Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-06-14 / 24. szám

4-ik oldal KÖZÉRDEK 1913. junius 14. 24-ik szám. / ^KIÁLLÍTÁS«® \ [f (P ÍZLÉSES $\\ [\M JÓ MUNKA KB I W^&YERSENYKÉPESSÉcJr j 1907^^UL.7.|ff JJ EZÜST ÉREMMEL ÉS OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE!------------------------­Fog- és gyökérhuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek el­távolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készít :: :: :: I VALURA AITAL, íixi^ázoU fogtechnikus* isii U - A DEBRECZENI • /J ^KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA# V KITÜNTETŐ ERMEv/ Mit akar a takarékpénztár ? Egy zugutca története. Fucsba ment álom. Még a múlt évben történt, hogy a Nagy­károlyi Takarékpénztár Egyesület elhatározta, hogy a Széchenyi-utcai üres lelkét értékesi- tendő, azon a Könyök-utcára átmenőleg utcát nyit és az üres telket beépítteti. Az utcanyitásról úgy hírlik, hogy a taka­rék arra számított, hogy a polgármester, aki az intézetnél felügyelőbizottsági tag, igen könnyen keresztül viszi a képviselőtestület­nél, hogy eltekintsenek a törvényes kellékek­től és az utcanyitást a fenálló szabályrende­letektől eltérőleg engedélyezzék. A tervek elkészítésére felkérték Illés Jó­zsef városi főmérnököt, aki felmérvén a terü­letet, konstatálta, hogy az utcanyitás a Taka­rékpénztár telkéből nem eszközölhető, nem pedig azért, mert az oly szűk, hogy ha a város azon utcanyitást engedélyezne, csak növelné a város zugutcáinak számát, de az a városi szabályrendelettel is homlokegyenest ellenkezik. Kijelölte azonban a nyitandó utcát 8 méter szélességben, úgy azonban, hogy a vonalba beleesett Rooz Samu telkének egy része is. Ez a dolog azonban sehogysem tetszett a Takarékpénztár vezetőségének, mert úgy látszik itt nem az volt a cél, hogy az utca nyitással a város érdekei is előmozditassanak, de az, hogy a Takarékpénztár üres telkeit értékesítse. Elmaradt tehát a kijelölt vonalban az utcanyitás és a Takarékpénztár egyszerűen, a saját szakállára, egy átjárót létesített a Széchenyi utcáról a Könyök utcára, a hol egy kenyérgyárat is létesített, melynek tel­két nem is okleveles mérnökkel, de Zenk- schmidt Frigyes nevű alkalmazottjával tű­zette ki. Mikor a kenyérgyár felépült, kitűnt, hogy az átjáró nem egyenes, de görbe, amennyi­ben törése van és elipsis alakban torkolódik a Könyök utcába. Úgy halljuk, hogy ez a dolog legkevósbbé sem aggasztja a Takarékpénztár igazgatóságát azon reményében, hogy sikerülni fog váro­sunk gerinctelen képviselőtestületénél kérész tül vinni azt, hogy az utcát a város utcái közé vegye fel és minthogy a megtörtént dolgokon nem lehet segíteni, olybá tekintse, mintha az utcanyitását a város megengedte volna. Önként értetődik, hogy ezzel a kötelezett­séggel járna az utca azonnali kikövezése és abba a vilanyvilágitás bevezetése is, termé­szetesen a város kontójára. Ez ellen az eljárás ellen már eleve is tiltakoztunk és figyelmeztetjük a Takarék­pénztár vezetőségét, "hogy ennél a kérdésnél oly erős ellenzékre találna, ahol hajótörést szenvedne minden befolyás, bármely oldalról is jönne az. Nagykároly városa nem egyes magánér­dekek istápolására van berendezve, de arra, HÍREK. Olvasóinkhoz. Körülbelül két hete a „Közérdek“-en bizo­nyos változás észlelhető. Az eddigi csendes modor helyett, egy bát­rabb, szókimondóbb irányzat kerekedett felül. Nem kiméivé az érzékenység tyúkszemeit, végig gázol lapunk minden otromba félszegségen. Vannak, akik ezt a tempót nem helyeslik. Ezek számára csak annyit jegyzünk meg, hogy ahol a piszok, a butaság és a bűn oly nagy szemétdombbá halmozódik fel, mint ná­lunk, ott nem lehet szó egyes szalmaszálak le- söpréséről, hanem fel kell gyújtani az egész bűzös alkotmányt. V itriollal lseit Hl Írni, nem limonádéval. Hiába bőgnek az üres frázisok, hogy oly energikus harc „árt a lapnakMi a közönség érdeklődéséből, ragaszkodásából és figyelméből azt vesszük észre, hogy igenis a többség tetszés­sel fogadja az őszinte beszédet. Ma már nem tartunk ott, hogy esztétikus, finoman alkalmazott körmondatokkal tisztít­suk a fülledt levegőt. Mtombáea van szüli set/ ! Ahol a személyek annyira összenőttek a mű­ködés nyilvánosságával, mint nálunk, ott nem lehet őket szétválasztani. Nevezzék bárhogy a kérdést, mi tudjuk, hogy csak hírlapírói kötelességünket teljesítjük. Ebben pedig nem fog megtántoritani ben­nünket senki. Nem az üldözés, de még a rágalom fegyvere sem. Igaz, hogy a földi jókból nem lesz nagy részünk. Igaz, hogy a hatalom kopói gondos­kodnak róla, hogy a száraz kenyérnél többre ne vigyük, de az is igaz és ezt büszkén, harsá­nyan hirdetjük, hogy amig ereinkben egy csepp vér pezseg, míg agyunk munkálkodni tud, amig