Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-02-22 / 8. szám

6-ik oldal. KÖZÉRDEK 1918. febraár 22. 8-ik szám. A Kölcsey-egyesület folyó hó 15 én este 6 órakor tartott előadásán Sarkadi Sándor polg. isk. tanár tartott szabadelőadást az állatfajok­nak egymásból való származásáról és a át­öröklésnek érdekes törvényeiről. Az állat­fajoknak egymásból, a magasabbrendüeknek alakulása az alacsonyabbrendüekből s ilyen­formán az embereknek származása a maga- sabbrendü, majomszabásu emlősökből a mo­dern természettudományoknak kétségtelenül egyik legérdekesebb fejezete. A származás tényének rendelkezésünkre álló érvekkel, ős­lénytani, összehasonlító bonctani, embrioló­giai törvényekkel való bizonyítása, a szárma­zás okának és mikéntjének magyarázására szolgáló elméletek ismertetése volt részben az érdekes előadás anyaga. Kiterjeszkedett továbbá az átöröklés tényének gyakoribb for­máinak és érdekesebb eseteinek ismerteté­sére. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ilyen kultur varosban, mint Nagykároly, na­gyon kevés úri ember akad, aki az ilyen uj és érdekes tudományos kérdések iránt érdek­lődne. ßr>anif nolo minden más pala felett sok Urdllll paid előnnyel bir._____________ Rablási kísérlet. Megrendült városunk köz- biztonsága. erősen megrendült s nincsen oly nap amely dolgot ne adna a rendőrségnek. Nincsen olyan nap, hogy károsult ne jelent­kezne a rendőrségen apróbb, nagyobb lopá­sok miatt s ha ez soká igy lesz, nem lesz biztos a városi lakosság vagyona és élete. Itt bosszulja meg magát az a vétkes indo­lentia, amely a képviselőtestületet vádolja a rendőrségi ügyek elhanyagolása miatt, itt tűnik ki, hogy a földbe eltemetett ezresek sokkal jobb célt szolgáltak volna a rendőr­ség szaporításával. F. hó 15-én este Haufel Sámuelné anyósa észrevette, hogy a szalon­ban valaki járkál. Benézett a szobába és egy idegent látott, aki a ruhaszekrényt feszegette. Ki akart menni a konyhába segélyért, de hirtelen kinyitották az ajtót és kendőjét fe­jére szorítva fojtogatás közben követelték tőle a szekrények kulcsát. Az öreg asszony erején felül védekezett és sikerült elérnie a konyha ajtót, amelyet erősen megrugott. A zajra a kis leány aki a konyhába volt se­gélyért kiabált, ami a rablókat futásra kész­tette és a visitszoba ablakán keresztül eltűn­tek az esthomályban. A rendőrség amely értesült a rablási kísérletről, nagy erélylyel kezdte meg a nyomozást és a tetteseket is­meri is, de dr. Falussy Alajos a bizonyítási eljárás beféjezéseig a nevüket titokban tartja. fíranit nala minden egyes lapja Granit Uldllll pdld szóvédjeggyé. A nagykárolyi Prot. Társaskör f. hó 16-án nagyon jól sikerült műsoros, bátyus tánc- vigalmat rendezett Petőfi-utcai helyiségében. K. Nagy Sándor kifejezően, szépen szavalt. Igen kellemes orgánuma van. Szabó Giziké igen kedvesen adta elő a „Kacagnom kell“ cimü monológot. A műsor súlypontja Lu- czay János humoros felolvasása volt. A minduntalan felhangzó kacaj legjobban jel­lemző sikerült voltát. Szavalt Neményi Li­liké, bájosan, kedvesen. K. Nagy S. furulyá­zott, szépséges hangokat csalva ki az egy­szerű kis szerszámból. N. Szelényi I. a „Bekvártélyozás“ c. monológot adta elő igen ügyesen, művésziesen. A tapsviharnak en­gedve költemény-paródiákat szavalt nagy tet­szés mellett. Papp Zs. a legényéletről monó- logizált igen ügyesen. Kürthy K. drámai erővel szavalta „A munkácsi rab“ c. költe­ményt. Hogy a műsornak vidámabb hangu­latú befejezést adjon, Luczay J. egy szin- darab-cimekből összerakott saját szerzemé­nyét mondta el. A táncot csak az éjféli va­csora, az elhangzott felköszöntők és a jelen volt Kun D. és Németh kabaré számai sza­kították meg s azután reggelig tartott. A nagykárolyi kereskedő-társulat az elmúlt vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, a kereskedők székhazának tanácstermében. A közgyűlést délelőtt féltizenegykor nyitotta meg Brichta Miksa, a társulat elnöke, s egyben kérte az évi jelentés felolvasását. Lukács La­jos társulati