Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-03-01 / 9. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK 1913. március 1. 9-ik szám. világositást. A városháza előtt álló tűzoltó, ugyan azon, nézetének adott kifejezést, hogy bizonyára Őfelsége rendelte maga elé, hogy tanácsát kérje fontos és országos ügyekben, azonban ezen feltevés nem mutatkozott va­lószínűnek, mert a város még nem bocsáj- tott repülőgépet a polgármester rendelkezé­sére, hogy Magyarországot pár óra alatt át­repülve, Bécsbe teremjen és kihalgatásra jelentkezzék. így tehát a jobb vagy a bal­keze, a főjegyzői fizetéssel dotált Néma Gusztihoz akartak felvilágosításért fordulni. Ott is zárt ajtóra találtak.- A szerencsés jobb­kéz nem volt sehol. Keresték a város főszám­vevőjét Feifer Edét is, annak is zárva volt a hivatalos helyisége. A szegény polgárok akik ez alkalomra ünneplőbe öltöztek, busán tá­voztak a városházáról s megfogadták, hogy előbb 1 koronás bélyeggel ellátott kérvényt adnak be a város tisztikarához, amelyben kérni fogják arra, hogy a polgárságnak ügyes ba­jos dolgaik elintézésénél — a hivatalos órák alatt — áljiinak rendelkezésére. — Deháthol is volt a polgármester, Néma Guszti és Fei­fer Edus?? Debreczeni István, aki kiváló pénzügyi kapacitás, hisz két előkelő bank tisztelte meg felügyelő-bizottsági tagsággal, mint felügyelő-bizottsági tag; Feifer Ede városi föszámvevö segítségével vizsgálta a Keres­kedelmi Bank üzleti könyveit. Néma Gusztáv pedig a Polgári Takarékpénztár gyűlésén vett részt, ahol mint felügyelő-bizottsági tag akarta kiérdemelni a részvényesek elmaradt hála és köszönetnyilvánítását. Ezért kellett az ünnep lőbe öltözött polgároknak órák hosszáig, di­deregve várakozni a városház előtt és a fo­lyosón a városi tisztviselőkre, akik a hivata­los órák alatt is annyira el vannak foglalva különféle magán hivatalaikkal, hogy nem él­nek reá annak a végzésére, amiért a város­tól húzzák a busás fizetést. így fest ma Nagykároly közigazgatása, ahol minden tiszt­viselő bankdirektor is egyúttal, kivéve az ügyvédi oklevéllel biró, helyettes polgármes­tert. aki a nap bármily szakába feltalálható hivatalában, mert annak él s mint kizárólag fizetésére • utalt, nagy családdal megáldott szegény városi tisztviselőnek nem állott módjá­ban protekciót és pénzintézeti részvényeket szerezni. „Figyelmeztetés. Amennyiben könyen megeshetik, hogy a közeledő politikai tömegsztrájk beállása esetén városi villa­mos telepünk sem lesz azon helyzetben, hogy zavartalanul szolgáltasson villamos áramot, a beállható kellemetlenségek el­kerülése végett, szükség világításról való gondoskodásra Nagykároly város közön­ségét ez utón hívja fel az Üzemvezetőség.“ Pénzintézeti beszámolók. Szombaton dél­után városunk két pénzintézete tartotta évi rendes közgyűlését, mindkettő a részvénye­sek élénk érdeklődése mellett. Délután 4 órakor a Polgári takarékpénztár tartotta 2. évi rendes közgyűlés Rooz Samu elnöklete alatt, ahol 28 részvényes jelent meg 420 részvény képviseletében. A meleg elnöki üdvözlés után előterjesztették az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését, a melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott és a fel­mentvényt számadóknak megadta. A részvé­nyenként esedékes 10 kor. osztalék határide­jét március 1-óre tűzte ki a közgyűlés. Meg­választotta