Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-06-07 / 23. szám

1913. junius 7. 23-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal Korai főzelékek Retek S Salata Borsó Zöld hagyma SAJTOK: Ementáli Trapista Rocfort Imperial és különféle csemege sajtok gróf Andrássy és teschéni teái aj. SCHNELL IMRE FŰSZER ÉS CSEMEGE ÜZLETÉBEN NAGYKÁROLY. Főzelékek: Friss Carfiol, különféle Conservek u. m.: borsó, bab, kukorica, Spárga 1,1 •" g mba stb. Kugler, bonbon és sütemény . nagy raktára. __ megnem ismerkedtél vele; amint megismer, ha szeret, ha nem szeret, már is azt hiszi, hogy kedvesnek nem szabad lenni. Csak egy két íz­ben mutatja magát kedvesnek és azután vége a komoly beszédnek. Sokszor úgy nyomja a lelkét egy szép szó, egy gondolat, de kimondani nem lehet, mert az úgy nem szokás. Még azt mondanák•, hogy nem modern leány. És látod mily erőltetett a nagykárolyi fiatalság társalgása ? A fiatal ember bőségesen gyújt rá cigarettára, sokan vannak a fiuk és leány csak egy, uyy haladnak el a korzón, de bizony be­szédük tárgya csak egy van, ha véletlenül akad. Az elhaladók kritikája. Istenem és mennyi a rossz vicc közte. Szójátékok, melyeknek itt nagy mesterei és vakolói vannak, amelyek a legkeresettebb beszéd-1 anyagok. Ez olyan féle mulatság, mint Volnay angol iró az indiánus törzsek megfigyelésénél1 ir le. Egy indiánus nardu magot visz a hátán,! lehajitja a zsákot egy békára, az alatta mcgla- pul. Érre a körülállók félórás rengeteg hahotába törnek. Ez annyira tudta nevető idegeiket iz- í gatni. Hát fiatalok itt nálunk, úgy látszik nek­tek is különös nevető idegeitek vannak. Szójá­ték viccre van berendezve nevető idegrendszere­tek. A o de ne beszéljünk ilyen általánosságban, tartsunk egy kis rendszert. Mert Nagykároly­ban amint, hogy a társaságok között is nagy a rendszer, az osztály rendszer, azonképen az a korzón is megnyilvánul. Ott az a sétáló pár úgy lépked, mintha az összes mellette haladó felett égi magasságban lebegne, boldog az a szerencsés halandó, kinek kijár egy pislogó, leereszkedő tekintet. Csuda ! Hát, miért keveröd- tök mégis a többi korzózó felé, ha oly magasan álltok felettük ? Ugyanott, azon a helyen, ugya­nabban azidöben ? Menjetek máskor és máshová levegőt szívni, ha nem akartok egy tömeggé olvadni, egy kor­zózó tömeggé az egésszel. Mert akár akarjátok, akár nem, ti, kik oly légiesen éreztek felettünk, mégis csak egy tömeg vagytok velünk lenézettek- kel együtt. De nincsen egészen igazam, vannak olyanok is, akik akkor jönnek ki, ha már a silány tömeg útból állott. Igen nyolc órakar este is van korzó. Ezek a sétálók is sajátságo­sak. Ezek tudniillik nagyon szeretnek korzózni — Erre! Erre, — hallattszott nyomban egy hang. — Persze, hogy ő az! Siessenek ! — Rettenetes I S egyszere két golyó! Lehunyt szemmel is láttam, mint sürgö­lődik körülöttem egy ur és sietve a zsebembe csúsztat valamit. — A gazemberi — mormogta. Hát épen ami parkunkat kellett kiválasztania! Utála­tosak ezek az emberek. Már sok pénzébe van a kaszinónak a sok öngyilkos. A lélekzetemet már nem tudtam vissza­tartani, hirtelen fellélekzettem és felálltam. — Hallatlan uraim, — szóltam gúnyosan, — hát már nyugodtan meghalni sem enge­dik az embert 1 A bank embere izgatottan pattant rám. — Csalás! Ön elámított. De én nem sokat törődtem a kiabálással hanem vidám kacajjal iaképnél hagytam őket. A zsebembe csakugyan háromezer farcot tettek. A kaszinó ugyan igyekezett tőlem a pénz visszaszerezni, de kacajom volt erre a j felelet. S hogy jobban boszantsam őket, ott maradtam még néhány napig s csak azután utaztam el. Később hallom, jóval csekélyebbre redu­kálták az öngyilkosok zsebébe szánt össze­get, de nem is hallottam soha, hogy valaki megismételte volna az én ötletemet. Takács Pál. és már sokat korzóztak életükben és tudják már, hogy ha a tömegbe olvadnak az nem elegáns, jEs szegények akkor járnak csak ki, mikor már h legtöbb sétáló már haza ment, mert az igy elegáns és azután szegények örülnek, ha egy-két ember­rel találkoznak, aki azt mondja róluk, hogy ez már nem a tömeg. Hát nem érdekes típus az? A legfőbb tipus azonban az eladó lányok sétáló faja. Szép tipus, vagy job­ban mondva a szépek típusa. Miért jönnek olyan szorgalmasan ? Nem, nem, nem semmi másért, csak sétálni jönnek. Bál az nincsen, színház nincs, utazni nem lehet nincsen pénz. inert háború van, valahová csak kell menni ? Menjünk a korzóra. Az olyan jó, olyan igény­telen hely, az befogad mindenkit, mintha csak a hömpölygő Duna volna. Itt, itt a korzón nyer vigaszt a busuló, felhangul a lehangolt, itt a nő a szererelem, itt arat is gyakran, itt ébred a tavasz a lelkekben, itt találkoznak a szem­párok, itt vetődik el a szerelem egy-egy pillan­tás alatt a szivekbe, mélyen rejtetten és itt erösbödik naggyá, terebélyessé akár megengedett, akár vadrózaként tiltott alakjában. Krónikás. Demidor Ignác fegyelmije. Utasításra cselekedtem . . . A sziámi ikrek. Múlt év október hó 15-én történt, hogy Demidor Ignác, a darabont világ hírhedt rendőrkapitánya, közmunkaadó- tartozás miatt a rendőrségre citáltatott egy csomó városi polgárt és azon indok­lással, hogy kiakarják magukat vonni a közmunkának természetben való leszol- gálása alól is, közönséges csirkefogóként letartóztatta, egész éjjel rendőrökkel őriz­tette és reggel elbocsájtototta őket, anélkül, hogy közmunka kötelezettségüket velük lerovatta volna. Ez maga a száraz tény, amely 1912. évi október hó 15-én történt. Ez az Oroszország legsötétebb tarto­mánya, a Kaukázusba illő esemény, kínos konsternaciót keltett a városban s jólle­het a hivatalos körök — az emberi jo­gok legszentebbje — az egyéni szabad­ság ily gálád módon való megsértését azzal igyekeztek enyhíteni, hogy Demidort a törvényekbe való járatlansága vezette a letartóztatásra, egyszerűen napirendre akar­tak térni a dolog felett, hiszen a letar­tóztatottak között csak egyszerű iparosok és munkásemberek voltak, ezért pedig kár lármát csapni, legfőképp pedig nem érdemes kellemetlenkedni sem (a város rendőrkapitánya, sem pedig a j város podcsztájának. Egyedül lapunk foglalkozott a kérdés- I sei és erős szavakkal ítéltük el a Demi- dor\ újabb merényletét az egyéni szabad­ság ellen és vizsgálatot követeltünk, de legfőképpen elégtételt, az ártatlanul fog­ságot szenvedett polgárság számára. De maguk a súlyosan megbántott polgárok sem hagyták szó nélkül meg- becstelenitésüket és hivatalos hatalommal való visszaélés miatt, fegyelmi feljelentést tettek Demidor ellen vármegyénk szeretett alispánjánál, aki a nála járt küldöttségnek, erélyes megtor­lást helyezett kilátásba. A letartóztatottak egyike Davidovits Márton piaci buzacenzál volt a leghan­gosabb, aki nem nyugodott meg az al- ispáni kijelentésben, de feljelentette De­midort a főispánnál is és kijelentette, hogy 1000 koronáért sem adná a rajta ért sérelmet és nem nyugszik addig, mig a fogságban eltöltött éj szégyenéért tel­jes elégtételt nem nyer. Vármegyénk alispánja el is rendelte a fegyelmi vizsgálatot a hírhedt darabont ellen, akit a „Balaton-kávéház rejtelmei“- féle cikkért indított sajtóperben, ^az igaz­ság lángpalosával kergetett ki a kir. ügyész a Justitia templomából, valamint j elrendelte a vizsgálatot Csaba Adorján főispán is. A vizsgálatot elrendelő végzés ellen Demidor felebbezést jelentett be; azzal indokolva ezt, hogy csak felettes hatósága, a polgármester utasítását telj esitette akkor, a midőn a szegény becsületes polgárokat letartóztatta és fogva tartotta azért, mert nem tudták megfizetni közmunkaadő­tartózásukat, mert a pénz kellett kenyérre az éhező gyermekeknek. Ezek szerint: ha a Demidor védeke­zése való, akkor a polgármester volt az, aki oldalbarugva a legszentebb jogot, — az egyéni szabadságot — utasítást adott a város cselédjének arra, hogy rendeletét végrehajtva, olyan tettet köves­sen el, amely beleütközik a királyi szen­tesítéssel ellátott büntető törvény parag­rafusaiba, tehát büntetést érdemel. A felebbezést a miniszter elutasította és ezzel is dokumentálta azt, hogy igenis a letartóztatással Demidor Ignác fegyelmi vétséget követett el, amely alól nem mentesiti az, hogy arra a város podesz- tájától kapta az utasítást, mert a fenálló törvények szerint: „a törvénytelen cse­lekmény elkövetésére a felettes hatóság­tól nyert utasítás nem menti fel annak elkövetőjét a büntetőjogi felelősség alól.“ A fegyelmi vizsgálat megejtésére má­jus 30-ika lett kitüzre s annak ered-

Next

/
Thumbnails
Contents