Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-02-08 / 6. szám

2-ik oldal. ERMELLEK február 8. 6-ik szám. KOMCZ fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástala­nul a legjutányosabb árak mellett, DEBRECEN* Telefonszám 701. Gyár és főűzlet: Arany János-utca 10. szám. Telefonszám 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. szélgetéséből, hogy mily részvéttel voltak a folytonos üldözésből kifolyólag Jakab Rezsővel szemben és mily felháborodás­sal tárgyalták a Hintalan—Ruszkav-féle szövetség piszkos rágalmait. Acs Sándor, városi Írnok volt az utolsó tanú, aki többek között igazolta, hogy Hintalan és Ruszkay fennen hirdették, hogy az egész elöljáróságot ki fogják söpörni. Röpi-atok lettek kiosztva a gazda- párt nevében, melynek — nézete szerint — értelmi szerzői Hintalan és Ruszkay voltak, melyben megfenyegették a nad- rágos urakat, hogy „felgyújtják házaikat, ha nem az ő jelöltjükre szavaznak a biró- választásnálK. (Egy ilyen röpiratot le is tett a bíróság asztalára.) Jellemzésül elő­adja, hogy amidőn a képviselőtestület az Ipartestületi Otthon céljaira egyhangúlag 300 koronát szavazott meg, noha mind­ketten iparosok, a határozatot mégis meg- felebbezték. Magaviseletük és eljárásuk csak annyiban különbözik a nihilistáék- tól, hogy nem gyilkolnak. Ezzel kimerítve lett a bizonyítás, mert vádlott a többi meg nem jelent tanuk kihallgatását mellőzni kérte. Ezután a kérdések megszövegezése következett, melyhez — minthogy Hin­talan és Ruszkay védelméről dr. Várady Ödön nagyváradi ügyvéd lemondott s nem akadt erre vállalkozó — a bíróság az esküdtszéki jegyzőt kérte fel, aki a két elvtársnak el is készítette a kérdése­ket és megkezdődtek a vád- és véd- beszédek. Hintalan rágalomnak minősítette a cikkben foglalt állításokat és előadta, hogy annyira ártatlan a cikkben fog­lalt vádakat illetőleg, hogy ha még öt embert előállítanak Érmihályfalváról és igazolják a cikk tartalmát, nem bánja, ha az ég reája is szakad. A tanuk Jakab és Simkó emberei. Hasonló tónusban beszélt a tudálékosabb csizmadiamester: Ruszkay Elek is, aki már jóelőre rosszul elsajátított jogi kifejezéseket is használt, amely élénk derültségre fakasztotta az intelligens jogász hallgatóságot és a bí­róságot. Érdekességet kölcsönzött beszé­düknek az, hogy teljes erejükből tagad­ták, hogy valaha szociálisták lettek volna. Ezután dr. Merts László, Simkó védő­ügyvédje adta elő jogi érvekben gazdag védőbeszédét. Az inkriminált cikk min­den egyes tételét és az ehhez való le­folytatott bizonyítást tárta az esküdtek elé és kimutatta, hogy vádlott amire vál­lalkozott, — vagyis a valódiság bizonyí­tására — teljesítette, kimutatta azt, hogy amit irt, betüről-betüre igaz ; miután pedig a törvény annak, aki igazat ir, büntet­lenséget biztosit, kérte az esküdteket, adjanak az újságírónak elismerést fel­mentő verdiktjükkel, inig Hintalan Edét a Simkó ellen elkövetett sértésért mond­ják ki bűnösnek. Vázolta még védő azokat a káros hatásokat, amelyeket ilyen, a tudás almájának csak a héját élvező emberek a nép lelkében elhinte­nek s azt a kárt, amelyet, ha nem is rosszakaratuan, de tettükkel folyton elő­idéznek. A zárszó jogával Simkó Aladár élt. Vázolta Érmihályfalva képét 12 évvel i ezelőtt, ahol falábakon jártak a faluban. Egy ember került a község élére, aki fáradhatlau buzgalommal virágzó nagy­községgé varázsolta a sárfészket. Gazda­sági iskolát építtetett, ovodát létesittetett, törhetetlen akaraterejével teremtett, és alkotott. Mint szegény ember került a község élére, szegény ember ma is, 18 évi szolgálat után, de csak azért, mert minden mellékes jövedelmét, mely őt jog­gal megilleti, családos tiszviselőtársainak adott át. És ezt az embert, akit ö a férfiasság, a jellem, a becsület ideáljának tart, a kiért kész volna ha kell életét is is áldozni, akarták Hintalan és Ruszkay úgy mutatni be felettes hatóságának, a ki visszaél a beléje helyezett bizalom­mal, állását jogtalan előnyök elérésére, használja fel. Ezt