Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-05-03 / 18. szám
,.913. május 3. 18-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal il 3^ a Ilii "CT 2v£ IE5 O !! ■ ■ MÁSNAP ■■■ 99 LUNA“ VIZET IGYATOK. A „LÜNA“ kénes ásványvíz nagykárolyi fölerakata SCHNELL IMRE czégnél van. radt vallásosnak és keresztény háznál nem evett senkinél meleg ételt soha. Megtartotta egyházi törvényeit s ha bár az emberi kö- nyörület igen gyakran ajánlotta fel részére a tápláló eledelt, nem fogadta el csak arról a helyről, ahol tudta, hogy azt szigorúan az ő vallási törvényei szerint készítik el. És most ez az emher, akiben mi csak az embert tekintjük, akit szerencsétlen házassága a vóglejtőre vezetett, eljutott arra ga pontra, ahol tiszta szobában, meleg ételekkel, szeretetteljes gondozással igyekeznek enyhíteni szenvedésein, s tiszta, hófehér ágyneműben gondozzák, elhanyagolt s az idők viszontagságának kitett testét. Itt nincs alkalma szenvedélyének áldozni itt ismeretlen az alkohol. Elhagyja e a kórházat valaha nem tudjuk. Lipi beteg, nagyon beteg. Megtörte a szenvedés, megtörte a nyomor. Most azonban itt az alkalom, amely kötelezően írja elő, hogy segélyezzük s tegyük hátralevő napjait elviselhetővé. Saját szavait ecseteljük : „Étéit kér.“ Olyan ételt, amit ö szeret. — Olyant, amihez ő még a legnagyobb nyomorúságban is* ragaszkodott, olyat, amilyet az ő vallási törvényei szerint készítenek el. Jó emberek, könyörületes szivek, azokhoz fordulunk, akiknek megadta az Isten a módot ehhez. Teljesítsétek Lipinek a kérelmét. — Ezt diktálják az írás szavai, ezt sugalja nektek az emberi könyö- rület. Kabaré a városi színházban. (Ss) A múlt hó 25-én Szatmárról átrán- dult színészek rendeztek nálunk kabaré előadást. A résztvevők ismertnevü szatmári színészek, előadásaikat nem is szükséges külön méltatni. Jobb lesz az estről úgy elbeszélgetni, mintha mi lennénk az u. n. konferansziőr. — Mindjárt erről a hálátlan szerepű úrról. Ez az, aki áll egy élesre vasalt bőnadrágból, zsaketből és nagyhajtásu gallérból s köteles mindig szellemes lenni. Különös ismertető jele még a nadrágzsebbe dugott kéz. A másikat is szívesen odadugná, ha az nem volna elfoglalva az áll körül, hol simogatás- sal, nyomkodással segédkezik a gondolatok szóba születésénél. Az a dolga, hogy a kö- * IV. — Erről még fogunk beszélni. De figyelj csakl Nem halsz valami csengőt! Mintha szekér jönne. — Az apám szekere ! — riad fel a leány. — Úgy ? Akkor eltűnők. Itt van ebben a szeredásban az ajándékom. A tordai vásárról való. Használd egészséggel! Tüzes csókot nyomott a legény aNagypál Kalári ajkára és kivetette magát a kerítésen. Elment. IV. Megérkezett Nagypál Están. Komor volt az arca csak futólag csókolta homlokon a leányát. A leány észrevette rósz kedvét. — Mi baja ids'apámnak ? — kérdezte félénken. — A zsivanyok, a rablók 1 — tört ki Nagypál Están. — Nincs már pénz, nincs már piros csizma sem. Kivetkőztettek. Egyszerre csak észrevette a pitvarban a szeredást. Mi az ott? — kérdezte. A lány arca tűzpiros lett. Az apja megérkezése miatt való zavarában elfelejtette az ajándékot elrejteni. Még azt sem tudta, mi vann benne. Nagypál Están a szeredás után nyúlt. Bedugta a kezét és kihúzta onnan — a piros csizmát. vetkező műsor számot a közönségnek bejelentse. Nagyon nehéz, ha az illető olyan nagyigényü, hogy közben tapsokra is pályázik. Ennek szellemesség az ára. Ami konferansziőrünk eleinte igen küzdött ezzel a nehézséggel, de később már belejött. Belejött a publikum is, mert már előre súgta neki a vicceket. — Baj, ha a szereplő ember nem tudja, hogy mit kacag a publikum. A játékát-e, vagy tisztán csak őt ? És miért kacagja ? Ha tudta volna valaki, nem énekelt volna el egy refrényt pont tizenkétszer. Pintér Irén nem váltotta be a konferansziőrnek azt az Ígéretét, hogy „táncolni fog a lábával“. Még avval se táncolt, semmivel se táncolt, még akkor se, mikor tényleg kellett volna. Pedig igen nélkülözött a műsor egy szép táncot. Azt a kis toporzékolást, amit ketten Somogyival elkövettek, csak nem tartják annak. A közönség csak azért tapsolt, mert igen kicsi volt egyszer. Mig a sok-sok ember bent kabarézik,-kint rügyek pattognak a fákon