hitelesitőkül Berger Ármin, dr. Antal István és Grabovszky József részvé­nyeseket és ezzel a közgyűlés véget ért. — A Kereskedelmi és Iparbank 5 órakor gyülé- sezett, ahol a Berger Ármin elnökölt. A gyűlésen 29 részvényes jelent meg 1011 részvény képviseletében. Elnök üdvözölvén a megjelenteket a gyűlést megnyitottnak jelentette ki, majd hitelesitőkül Sternberg ! Jenő, Láng Samu és Serly Györgyöt kérte fel. Áz igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése felolvasottnak tekinteted és a szá­madóknak a felmentvény megadatott. Az esedékes szelvények kifizetésére március 4. tűzetett ki. A megbízatás lejárta folytán Berger Jenő, dr. Cukor Lajos, Irsik Ferenc és Spitz Dénes ujabbi 6 évre igazgatósági tagokul megválasztatván, elnök a gyűlést berekesztette. Tisztujitás. Kálmándon f. hó 6-án tartják meg a tisztujitást. A lemondott Ritli István helyett bíróvá id. Tompfii Józsefet, a köz­ség köztisztelet és közbecsülésben álló tekin­télyes polgárát fogják megválasztani. Választás. Kismajtényban mnlt hó 25 én ejtette meg a jegyző választást Madarassy ■ István főszolgabíró, amikor is Szőke Zsig- j mond okleveles jegyzőt egyhangúlag segéd- j jegyzővé választották. pi ÉS ! I színház után hová MENJÜNK??? IA Polgári Olralörbe, wj ahol teritatt asztalok mellett ---------- mindennap nagy IN10ZIELŐADÁS |! k van változatos és szenzációs Ál műsorral. ^ —■ Beléptidij nincs. — ízléses ételek! Tisztán kezelt itaiolr Jutányos árak! Szives pártfogást kér Hupfer Ferenc vendéglős. IS Rendőrség figyelmébe ! A szatmáron meg­jelenő „Szamos“ laptársunk vasárnapi szá- I mában, egy hirdetést olvastunk, amelyben Radványi Dezső müncheni festőiskolát végzett festőművész, fényképnagyitásokra válallkozik jutányos dijjazás mellett. Radványi (Rosen- feld) Dezső volt zötdségárus viselt dolgairól a rendőrségnél levő iratok fényes tanúságot tehetnek, amelyek igazolják, hogy nevezett arckép nagyítás címén horribilis pénzössze- j geket szedett össze, úgy a nagykárolyi mint í érmihályfalvai lakosoktól és azokat csakis I a rendőrség erélyes közbelépésére szállította a megrendelőinek. Az iratok azt is igazolják, hogy Radványi ha járt is Münchenben, annak célja nem a festőművészet elsajátítása, de bizonyos ismeretek szerzése volt, amelyet a bíróságtól beérkezett iratok élénken doku­mentálnak s igy világos az, hogy Radványi gyarapítani akarja Szatmáron is azokat az érdemeket, a melyért már nem egyszer sze­repelt, mint vádlott, különféle bíróság előtt. Felkérjük a rendőrséget, hogy a szatmári polgárság érdekei megóvása céljából, szíves­kedjék az ottani rendőrséget Radványi viselt dolgaira felhívni s meggátolni azt, hogy kiszipolyozzák a derék becsületes szatmári polgárokat olyan egyének, akiknek a vizsgá­lati iratok szerint még elintézetlen dolgai; vannak az ország különféle rendőrhatóságaival, i Az uj gör. kath. magyar püspökség. Addig mig városunk lelkes és áldozatkész polgár­sága mindent elkövet arra nézve, hogy az irányadó köröket az uj püspökség székhelyé­nek kérdésében Nagykároly részére meg­nyerje, a hajdudorogiak sem pihennek és különösen a Hajdudorogi újság fejt ki fárad- hatlan tevékenységet abban, hogy ellensu lyozza Nagykároly város törekvéseit. Február 23-iki számában Álmosd Zoltán kir. törvény- széki biró intéz nyílt levelet Szabó Jenő fő­rendiházi