Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-04 / 1. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK január 4. 1-ső szám. Kovács (i.yulii és Tsa ___rrm _________________________w^___________________________________________________m hh__________________'______a„ u. J._____' /._____________^ B ■ ^ 4 4 nő i divattennei IIEBRI^CEI« Fo-lor 55. Hungária kavéhsix mellett. jF^n« ßkcs é1 4TfcTj V ÍV 8^1 >fVlt C^l tuőí felöltőkben, divat bundákban, plüsch- és szörme-kabátok, leany-kö­VS«I 09 U|ÍAV'l££dLd<Sj£§> W,lv gyermek-felöltők, boák és muffok, costümök, pongyolák, szinházi és esti kö­penyek divatszinekben; csipke, selyem és divatblousok, diva\.js kötött káb ítóknak dús választéka a legolcsóbb, szabott árak mellett. súlya alatt bevalották, bogy ők voltak a Métz- féle gyilkossági kísérlet tettesei és bevallot­ták az összes betöréseket, a melyet Bodó Imre. Ignác Jenő és Weisz Jakab kárára követtek el. A vallomás eredményéhez képest újabb kutatást rendelt el dr. Falussy és a detektív talentumáról hires Czégényi József tizedest küldte ki a Nagy portára. Czégényi fényes bizonyítékát adta rendőri gyakorlatának és az elrejtett helyekről bi­cikli, ruhanemű, méz, mézpergető kerültek elő, amely egy újabb kocsirakományt ered­ményezett és újabb lopások tetteseit adta a rendőrség kezére. Az elfogatás hírére valóságos emberára­dat lepte el a városháza udvarát, mindannyi károsult, a kiknek különféle értékei kerültek a tolvajok birtokába s azokban felismerték a hónapok előtt eltűnt ingóságaikat. Dr. Falussy Alajos most a betöréses lo­pások károsultjai megállapításán fáradozik s közben vallatás alá fogja a három jómada­rat, akik beismerésben vannak s akiket a rendőrség a legnagyobb elövigyázattal őriz. Kötelességet teljesítünk akkor, a midőn elismerésünket fejezzük ki Dara Lajos rendőr előtt, a kinek a nyomozásban tanúsított rendkívüli elővigyázatos eljárása volt a ki­induló pont, a mely a rendőrség kezére jut­tatta a Nagy-féle betörő szövetkezetét. ssar Szenzációs újdonság! Royal kávéházban minden szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap mozielőadás tartátik. Változatos műsor! ‘“SXK Belépti-dij nincs! A nagyérdemű közönség jó- akaratu támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos. Színház. (S.) A harmadik hót végén fájdalommal kell megállapítanunk, hogy a nagykárolyi közönség indolenciája a színház iránt fel­háborító módon kezd nyilvánulni. íme itt van egy kitűnő színtársulat, olyan jó, hogy vidéken párját ritkítja és a közön­ség már az első napon tüntetett távollétével és azóta az előadások alatt alig pár sora te­lik meg a padoknak. Nemónyi társulata határozottan jobb a tavalyinál. A közönséget azonban még min­dig fogva tartják azok a kaján pletykák, hogy a társulat mitsem ér. Nagyfokú kis­korúságra vall, hogjr a közönség elhiszi a kávéházakban és korcsmákban közzétett kri­I tikát és nem győződik meg személyesen ar­ról, hogy milyenek a színészek. Mi őszinte megelégedéssel Írhatjuk, hogy a társulatnak nem egy elsőrendű tagja van. Mindenesetre több támogatást érdemel a társulat és habár bizonyos, hogy sem vas­villával, sem rimánkodó újságcikkekkel nem lehet a színházba csőditeni az embereket, azt el lehet várni a közönségtől, hogy „a Pista bácsi azt mondta, nem ér semmit“ féle ócsár- lások helyett —- mutatóba megváltsa jegyét. Viszont az igazgatótól is joggal elvárhatja a színházlátogató közönség, hogy az üres, léha, értéktelen operettek és vígjátékok he­lyett — legalább egy héten egyszer — kí­sérelje meg színmű vagy népszínmű előadá­sát, de ami fő: lehetőleg kerülje — szerep- változtatás nélkül — egy darabnak többszöri szinrehozatalát. A társulat tagjairól szólva, elsősorban ki- emelendőnek tartjuk Szigethy írónkét, a tár­sulat bájos primadonnáját. Az a sok taps és lelkesedés, amelyben minden fellépténél része van, mindennél fényesebben bizonyítja, hogy minél to\ább van közöttünk, annál jobban megszeretjük s annál inkább bámuljuk erős és kifejlett művészi egyéniségét. A legtöbb primadonna a vidéken hűségesen követi Fe- dákot. Ez az, amit Szigethy Irénen nem lehet észrevenni s ez a többi között egyik nagy érdeme. Csengő a hangja, bájos a tánca, végtelenül kifejezők az árnyalásai úgy prózá­ban, mint énekben. A játéka pedig ment minden túlzástól, ízléses, finoman disztin- gvált mindig és éppen ezért megnyerő, el­ragadó. Juhos Margit szintén elsőrangú művésznő, akinek sikerült úgy játékával, mint énékével közönségünk tetszését egy csapásra