kezünkből ki nem esik a toll, addig szegény köntösben bár, de egetverő lelkesedéssel emeljük magasra az igazság lobogó fáklyáját és halált megvető bátorsággal világítunk be a botrányok és panamák sötét odúiba. A mat/ißuroli Istene minkéi uyy set/éljen ! A „Közérdek—Ér melléit“ szerkesztős égé. Hivatalvizsgálat. Dr. Szontagh Antal belügy­miniszteri titkár, országos anyakönyvi felügyelő pénteken városunkban időzött, megvizsgálta Nagykároly város és szolgabirói hivatalnál az anyakönyvi ügyek vezetését és tapasztaltak felett, teljes megelégedésének adott kifejezést. Esküvő. Salzberger Ignác főrabbi, iapunk jelestollu főmunkatársa, f. hó 17-én délután 4 órakor esküszik örök hűséget Nagyváradon Goldmann Sámuel kereskedő, kedves és bájos leányának Herminának. Hatályon kívül helyezett rendelkezés. Lapunk múlt heti számában megírtuk, hogy Jeszenszky várnagy, minden valószínűség szerint felsőbb utasításra, eltiltotta a vármegyeház főbejáróján a gatyás parasztoknak a belépést, illetve átjá­rást. A rendkívüli sérelmes rendelkezés az egész városban kínos feltűnést keltett s nem csalódtunk abban, hogy szeretett alispánunk, aki a valódi gazda a vámegyeházán, mihelyt a jogtalan és serelmes intézkedés tudomására jut, azt egyszerűen hatályon kívül helyezi. Feltevésünk valóra is vált, amenyiben újból meg lett engedve az átjárás a vármegyeház előcsarnokán mindenkinek, legyen az illető besózolt vendég főispán, kérges tenyerű, be­csületes, börvelyi parasztgazda, vagy utszéli koldus is. Hol kapunk jó ivóvizet ? Ebben a szeren­csétlen városban, ahol egész utcarészek bete­gek a rossz ivóviz miatt, bizonyára szívesen veszik olvasóink, ha figyelmükbe ajánljuk, hogy a Postaréten a hidmelletti árokbaú egy forrás viz van, amely bőségesen önti magából a friss és rendkívül egészséges ivóvizet. A viz pénzbe se kerül, mert mindenkinek joga van abból annyit vinni a mennyire szüksége van. Azt hisszük, hogy a kis forrás nemsokára keresett hely lesz és talán segíteni is fog a már. tűrhetetlen váro-i vizmizériákon is. A helyettes főispáni titkár felmentése. Kál- nay Gyula főispáni titkár a belügyministe- riumban végzett munkaköre alól felmentet­vén, állását a főispán mellett f. évi junius hó 1-én elfoglalta. A főispán egyidejűleg Kóródi Katona János közig, gyakornokot a főispáni titkári teendők helyettesítésétől fel­mentette. Levél a szerkesztőséghez. Tekintetes Szerkesztő Ur! Inkább saját testembe haraptam volna, mintsem a magasztos nevelés tényezői ellen emeljem toliamat, ha az áll. polg. leányiskola „Ertesilő“-jének 10 lapján az igazságot, mél­tányosságot és a tanügyet, őszintén szólva: még saját érdekemet is és igen sok, a zongora- művészetben jártas, kedves női zongoratanitó- nőnek az érdekét sértő részletet nem olvastam volna. „Diplomás zenetanár áll az intézet ren­delkezésére, ki a tanulóknak zenedei tanfolya­mot tart úgy a zongorából, mint a hegedű tanulásból. Felkérjük a t. szülőket a jövő tan­évtől kezdve Írassák be gyermekeiket az inté­zeti zenedébe. Más tanintézetbe zeneórákra járni a jövő évtől kezdve nincs megengedve.“ Ki kell jelentenem, hogy ez a dolog sem nem törvé­nyes, sem nem méltányos, sőt hivatalos hata­lommal való visszaélés, mert a zongoratanitás nem rendes tantárgy, arról pedig nem rendel­kezhetik egy intézet igazgatója sem, hogy ezen művészeti tárgyat kitől lanulja az iskola nö­vendéke, mert erről sem minisztert rendelet, sem törvény nem rendelkezik a fenti helyen közlöttel egyértelműig. Nagy merészség kellett ahhoz, az igazgató­ság részéről, hogy a tanítást monopolizáljat rr daragaluska levest (5 személy részére) a következőképen: Egy kevés finomra aprított leveszöldséget zsirban vagy vajban duz- zasztunk, l1/* liter forró vizet öntünk rá, 5 percig forraljuk, leszűrjük és ebbe a lébe 4-5 Maggi-fóle kockát teszünk. Ezalatt 4 deka zsirt 1 to­jással habosra verünk, 1 teakanálnyi finoman vágott zöld petrezsely­met vagy fiatal snidlinget és egy kis szerecsendiót teszünk hozzá, azu­tán lassanként 3-4 evőkanálnyi finom darát. Az elkevert tésztát egy fél óráig állni hagyjuk, utána kanállal egyenlő nagyságú nem nagyon vastag galuskát rakunk a forró levesbe s körülbelül 20 percig lassan továbbforraljuk. Meg fog róla győződni, hogy a húsleves, mely a MAGGI kockából drbja 5 f. készült, a házilag előállított levessel egyen­rangú. 1 kocka V4 liter húsleves számára. hogy a polgárság véres verejtókes fillérei az igazi közt szolgálják. Ha tetszett a pénzintézetnek utcát nyit­ni, köveztesse ki a saját kontójára, világít­tassa a saját számlájára, de a polgárságnak ahhoz semmi köze nem lehet, hogy a taka­rék Üzletszerű utcanyitását a saját fillérjeiből fedezze.

Next

/
Thumbnails
Contents