taghoz, melyben a püspökség szék­helye kérdésében Nyíregyháza és Hajdudo- rógot jelöli ki olyannak, amely az elhelye­zésnél számításba jöhet, mig városunkról elismerőleg emlékezvén ugyan meg, azzal érvel, hogy a székhelynek Nagykárolyban való elhelyezése a magyarság szempontjából egyenesen veszedelmes lenne. Ebben a nyílt levélben példákat sorol fel vidéki tapasztala­tairól, amelyben beigazolni törekszik azt, hogy éppen a Szatmármegyei gör. kath. papság az, amely legádázabb ellensége a magyar püs­pökségnek s igy a cél, amelyet a püspök­ség hivatva lenne szolgálni Nagykárolyban hajótörést szenvedne. Álmosd biró ur cikké­vel részletesen foglalkozni nem áll módunk­ban, mert a püspökség kérdését — mint minden közügyet — úgy kezelték a város­nál mint a pénzügyigazgatóság kérdését, ahol tudvalevőleg csakis egyes kivételeseknek en­gedték meg betekinteni a kulisza titkaiba s ezzel kátyúba is vitték a dolgot. Mi csak annyit válaszolhatunk a Hajdudorogi kolle­gának, hogy a nagykárolyi püspöksógi szék­hely kérdése mellett felhozott érvek sokkal erősebbek annál, semhogy kicsinyes okoknál fogva ezt a magyar nemzeti eszmét szolgáló közcélt feláldozni lehessen azáltal, hogy a püspöksépet Nyíregyházán vagy Hajdudoro- gon állítsák fel. A cikkíró saját szavait idéz­zük : „Ezzel a kérdéssel nem szabad vigéc- ketjni és taktikázni.“ Itt az igazságnak, amely Nagykároly mellett van, győzedelmeskedni kell!! . . . Szaniszlóiak sérelme. Panaszos levelet vet­tünk Szaniszló községből, amelyben a levél­írója elmondja, hogy nagy sérelem esett a község polgársága böcsületén. Árról volt ugyanis szó, hogy a József-malomban ma­lomgazdát kellett választani. A társaság el­nöksége, pályázatot sem hirdetett az állásra, de előbb egy Amerikába vándorolt községi polgárt akart az állásba elhelyezni, majd a mikor ez nem sikerült, egy teljesen idegen irinyi embert, Barta Istvánt választotta meg. Az a panasz, ami nézetünk szerint teljesen jo­gosult, hogy a község 5000 lakosa között bi­zonyára akadt volna nem egy, de számtalan becsületes és ahhoz értő ember, akire a tár­saság nyugodtan reábizhatta volna a Jóisef- malom vagyonát. Vagy talán a malom ve­zetősége másképen gondolkozik? Uránia. Élvezetes és tanulságos estélynek benyomásával gazdagodva távozott a közönség f. hó 23-án a kath. legényegyesület díszter­mében megtartott szavalatokkal, monológgal bővült uránia előadásról. Nagy Erzsiké és Csanálosi József már a fellépésükkel is elárul­ták az ügyes szavaiét s szavalatuknak igazán precíz előadásával meg is erősítették a benyo­mást. Dobránszky Ferenc kezdő létére is siker­rel adott elő szavalásra nehéz költeményt. Előadásra került még két monolog is. Tisler Mariska kitünően adta a kis haragost, Han- csics Béla pedig a tót táncmestert. Végül az Uránia egyesülettől beszerzett képek éreztet­ték a közönséget az Alpeseknek és Rajna völgyé­nek szépségekben gazdag tájaira. Jövő vasár­nap Komlóssy Ida, Lucay Margit és Rihor János szavalnak, mig Csanálosi József, Dob­ránszky János és Dobránszky Ferenc egy kedves bohózatnak az előadására vállakoztak. A műsor után uránia előadás. RÓTN UPÓT vaskereikedése Majsy károly Deák-tér. Kerítés fonatok horgonyozva minden­féle gyártmányban, eke és ekealkat­részek nagy választékban jutányos áron kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents