Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-05-17 / 20. szám
2-ik oldal KÖZÉRDEK 1913. május 17. 20-ik szám. RÓTN LIPÓT vaskereskedése Nagykároly Deák-tér. m Ajánlja permetező készletét nagy választékban. Eredeti Eklair Vermorel permetezőket és kénporfurókat is állan- o-o dóan raktáron tart. o-o Tanuló fizetéssel felvétetik. Mi bevaljuk hibánkat és a nyilvánosság elé visszük az ügyet, hogy meggátoljuk velünk együtt egyesek kifosztását. Arra vagyunk azonban kiváncsiak, hogy a rendőrség megteszi-e a lépéseket a visszaélések meggátlására ? ? ? Ha igen, önként elesik a vád, ha nem folytatjuk addig, inig alkalmat adunk a rendőrségnek arra, hogy ő is emeljen vádat ellenünk, a debreceni esküdszék előtt és ismét elejtse a kir. ügyész a vádat, azzal kezdvén vádbeszédét: . . . „meghajtok a sajtó képviselője előtt, mert amit irt, az igaznak bizonyult . . .“ Polgármester ur. Üdvözöljük hazatérte alkalmából. Régen vártuk, hiszen oly sok mondani valónk van-— nem a magunk, de a polgárság nevében — a város fejéhez. Ne méltóztassék megijedni, ezúttal nem sétálunk, élőbb egy utolsó kísérletet teszünk arra nézve, ha vájjon a békés megértéssel orvosolhatnánk-e egy olyan bajt, amely ólomsuly- ként nehezedik a város lakosságának közegészségügyi állapotára. Ezúttal nem a sárban úszó utcákról, de vízről lesz szó! Ivóvízről, amely az étetfentartás egyik legnagyobb szüksége. Nagykárolyban az ivókutakat megferlözte a talajvíz, annyira, hogy egész utcarészek lakosai megbetegedtek annak használatától. Tessék megkérdezni dr. Kovács József városi tiszti főorvos urat. Hivatalos adatokat bocsájt rendelkezésére arról, hogy hányán vannak gyomorhuratban és hány helyen konstatálta azt, hogy a betegség a fertőzött ivóvíz használatától eredt. Nem járvánszerü fertőzésről van szó, de a talajvizekről, amely a csapadékos idők folytán az egészségre ártalmassá tette az ivókutak vizét. Arról is meggyőződést szerezhet a tisztelt polgármester ur, hogy a városi orvosi hivatalt ezúttal kötelesség mulasztás nem terheli, mert a város lcutjait megvizsgálván, azokból mintát vett és vegyelmezés végett felküldte az országos vegyvizsgáló állomáshoz. Ezeken az állapotokon pedig segíteni kellene, még pedig akként, hogy vagy a kutak azonnali áttakaritás mellett lemélyitessenek, vagy pedig a városban uj kutak fúrásával kíséreljük meg élvezhető ivóvizet nyerni. Tudjuk jól, hogy Nagykároly város szegény. Pénztára nagyobbára üres, igy gondolkodni kell olyan segédeszközökről, amellyel ellehet érni azt, hogy államsegélyt nyerjünk a kútfúrásokhoz s gyorsabban lehet segíteni a vizmizériákon. itt# kötelesség érzetünk tutin- Iában megleltük a lépéseket a lakosság érdekében s ezzel megköny- nyebbiteni akarjuk a polgármester ur munkáját is ennél a kérdésnél. Felkerestük a hegyvidéki kirendeltség helybeli vezetőségét s előadtuk városunk ivóvizmi- zériáját, egyben kérdést intéztünk hozzá, hogyi miként Szatmármegye többi községében nem-e lehetne Nagykároly városának is kieszközölni államsegélyt, ivókutak létesítésére ?' A hegyvidéki kirendeltség vezetősége felhatalmazott bennünket annak k\felenlésérer hogy azon esetben, ha a város részéről a kérvény beérkezik, a legnagyobb pártolással fogja azt illetékes hélgére felterjeszteni és ismerve a földmivelés- iiggi miniszter ur nemes intention a városok lakosságával szemben, egész bizonyosra vehető az, ha a kútfúrás állami költségre nem is rendelné el* Nagykároly város nehéz anyagi helyzetére való tekintettel, tekintélyes összegű államsegélyt fog engedélyezni kútfúrás céljaira. Ebből is láthatja polgármester ur, hogy mi- dolgoztunk a polgárság érdekében és megtettük a lépéseket