Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-03-08 / 10. szám

6-ik oldal. ImÍiIu II /i-tHíH ^M3m, Argius,,?. Jfrflfe i#m­, hiúim üi o hiábavaló idővesztegetés; hanem e sorokat a »fciyfttal ref^pwwjaiMai saj áh < ikllíi Ism ecete m' " in iric i^«^ettl«wíit>hij.íj£ötelflgdógielriesiéésen!inehiiiaytnakta, uíiíelííBiSgI.aííjóQiBésjiy.jgaztágos . dnibérekért, a- t, >küfe jéttf aklp^Ü S s QÜ - volt alt 6sy gannáfc a »hivAfc&Ual ' mhe ifi, Jssaemji hogy afembtotä» jdnráriyta^ér'« zésükben az esetleg olvasott iivMatíibátapjáfl' :.jiiiA«eÄ»lÄdjanftkUoÜjelen1l»il«i,oi«llegV»ßi0>‘1 vádak' idWinÖ a iNificttfttJiságakkiül,lmttírdsaüi -és 'általam liffihasamurörteUonTjessalfaiídtból* isiátmaEtak.' A’ , |syldörw í/njsériábólltdzátmaaé/ife*»Ö4 ■ éráig'"tar- ■ ^ttioJgtosegij^blSljatiisa^-ilieszeTO! M'-'«történt1 tlJtidpbQlásí(tiSi fdlröuértfeljtolcj/.pedig, az' isi<awnak'' lafkiközÄofiügnek J^ielügitaséi'd'ézdlgáh;' lamelvtiek Intgy.jiiisBifciOlyan.miintna» letfnlÁtett • vádat "eme- elég^etiaftségiloha «zeis, °>hó'gy a jl.^ÜldijwswHaz ,ö<dtegeBbalné& nlem-<agba|ját kényük, likedvükm }$iaratvik(toiSBeciirt!(tett" megválasztva. jftpie]íipedigiterikQl6ál-«il{d'-'dz, ami e lap hasáb- IbiftfonígJiiVtólt küldöncnek.‘elkövetett razziájában ytft^Sömeíir^eresk&dőlüzletében be lett mutatva ii.-4&--Amj6l|diéz.i libtasonlót valamikor a postahiva- „t^lgál .iatrendezett, már pedig ott hiszen ilyen i„%mbe#aket! alkalmazni nem lehet. Szaniszlón njárc. 5* A m. lm. 'postahivatal. 0 ft — 7 ■: ) * ' ' — -­Pa nnii nn|0 minden más pala felett sok branil pala előnnyel bir. Egy gyüjtöiv sorsa. Kun Dezső a színtár­sulat kedvelt komikusa számára gyűjtést rendeztek a város inteligens közönsége kö­rében. A'gyüjtőiret igen sok családos em- f bér irta alá, pénzintézeti tisztviselői kar, sőt igen sok hölgy is akiknek nem egy kedves percet szerzett Kun ügyes mókáival. Annál felháboritóbb az a dolog, hogy a gyüjtöiv később egy kaszirnő kezéhez jutott aki mint meghízott folytatta a gyűjtést s ezáltal felette furcsa színben tüntette fel a gyűjtés tulaj­donképen célját. A jóizlés érdekében de az aláírók megbízásából is tiltakozunk a gyűj­tés ezen mődja ellen s felkérjük a gyüjtöiv i átadóját, hogy az ivet — illetéktelen helyé­ről — haladék nélkül vonja be és a begyült összegnek Kun részére való átadása után, azonnal semmisítse meg. A katholikus legényegylet közgyű­lése. Vasárnap délután négy órakor tartotta a nagykárolyi katholikus legényegylet évi ren­des közgyűlését, az elsőt, az uj székházban. A gyűlést Tihanyi Béla elnök vezette, inig a gyü- <lós jegyzője Pacz Mátyás ■ volt. Felolvastatott az évi jelentés, melynek legnevezetesebb moz­zanata az uj székház alkotásának beszámolója volt. Az évi számadásokat tudomásul vették és »megállapították a költségvetést. A közgyűlés egy öt tagú bizottságot küldött ki, amely bi­zottság lesz hivatva a székháznál szükségessé vált' pótépitkezésre a javaslatot megtenni. E bizottság