerek). Gummi görcsér-harisnyákban nagy választék. Ha 1 K-át beküld, érte 3 darab minta-gummit küldök. Vitárius Sándor keztyüs és kötszerész-mester =5= Debrecen, Piac-u. 16. szám----- Alföldi-Bankpalota épületében. ——

Next

/
Thumbnails
Contents