s elindulnak az esti bogarak. Egy kószáló cserebogár nagy zúgással indul világgá a nézőtér felett s bolondos ívben vágódik el az éneklő színész szája mellett. Hopp ! majdnem bekapta ! Mindenki a bogár után néz egy percre s bolondságokra gondol. Tavasz van. Éledő, nagy erők indulnak meg mindenütt, fűben, bogárban s űzik végigszenvedni és kiélvezni kurta kis életét, elvégezni hivatását. A színpadon fújják a nótát, hogy: „így csinál, úgy csinál, minden ember úgy csinál“ — bolond, aki nem úgy csinál, ahogy neki jól esik. Pont! Mi se vagyunk egyebek, nagy bogarak ! — Valamikor panaszkodtunk, hogy idegen a színpad. Már a kabaré is magyaroso- dik. Miért ? Kifigurázzák rajta a magyar parasztot. A kabaré nem az a hely, ahol dicshimnuszokat zengenek, igy hát nem neheztelünk érte, ha a csárdásunkat kihacacá- rézzák is. Nagyon ügyesen adta a parasztleányt Balla Mariska. Szintén igen jó volt Barics. Neki leginkább gyönyörűen előadott komoly dalai és cigányzenés magyar nótái tetszettek. Szépen énekelt Sümegi is. Komikus jeleneteiben zajos sikereket aratott Szalóky. Minden darabja meg érte a kacagást. Komoly énekszámokat lelki átéléssel nagy hatással adott elő Balla M. Kellemesen énekelte kupiéit Somogyi Rózsi is. A rendezés sikerében méltán illeti a főrész Gál Samu könyvkereskedőt. Szenzációs újdonság! Royal kávéházban minden szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap mozielőadás tartatik. Változatos műsor! SS” Belépti-dij nincs! A nagyérdemű közönség jóakarata támogatását kérve,- vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos. Olaszországi utazásomhoz, mely háromheti időtartamra szól, társat keresek. Szives értesitéseket „Utitárs“ jelige alatt a kiadóhivatalba kérek. HÍREK. A kaszinó .. . A kaszinó jó intézmény, De sok ember áldja, Persze, az igen mellékes, Hogy sok család bánja. Adósságra vett cilinder, Váltón szerzett bankó Odahaza meg egy rakás Kiéhezett rajkó. De az apa a férjeknek Elő mintaképe, Ebéd után kávéházba Jár egy feketére: Hogy mit evett — az mellékes, Hisz senki sem látja, Fő, hoqy simára legyen vasalva Egyetlen nadrágja. Ki vasalja ? hát az asszony Egykor ideálja. A ki előtt eget ígért, Tűzzel, térdenálva, Ki azóta egyre fonnyad, Titkon hullat könnyet, Férje meg a kaszinóban Káromkodik szörnyet. Az utolsó koronáját Tette rá egy lapra: Elvesztette ; miből jut hát Fekete holnapra ? No de ahol nagy a veszély, Ott közel az Isten ! Azaz is, hogy ott a pincér, Aki hitelezzen. A pincér, kit nyakrafőre Összeszamaraznak: ö hitelez feketét a Nagyságos uraknak. Hanem azért ez nem szégyen, Azért korrekt ember, Ha rá lépsz a tyúkszemére Párbajra hi menten: Mert a család a gyermekek, — Azt senki sem látja, De ha nem jár kaszinóba, Görbén néznek rája. Kinevezések. Az igazságügyminiszter Csil- léry Dávid itélőtáblabirói címmel és jelleggel felruházott nagykárolyi járásbirót a nagykárolyi munkásbiztositási választott bíróság elnökévé,. Csics Lajos ugyanottani járásbirót pedig a nevezett választott bíróság helyettes elnökévé három év tartamára kinevezte. Eljegyzés. Komlósi Gyula dr. budapesti ügyvéd eljegyezte Szálkái Annát, Szálkái Sándor országgyűlési képviselő leányát, Mátészalkán. A megyés püspök jubileuma. Dr. Boromissza Tibor püspök ez év julius 31-én ünnepli meg papságának 50-ik évfordulóját. Ugyanezen napon tölti be a jubiláló életének 73-ik évét. Szatmárvármegye ezen a napon rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyből Csaba Adorján főispán vezetése alatt küldött- ségileg fognak megjelenni a püspöknél és a küldöttségbe Szatmárvármegye országgyűlési képviselőit is meghívják. Halálozás. Súlyos csapás érte Tankóczi Gyulát, Szatmár város főkapitányát. Édes anyja, Tankóczi Józsefné, szül. Szabó Julianna kedden reggel hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult temetése csütörtökön délután 8 órakor folyt le óriási részvét méllett. Érettségi biztosok. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a nagykárolyi kath. főgimnáziumhoz dr. Károly Irén nagyváradi jogakadémiai tanárt, a szatmárnémetii ref. főgimnáziumhoz pedig érettségi biztosul dr. Ballagi Aladár budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárt küldte ki.