tagjai: Drágus István, Görög József, Márián Ferenc, Lőrinc György és Brauneisz Jó- Következett azután a tisztujitás. Ennek inr^/dnjénye a következő: Elnök Tihanyi Béla, .alejflök JDrágus István, jegyzők: Pacz Mátyás UóKránszky János, háznagy Csanálossy Jó- pénztárnok Dipold Ferenc, dékánok : Té- jj^jAnfcál és Hebe János, könyvtárnokok : Szo- dQfT^jer István és Ernyi János. Végül megaila- Ijitfljtak válaszmányt. Elnök zárószava után ftpayÜAés ,Véget ért. yltiMÍillil... Mennyit keresnek a pincérek ? Minin U ... ---­fí öttyavaló-kérdés a munkás- biztositóban. It^lCKKj O'-.íOííJ ,<l "A'közönség bizonyára sokszor gondolt már arra, hogy azokból a három krajcárok­ból1,‘Giiféiyet á kávéházi főpincór, a kapuci- tféreik te '.‘uzsonna-kávék mellett borravaló 'difijén itPázokott vonni, mennyi összeg jut &t^éhfi$hlkalmazottainak ? Titkos és ellen­őrizhetetlen jövedelem ez, melyről azt szok­ták nkondáni kávéházi törzsvendégek, hogy vetekedik Tnéha egy államtitkári jövedelem- a»tílíi<'Természetes, hogy a pincérek jövedelme »nini 'jövedelmünkkel áll egyenes arányban ésujobb'időközben a pincér naponta kétszer ithiVálthatvi'tiszta plasztront, de ilyen pénz- kriiasee'időben néha egy hétig is eljár anél­kül? «Hogy' fehérneművel excclláljon. A kávé­házi' "borravaló a társadalom jövedelmének hűi tükre'és'lia valaha igaz volt a legenda, hogyha*főpinoór nehéz ezreket keresett, meg­sn gisstb Alid «fel:. állapítható hivatalos pontossággal, — hotaí 'menhyMksreSM^PBizdny' ez a mégráílapr & azt mutatja^1 hbg”f1 a ’ púbTikiiin' ’ iiágjfóii c£® “Ml1 áö1 !péftz ‘döMábknf’■Ilc' ‘t;v í»-y,.“flR ■ y'á'Ama gönlföläh'ä1,11 hogy d bjn’fe'éiek boriEÉ féld' 'joVéübltüét; ’ Wé^álbápítáSk,r ff Wá^yyá'rad Afü'AkástíízjtŐsitÖ1 jbít'rá.' :' ÁÍ 'Öívá'só azt gon- 'dbljá':’'óit bizohyánf^1 afelett gondolkodtak, hogy mi lesz most, 'amikor országos mozga- ' lörtV 1 "i+ídídt,“ "hogy a borravalót eltöröljék. ' D e H Bgy .flV1 íVágy v ár a d i munkásbiztositó pénz- ;fíátuellhítórozta, hogy most már a borravalót te-iállandó jövedelemnek tekinti és e szerint fogja a betegsegélyezési illetéket pincér tag­jaira kiróni. A pincérek ugyanis elégedetlenkedtek, hogy nagyon kevés nekik a táppénz, melyet betegség esetén élveznek. A munkásbiztositó pénztár erre elhatározta, hogy nagyobb táp­pénzt fog adni, de megadóztatja a borravalót is. Ankétre hivta össze a nagyváradi fő- és alpincéreket, a pikkolók is képviseltették magukat és érdekeiket, az ankéten a követ­kező borravaló és fix jövedelmeket valot- ták be: a) Kávéházi személyzetnél: 1. Főpincér: nincs fixum. Borravaló ha­vonta 180—200 K. 2. Kiszolgáló pincér: fixum 80 K. Borra­való havonta 120 K. 3 Pikkoló összes jövedelme: 40 korona. b) Vendéglői és szállodai személyzetnél: 1. Főpincér: nincs fixum. Borravaló ha­vonta 140 K. 2. Kiszolgáló pincér: 70 K fixum. Borra­való 180-200 K. 3. Pikkoló havi jövedelme 30 K. Ez a hivatalos jövedelem bevallás. Ennek arányában emelik fel 