arra nézve, hogy könnyitsünk a lakosság helyzetén és lehetőleg segítsünk közegészségügyi mizériákon. Most már csak az van hátra, hogy a város tanácsa adja be a kérelmet a hegyvidéki kimn- deltség utján a földmivelésügyi miniszterhez a segély engedélyezése iránt. A hegyvidéki kirendeltség jóakarata támogatása biztosítva lévén, valószínű az is, hogy a segélyt megnyerjük. A kérdés nem olyan, hogy afelett egyszerűen napirendre lehetne térni. Ha a város nem adja be a kérést, beadja a város lakossága. Utcáról, utcára fognak járni a kérelemmel. A polgárság ezreit Íratjuk alá annak, de a támogatást, amelyet a hegyvidéki kirendeltség a város polgárságának felajánl, Icicsinyeskedésböl nem engedjük eldobni. Polgármester ur! Ezúttal a béke olajágával közeledünk Önhöz. Tessék gyorsan cselekedni. A város polgárságának egészségéről van szó, ahol késedelmezésnek helye nincsen, de nem is szabad lennie. Eladó íüszerüzlet. Nagykárolyba.i, a Gróf Károlyi István-utcán 24. szám alatt fennálló jó forgalom fii szer kereskedésem más vállalat miatt eladó. — Értekezhetni lehet SZABÓ JÓZSEF tulajdonossal. Pünkösdi mulatságok. Ünnep első napján a Nagykárolyi Protestáns Társaskör rendezett felolvasó-estélyt szép műsorral. A bő és változatos müsoru estélyen igen kisszámú közönség volt jelen. Úgy látszik a Protestáns Társaskör közönsége általában véve u. n. „potya-publikum. * Ingyenes előadások és hazafias ünnepélyek alkalmával udvarostól együtt is kicsinek bizonyul a Kör helyisége a nagyszámú közönség befogadására, mig most potom 50 fillér belépődíj elégséges arra, hogy elriassza a közönség négy-ötöd részét. Pedig igazán adtak azért a huszonöt krajcárért annyit, hogy testvérek között is megért ötvenet. A Protestáns Kör közöncége pedig ne feledkezzék meg róla,, hogy magának ad, mikor az egyesületének ad. Ennyi önzetlenséget pedig elvárhat a vezetőség a Nagy-utcától és környékétől. A tartalmas műsorból kiváltak Kürthy K. ésKaizle-r I. pompás paraszt-dialógjai. Nagyon jól hatottak Hadady humoros előadásai. Lukács M. ref. tanító egy tréfás felolvasással szerzett kellemes időtöltést a közönségnek. Szinrekerült egy egy felvoná- sos hazafias színmű is, melynek főszerepében Kürthy K. adott drámai erővel megjátszott alakítást. Bensőségesen és szépen játszotta szerepét Vida Rózsi. Az öreg magyar szerepét jól adta ifj. Mózsa Pál, a János ét pedig Kakler I. játszotta igen ügyesen. A közönség azonban igen tapintatlan volt abban, hogy beszélgetéssel és nevetgéléssel zavarta a játékot. Csoda, hogy a mindenen élénken derülő közönség előtt a játékosok meg tudták tartani a színműhöz kellő komolyságot. Az úgynevezett jól neveltséghez tartozik annyi önuralom, hogy ne mulassunk egész este azon. hogy a függöny egyszer nem. akart felmenni. Ünnep másodnapján a „Katholikus Legényegylet“ tartotta meg a már ismertetett műkedvelői szini előadást. Mellékesen itt megjegyezzük, hogy „saját pénztára javára“ nem minősíthető „jótékonycélu“-nak, mint ahogy a szinlapon a sok jelző között Írva volt. Annál is inkább, mert a Katholikus Legényegylet nem jótékonysági egyesület. Ilyenformán az is jótékonyság, ha enni adok magamnak. A színmüvet igen szépszámú közönség nézte végig és ez a közönség majdnem teljes számban megjelent a táncmulatságon is, mely természetesen reggelig tartott. Maga az előadás a legjobb színvonalú műkedvelői előadások közé tartozott. Mert ne felejtsük el soha, hogy nem hivatásos színészeket láttunk itt, hanem nagyon is ritkán szinész- kedő műkedvelőket. Ezért megbocsáthatok az olyan kis ügyetlenségek, hogy a függöny nem a kellő pillanatban gördül le, vagy Tftaradék szövetek igen jutányos áron kaphatók j