meg­nyernie. Juhosnak szépen iskolázott hangja érzésteli, kellemes, behizelgő és határozottan állíthatjuk, hogy a fiatal művésznővel igen sokat nyert a társulat. Kár, hogy ritkán lép­teti fel a direktor, pedig a rendkívül bájos művésznőt szívesen látnok a színpadon. Radó Rózsi drámai hősnőt bájos egyéni­sége. sikkes, temperamentumos játéka a leg­kiválóbb művésznők sorába emeli. Az igazi színésznők mintaképe. Hivatásának teljes odaadással szenteli életét. Szép is, jó is, erős is és meggyőző minden szava, minden moz­dulata. Fejlett ízlése és nemes öntudata a művészetnek olyan magas régiójába emelte, ahol a kritikus már nem bírál, csak gyö­nyörködhetik. Füzes Lenke, a társulat szubrett énekes­nője, egy rendkívüli bájos, sikkes művésznő, akinek táncai, fess alakja, élénk játéka őt a vérbeli szubrettek közé sorolja. Ennél többet róla nem Írhatunk, mert aki már ennél is többet ir, az — csal. Füzes Annát eddig csak a „Csitri“ víg­játékban láttuk, amelyben szerepét oly meg­értéssel, oly leányossággal játszotta le, a mennyit tőle még a legvérmesebb remélők sem vártak, úgy, hogy sikere teljes volt. Já­tékáról — jóllehet, meg kell előtte hajolni a legkényesebb ízlésű müórtőnek is — majd más szerep kreálása alkalmával mondunk bírálatot. Kiváncsiak vagyunk azonban arraj hogy Nemónyi igazgató miért nem szerepel­teti? Közönségünk szívesen látná gyakrab­ban a színpad deszkáin. Szelényi mamáról, mint anyaszinésznőről, véleményt mondani, vagy bájos direktor- nénkról, mint egy szögödi parasztleány tipi­kus személyesitőjéről, kritikát Írni — nem tudok. Szelényiről beszél helyettünk a közön­ség, amely minden megjelenését ünnepli és tisztelettel hajlik meg az 52 tavaszt ért, örökké vigkedélyii matrona előtt. Ha valakit, ügy őt lelkesedéssel fogadja a közönség s i mi az elismerés legnagyobb jelét: a sajtó zászlaját hajtjuk meg előtte, akinek játéka oly sok kellemes percet szerez számunkra. A férfi-szereplőket legközelebb ismertet­jük olvasóinkkal. Az elmúlt hétről az alábbiakban számo­lunk be: Szombaton „Abrahám a menyországban“ cimü nagy látványos operettet mutatta be a társulat. A darabban csak a zenének van értéke. Melódiái fiilbemászóak s librettójában is több az élet és elevenség, mint a sablo­nos operettekben. A darab rendezése, kiállí­tása mintaszerű volt, de ezek dacára is csak arra kérjük az igazgatót, hogy egyszer s min­denkorra vegye le azt a műsorról. Kedvesen oldották meg feladataikat Szigethy Irén és Juhos Margit, jóllehet minden igyekezetük hasztalan volt, mert a darabot megmenteni nem sikerült. Gáspár mester, Csáky, Kun, Pelsőczy tudásuk legjavát adták, Szelényi mama remekelt. Vasárnap délután ezen a színpadon leg­alább is 20-ikszor a „Kis lord“ ot adták elő mérsékelt helyárak mellett s ha a kis mű­vésznő, Neményi Liliké neve nem lett volna a szinlapon és a bájos gyermek mesteri já­téka nem vonzotta volna a közönséget, bi­zony üres ház előtt folyt volna le az elő­adás. A kis Lilit valósággal ünnepelte a közönség, akit minden felvonás után a lámpa elé hivott a nagyon is hálás közönség. Hétfőn „Az asszonyfaló“, nagyon gyenge nívójú bécsi operett került színre. A darab meséjében nincs semmi uj. A kiinduló pont egy sablonos mindennapi szerelmi história, amelyben a megcsalt ember egy időre meg- gyülöli a női nemet, addig, amig újból szembe nem találkozik azzal, aki szerinte megcsalta s akit titokban még most is szeret. Ez a hétköznapi szerelmi történet van itt feldol­gozva silányan, kuszában. A darab nem gördülékeny, nem könnyen folyó, nem pedig azért, mert a cselekmények nem simulnak egymáshoz. Nem tökéletes a verselés sem. A verseket a színes muzsika teszi tetszetőssé. Becsben, Budapesten és ahol csak előadták „Az asszonyfaló“-t, mindenütt a színészek — éppen úgy, mint nálunk — vitték sikerre a darabot s bátran mondható, hogy nekik köszönhetik a szerzők, hogy „Az asszony­faló“, ez az átlagos operette librettó sikert aratott. Vhite Mary asszonyt Szigethy Irén kreálta. Énekszámai kiváló jók voltak. A közönség nem is volt háládatlan. Taps, ováció, volt bőven. Tilda szerepében Füzes Lenke ragyogtatta művészi tudását. Intelligensen, finomul játszotta meg a szerelmes leányt, aki mindent elkövet, hogy szerelme tárgya, a szép Kamilló az övé lehessen. Minden mozdulatán 1 FEHÉRNEMŰT, CSIPKEFÜGGÖNYÖKET, NŐI BLOUZOKAT LEGSZEBBEN TISZTIT: X 1 FEUERSTEIN MOSÓINTÉZETE DEBRECEN, Plac-u. 631 Fióküzlet: Arany János-utca 15. szám. Telefon: Feüzlet 11—57. Fiók-üzlet 732. H*

Next

/
Thumbnails
Contents