176 korona tagdíjukat a N. és V. osztály tagdíj illetményeire. Mondanunk sem kell, hogy a munkás­biztositó pénztár bármennyire is hivatalosnak és igaznak látja a pincér borravaló jövedel­mét, a dolog nem áll ilyen rosszul. = Van főpincér, aki még ma is megkeresi a maga havi ezer koronáját. Mert ne feledjük el: a munkásbiztositónál nem létezik nagyobb jö­vedelem évi 2400 koronánál. Annál az egy­szerű oknál fogva, hogy csak ebben az eset­ben lehetnek tagjai a pénztárnak. Azaz lehet valakinek nagyobb jövedelme, de nagyobb segély nem illeti meg, mint akármelyik 240 korona jövedelmű pénztári tagot. Megpatkolt sárgacipö. Mulatságos esemény játszódott le az elmúlt hetfük egyikén a piactéren . . . Egy átvirrasztott, kellemesen eltöltött éjszaka hatása alatt egy társaság ment ki a heti vásárba, szellőztetni a szivar­füsttől átjárt ruháikat. A társaság igen kedé­lyes hangulatban volt és ügyes mókáikkal állandóan derültségben tartották a városi publikumot. A társaság egyik tagja, egy Széchenyi-utcai fodrászterem tulaj donossának jó ötlete támadt. Kitörő jókedvében egészen uj sárgabox cipőjét megpatkoltatta, a csiz- madiaszin előtt foglalatoskodó cigánnyal. A patkoltatási művelet nem ment feltűnés nél­kül és egész embergyürü támadt a jókedvű fodrászmester körül. Amikor be lett fejezve a cipő patkoltatás, ennek örömére nagy ál­domást ittak s a megpatkolt fodrász büszkén ment lakására, de csak idáig . . . mert ezután számon kérték tőle nemcsak az eltöltött éj­szakát, de azt is, hogy a szokásos lábuj- hegyen járás mellett miért kopogtak az uj sárgacipők ? ? A nagyváradi posta igazgatóságától vettük az alábbi értesítést: A „Közérdek“ tekintetes szerkesztőségének Nagykároly. Becses lapjának folyó hó 1-sei számában „Vettük az alábbi levelet“ felírást viselő közleményére vonatko­zólag értesítem a tek. szerkesztőséget, hogy a szaniszlói posta és távirdahivatal belkézbesitő körében uralkodó rendetlen viszonyokról tudo­mással bírok, mert ezt a kerületi pt. biztos már a folyó évi február hó 14-én megtartott hivatal vizsgálatnál megállapította s ugyanekkor a postamestert megbízható kézbesítő tartására kötelezte. A szaniszlói postamestert a ren­detlen kézbesítés miatt egyidejűleg szigorúan megbüntettem s utasítottam, hogy rendes és megbízható kézbesítőt alkalmazzon s ennek cselédkönyvét ide mielőbb terjessze fel. Egy­ben a szaniszlói községi elöljáróságot is kér­Icrry hnflry ..az. ntt;mi pmU-ii feóvWmZc.t. I éber -.jfigfelenimfibis iha.ii legesekéliyfefcb szabjily- I ellenességet észre vesz, hozza azt azonnal tudomásoílyal/^l^yvjáiáfl/^lÖlá. március hó 4. Siket, m.'lur. posta- táv. igazgató. " Elveszett. F. hó 5-én este a színháznál elveszett egy alacsony fehér fülén világos barna foltokkal kövér foxi kutya, mely a „Zsoki“ névre hallgat. E kedvenc állat hol­létéről tudomással bírók szíveskedjenek özv. Görgey Józsefné tulajdonost Petőfi-utca 84. értesíteni, kit illő jutalomban részesít. FRISS DUNAI