Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-02-15 / 7. szám
VI. évfolyam. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Székelyhid: LACKOV9CH LÁSZLÓ. Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. f '-1 ÉÉ Melléklet a „Közérdekéhez. 7. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 9 Emellek TÁRSADALMI HETILAP. 13 feíruár 15 Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Győrgy-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. ITÍi lesz a járásbírósággal? Sietünk kijelenteni azt, hogy a kérdés felszínre hozatala, nem azt jelenti, hogy kételkednénk az ügy elöhrevitelére felkért járás atyja ügybuzgóságában, mert meg vagyunk győződve arról, hogy az a férfin, aki már nem egyszer adta tanuje- lét annak, hogy meleg szívvel karolja fel a járás érdekeit, — eddig is minden lehetőt elkövetett és el fog követni arra. nézve hogy Érmihályfalva ezen jogos és a községre nézve óriási horderejű kérdése kedvező megoldást nyerjen. Ami bennünket a kérdés ujabbi tárgyalására késztet, az a veszedelmesen közeledő 1914. január elseje, amikor tudvalevőleg életbe lép az uj polgári per- rendtartás, amelylyel egvidüleg eldől az a kérdés is, hogy az országban melyik kir. törvényszékek területén és hol állítassanak fel az újonnan szervezendő járás- bíróságok. Az érmihályfalvai járásbíróság, adóhivatal és közjegyzőség felállításának kérdése már 1907. év óta foglalkoztatja az intéző köröket. Számos felterjesztésben kérte a képviselőtestület, hogy a vármegye ezen, jelentős vásárai, élénk vasúti forgalma és nagy kereskedelme folytán Bihar és Szatmár megyék községi központjává feljődött község, jogos kérelme végre valahára teljesedésbe menjen. Hiszen a stalisztikai adatok is, amelyek kiinduló pontját képezik minden fontosabb állami alkotásnak, teljes hitelt érdemlő- leg bizonyítják azt, hogy az uj polgári perrendtartás életbeléptetése folytán megnövekedő ügykör ellátására feltétlenül szükség van Érmihályfalván járásbiróság felállítására s legfontosabb igazságügyi érdek az is, hogy a jogkereseső közönségre nézve a bíróság könnyen hozzáférhető legyen. Elérkezettnek tartjuk tehát azt a időt, hogy most már teljes erővel lépjünk akcióba a bíróság kérdése ügyében, anyival is inkább mert a választójog kérdésével — amely tudvalevőleg szőnyegen van — szoros összefüggésben áll a Pénzintézeti közgyűlés. (Mérleg a Közérdeken.) Az Érmihályfalvai „Gazdasági Népbank Részvény Társaság folyó hó 18-án délelőtt 11 órakor tartja il-ik évi rendes közgyűlését az intézet díszes helyiségében. Az igazgató- sági jelentés, melyet alább egész terjedelmében közlünk, legékesebb és legmeggyőzőbb bizonyságai annak, hogy az intézet intenzív munkát produkált és úgy Dancziger Lajos vezérigazgatót, az igazgatóság tagjait, valamint a derék tisztviselői kart méltán megilleti a legmelegebb elismerés. Mint szokatlan eseményt ki kell emelnünk egyrészről az igazgatóság azon tényét, hogy lemondott 1912. évi fizetéséről és javaslatot tettek a nehéz pénzügyi viszonyok dacára az alaptőkének i 200,000 koronára való felemelésére. Az igazgatóság jelentése a következő: Tisztelt közgyűlés ! Részvénytárasaságunk 1911. évi július 24-én tartotta alakuló közgyűlését, de üzleti tevékenységét csak 1912. évi január elsején kezdette meg. — Erre az időpontra be lett fizetve az egész 150000 korona alaptőkénk. Az ezen időpontig részletekben befizetett alaptőkénket a mindenkori befizetések napjától kezdve pénzintézeti betétként kezeltettük és gyümölcsöztettük. Megalakulásunkkor abban a reményben halasztottul^ el egy félévre működésünk megkezdését, hogy a közgazdasági és politikai viszonyoknak akkor létezett feszültsége, ha nem is fog egy fél év elteli ével teljesen megszűnni, de legalább lényegesen enyhülni fog. — E reményünkben azonban csalatkoztunk, mert az 1912 ik év folyamán az összes üzleti-, illetve hitelviszonyok annyira rosszabbodtak, aminőkre évtizedekre visszamenőleg sem lehet emlékezni. Hiszen az 1912-ik év valósággal a pénzügyi műveletek összeomlásának az esztendeje volt. — Ily időben, a mikor régi, jó múlttal dicsekedhető pénzintézetek is próbára voltak téve, amikor a vissz- leszámitolók és betétesek türelmetlenkedtek, amikor pénzeiket mindenünnen hazavinni iparkodtak s amikor a pénzpiac nap-nap után válságosabb lett, ilyen esztendőben sikerült nekünk: a kezdőknek 397583 korona vissz- leszámitolási hitelt s 250346‘26 korona betétet kapni. A betétünkre vonatkozóan hangsúlyozni kívánjuk, hogy ebben egy fillérje s ues a velünk üzleti összeköttelés.ben álló s ugyancsak általunk igazgatott Érmihályfalvai Nép- segélyzőbank mint szövetkezetnek, mert ennek a társaságnak a pénzeit egészen elkülönítve kezeljük. Igazgatóságunk és felügyelő-bizottságunk az elért 225000 korona tiszta nyereség dacára is is lemondott az 1912. évi fizetéséről. Erre a körülményre is tekintettel javasoljuk, hogy az 1912. évi osztalék szelvények beváltására drbonkónt 10 korona összesen 7500 korona lördittassok, mig a fennmaradó 15000 korona nyereségből létesítsünk tartalékalapot s ezután használjuk fel az egész tartalékalapot az alaptőke felemel sére. Az alaptőke felemelésére javaslatunk a következő : 1., mondja ki a közgyűlés, bogy a 15000 korona tartalék alapot az alaptőkéhez csatolja, 2 , mondja ki a közgyűlés, hogy uj 250 drb, 200 korona névértékű, névre szóló részvényt bocsát ki akként, hogy minden 3 drb, régi részvény tulajdonos inak elővételi joga vau l drb uj részvényre, 3., ezen elővételi jog csakis 1913. évi március elsejének dHi 12 órájáig gyakorolható oly módon, hogy ezen idő alatt a régi részvények a társaság pénztáránál lebélyegzés végett bemutatandók, 4., minden egyes részvény vételára fejében az elővételi jog gyakorlásának bejelentésekor 140 korona tőke ennek 1912. évi január l tőli 6% kamata s a bélyeg illetéken felül 1 korona kiállítási díj fizetendő, 5., a vételár részletekben is fizethető, még pedig az elővételi jog gyakorlásának bejelentéskor 300/u, vagyis 42 korona, 1913. évi március 15-én további 20‘’'0, vagyis 28 korona, 1913. évi április 30-án pedig a hátralékos 50°/0, vagyis 70 korona s minden fizetés alkalmával a hátralékos vételárnak 1913. január 1-tőli 6°/0 kamata, 6., az 1913. március 1-ig szabályszerűen nem gyakorolt elővételi jog a részvénytársaság üzletbarátaiból alakult alkalmi egyesülésié száll, 7., a fizetési késedelembe eső részvényesre az alapszabályok 14 §-a leszen irányadó, 8., az újonnan kibocsátandó részvények a régiekkel mindenben egyenlő joguak lesznek s már az 1913. évi nyereményben is részesülnek. Alaptőkének felemelése esetére alapszabályaink 6. §-áí a következően- javasoljak megváltoztatni : „A részvénytársaság alaptőkéje 200000 korona, amely áll 1000 drb, 200 korona névértékű 1-től 1000-ig folyó számmal ellátott, névre szóló részvényből“. Indítványozzuk az osztaléknak a közgyűlést követő naptól kezdve pénztárunknál leendő kifizetését s kérjük miszerint a tárgy- sorozat 6-ik pontját határozattá emelni az uj részvények kibocsájtására vonatkozó tervezetünket, zárszámadásunkat elfogadni s ró■ I r fii Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy cégünk érDO 111 f S O IU Q 011 S I mihályfalvai képviseletét és gyüjtődéjét ~ " —■----u5 (UUUlliUuUli ftr®il,er Ferenc», kereskedőnek ——————Érmihályfalván a Vasut-utcában adtuk át, ki a legnagyobb pontossággal fogja a nagyérdemű közönséget kiszolgálni. — Tisztelettel Szállítás minden péntekem! kovald péter és FIA vegyészeti gyara BUDAPESTEN. választó kerületek kikeritése s ezzel egyidejűleg a bíróságok ujabbi beosztása is. Arra kérjük tehát a járás atyját, hogy egyetlen alkalmat se mulaszon .el a mely a kérdés előbrevitelét szolgálhatja és hathatós szavát mindenütt emelje fel, annak á szerencsétlen városnak az érdekében, amelynek fejlődését eddig is csak az akadályozta meg, .hogy nem voltak hutai- inas és a kormányköröknél befolyásos pártfogói.