az embert akit bátran nevezhet Érmihályf dva tulajdonképeni megalkotójának 120 esetben vádolták meg különféle hivatalbeli mulasztások­kal, a melyekből csak egy esetben ta-' lálta a felettes hatóság bűnösnek, — hogy az adókat nem hajtatta be kellő erélylyel. És a mikor ez a becsületesség mártírja, megjárta a kálváriát, akkor újabb feljelentést adtak be a felsőbb hatóságokhoz és újabb vizsgálat alá vet­ték az ártatlan embert. Nem volt nyu­galma a folytonos üldözéstől addig, a mig a cikk ki nem ábrándította az em­bereket a Hintalan—Ruszkay-féle lidérc­nyomás alól s a felzudult közvélemény el nem távolította ezeket a rakoncátlan ele­meket a képviselőtestületből. De nem ál- tak meg itt Hintalan és Ruszkay. Kon- rád Lászlót, a község kiváló férfiát, Kos­suth apánk kebelbarátját, a megye elő­kelő fiát, egyházi tanácsbirót, durván inzultáltálták, hogy mit keres a képviselő- testületben ? Timkó István ipartestületi jegyzőt, aki éjjel nappalt egybevetve házról-házra gyűjtve, otthont létesített az ipartestületnek, azzal vádolták meg, hogy üzletet kötött a háztelek megvételével. Ács Sándor írnokot aki özvegy anyját tartotta fenn keresményével, különféle politikai vádakkal kitúrták hivatalából és rombolnak lépten-nyomon, gázolnak a polgárok becsületében, holott arra sem érdemesek hogy Jakab Rezső saruját megcsókolhassák. Arra kérte az esküd­teket, ha elitélik, láncot tegyenek a ke­zére, meit ha a börtönben is kellene el­pusztulnia, ezek a becsületes emberek vé­delmében újból felemeli tiltakozó szavát a lap hasábjain. A formalitások után az esküdtek visszavonultak tanácskozásra 7 kérdésre kellett felelniük. 1. Rácaim izást ? 2. Becsületsértést követett-e el Simkó ? 3. Bebizonyitotta-e vádjait Hintalannal szem­ben? Ugyanezen kérdések Ruszkait: vé­gül a Hintalan bűnösségéi illetőleg. Az esküdtek az 1, 2, 4, 5 kérdésre nemmel feleltek a 7-re igenlő határoza­tot hoztak. Este 9 órakor hirdette ki a bíróság az ítéletet, mely szerint az esküdtek igazmondása alapján Simkó Aladárt a vád alól felmentette, Hintalan Edét pedig 50 korona pénzbírságra Ítélte, amelynek végrehajtásánál azonban a novellát al­kalmazta. Elitélte HinLdant és Ruszkait 210 ko­rona, illetve 90 korona ügyvédi és eljá­rási költségek fizetésére és az 1000 ko­ronán felüli költségek viselésére. Hintalan és Ruszkay semmiségi pa­naszt jelentettek be, amely azonban mit sem fog változtatni, az Ítélet jogerőre emelkedésén. Pénzintézeti közgyűlés. Az „Érmelléki Hitelbank“ r.-t. folyó hó 15-én tartja VII. évi közgyűlését Érmihály- falván az intézet hivatalos helyiségében. Az igazgatóság az alábbi jelentést terjeszti a köz­gyűlés elé : Tisztelt közgyűlés! Midőn intézetünk hete­dik üzletévéről jelentésünket a t. közgyűlés elé terjesztjük, nem akarunk az általánosan ismert rossz gazdasági viszonyokra kilerjesz- kedni, csupán saját magunk dolgában jelent­jük, hogy ezen gazdasági krízist intézetünk minden rázkódtatás nélkül, sőt még jobban megerősödve állotta ki. Még nem szűntek meg e bajok, mikor jelentésünket megtesszük, de elővigyázatos és előrelátó működésűnk folytán azon kijelentést tehetjük, hogy nyugodtan és szilárdan néz intézetünk továbbra is e gazda­sági bajoknak elébe, melyeknek megszűnése azonban mindenkire nézve kívánatos. Itt kell kiemelni budapesti nagy pénzinté­zeteink elismerésre és hálánkra méltán rá­szolgált magatartását, kik nem csak a jó, de a rossz viszonyok között rendelkezésünkre ál­lottak, de első sorban kell felemlítenünk az Osztrák-Magyar Bankot, melynek debreceni fiókja, illetve annak főnöke Wilhelms Emil ur kihelyezése biztonságának tudatában annyi jó­indulatot és szeretetet tanúsított a vidéki pénz­intézetek s igy intézetünk iránt is, hogy öröm­Főfájást, szagga­Egy eredeti doboz ára tást s mindenemü- ~, nO07TlllQ 1 K. 3 dobozt utánvét fejbántalmat öt Gaszner-tele „Mg, PaszÜül mellett bérmentve 3 K 65 fillérért küld: a perc alatt bizto­„KIGYO“ san megszüntet a gyógyszertár Érmiháiyfalva.

Next

/
Thumbnails
Contents