HAL kapható min­den csütörtökön és pénteken. Előjegy­zéseket elfogadok nagy hétre süllő és harcsára. Kiváló tisztelettel SCHNELL IMRE. Öngyilkosság beretvával Elvágta a nyakát Egy iparos tragédiája. A Lubisor-utcán évek óta boldog házas­ságba élt Tóth György kőműves mester fe­leségével. Házasságukat az ég egy fiúval ál­dotta meg és e kis család minden anyagi gondtól menten, a legteljesebb egyetértésben élte napjait. Tóth. aki vidéki kisebb vállalkozásokból már eddig is házat vett magának, szorgal­mas, törekvő ember volt és igy mindenki előtt érthetetlennek látszik az, hogy mi vitte végzetes tettére, az öngyilkosságra. Hétfőn este 6 órakor jött haza a város­ból és meg látszott rajta, hogy szokása el­lenére többet ivott. Felesége látván kissé berúgott állapotát, sietve tálalta fel a vacso­rát, majd arra kérte férjét, hogy feküdjön le és aludj a ki mámorát. Tóth jóízűen vacsorázott, kis fiacskájával beszélgetett, egyszerre csak hirtelen felálott az asztaltól és kijelentette, hogy felgyújtja a házat, vagy megöl valakit. Feleságe, aki a hirtelen fellobbanást az elfogyasztott italnak tulajdonította, kérlelni kezdte férjét, aki végre engedett és azzal a kijelentéssel, ha ő és kis fia kimennek a szobából ő is lefekszik, teljesen megnyugtatta Tóthnét. Tóthné kis fiával kiment a konyhába, majd minthogy a konyhába hideg volt, a lakó szívességét vette igénybe és azzal be­szélgetett. Nyugtalankodni kezdett azonban, hogy férje nem ment-e el hazulról és kis fiát ki­küldte, hogy nézze meg mit csinál édes apja. A kis fiú azzal jött vissza, hogy Tóth az ágyon ül és éppen lefeküdni készül, amely körülmény eloszlatott minden kételyt az aggódó asszonyban. Egy ideig beszélgettek még a lakóval, amikor Tóthné elbúcsúzott azzal, hogy ő is nyugalomra tér. Alig lépett a szobába, rémes látvány tá­rult szeme elébe. Férje ott feküdt ,az ágyon és az egész ágy csupa vér volt. Óriási seb tátongott nyakán, amelyet csak a bőr tartott összekötve a törzszsel és a életet kioltó vé­res borotva, ott feküdt az ágy előtt a földön. A szerencsétlen asszony sikoltozására be­szaladtak a szomszédok s értesítették a rend­őrséget a rémes esetről, ahonnan az ügyeletes tiszt azonnal a helyszínre sietett Dr. Rooz Elemér városi orvos kíséretében, aki azonban már csak a beálott halált constatálthatta és intézkedett az öngyilkos hullájának kórházba való szállítása iránt. A megejtett rendőri nyomozás, minden kételyt kizárólag bebizonyította, hogy pilla- nyatnyi elmezavarban elkövetett öngyilkos­ságról van szó és igy a hatóság a temetésre az engedélyt megadta. A szerencsétlen ember hulláját szerdán temették el, nagy részvét mellett. Tyúklopások. Hétfőn éjjel két helyről is jött jelentés a rendőrséghez kisebb lopások­ról. Neupauer János főszolgabírótól 4 tyú­kot, Markovits Márton biztosítási tisztviselő­től 2 hízott kappant loptak el ismeretlen tet­tesek, akiket nagy erélyyel nyomoz a rend­őrség.

Next

/
Thumbnails
Contents