jegyző olvasta a jelentést. E be­számoló különösen érdekes része az, mely a társulat függő adósságának mikénti rendezésé­ről tesz jelentést. E szerint a házépítéshez szükséges pénz, illetőleg adósság rendezésére a társulat 20.000 koronát a városi gyámpénz­tártól és 5100 koronát pedig az önsegélyző banktól vett fel kölcsön. Az évi zárszámadás szerint az elmúlt évben összes bevétel 31.002 K 05 f., kiadás 30.221 K. 84 f., készpénz marad­vány 770 K. 21 f. A zárszámadás elfogadása után a folyó évi költségvetést olvasták fel. Előirányoztatik bevételként 2570 korona. Az előirányzatot a közgyűlés elfogadván, a gyűlés ezzel Véget ért. színház után HOVA MENJÜNK??? A Polgári OliasöliirliB, 6 ahol terített asztalok mellett • mindennap nagy —­MOZIELŐADÁS van változatos és szenzáoiós műsorral. — Beléptidij nincs. ízléses ételek! Tisztán kezelt itaiok! ^ Jutányos árak! Szives pártfogást kér |s Hupfer Ferenc vendéglős. sA Elfogták a szőlőskert bető’rőit. A nagykárolyi detektív. Loptak az egész vármegyében. Lapunk múlt heti számában lapzárta miatt, csak rövid hírben emlékeztünk meg arról a betöréses lopásról amelyet Róth Mátyás, Pucser Károly, Nonn Gyula, Gzilli György, Róth Ist­ván Lajos és Ilosvay Sándor helybeli szőlős gazdák terhére ismeretlen tettesek elkövetlek, akik amellett, hogy minden értékes holmit el­loptak a szőlőskertek lakosaitól, kiengedtek 34 hektoliter bort a hordókból, hogy ezáltal is fokozzák a kárt, amelyet a szőlőtulajdonosok­nak okoztak. Ma már a tettesek ki vannak derítve és Dr. Falussy Alajos rendőrkapitány ismét fényes bizonyítékát adta rendőri talen­tumának, igazolva azt, hogy jogos a polgárság bizalma, amely személye és tevékénysége iránt mind jobban erősbödik. Reggel 9 órákkor je­lentették a betörés lopást Falussynak, aki azonnal a helyszínére sietett a szemle meg- ejtése vegett, előbb azonban egy jelentést vett át, amelyben a Gencsi-utca 44 sz. alatt Her­mann Miksa házánál megkísértett betörésről szólott. A szőlőben megejtett helyszíni szemle végeztével, egyenesen a Gencsi-utcára sietett, ahol konstatálta, hogy a betörők megkísérelték az ablakot felfeszitve a szobába jutni, de a házigazda aki felébredt a zajra, revolverlövé­sekkel riasztotta el a betörőket. Itt a tettesek egy jegyzőkönyvet hagytak hátra, amely mint . kiderült a Róth Lajos Istvánná úrnőé volt és házi kiadások feljegyzésére, szolgált. Bizonyos volt tehát az, hogy úgy a szöllőbeli betörést, valamint a Gencsi-utcai betörési kísérletet ugyanazok a tettesek követték el. Ezután kez­dődött a tulajdonképeni nehéz feladat; a tet­tesek kiderítése. Ebben a kérdésben segélyére volt Frast János kőmives mester, aki már a Nagy-féle betörőbanda elfogatásában és hat­hatósan támogatta a rendőrséget. Frast jelen­tette, hogy egy Schefler nevű fegyházviselt egyén revolvert árult az Orosz Lajos boltjába s hallott arról is, hogy értékes tárgyat aján­dékozott testvérének amely a betöréses lopás­ból ered. Schefler azonban eltűnt a városból s mint a rendőrség később metudta Domahida- felé vette útját. Ez alatt megkerültek a lopott tárgyak. Schefler öcsétől előkerült egy órtekes zsebkés, Vancsáné és Lévayné ócskárukeres- kedöktől a Scheílertől megvett ruhanemű ; meg­került a bűntárs is Kálik József volt villany- szerelő személyében, csak a fő bűnös Schefler hiányzott akinek elfogatása érdekében Dr. Falussy sürgönyileg megkereste az összes csendőrőrsöket. Csütörtökön történt a kismaj- tényi libalopás (erről más helyen referálunk) ahol elfogták Scheflert és átadták a csendőr­ségnek aki a fogásról értesítette a helybeli rendőrséget. Scheflert először Szatmáron el­követett betörései miatt vonták kérdőre, majd Nagykárolyba hozták az itteni bűnei kinyomo­zása végett. Megkívánjuk jegyezni, hogy Schef­ler úgy a szöllőbeli betörési, mint a Gencsi- utcai betörési kísérletet beismerte. A szőlőben okozott óriási kárt részegségével menti. Granit pala szóvédjegyre ügyeljünk. Az idegen utazók visszaélései. A keres­kedelmi és iparkamara közli: Vidéki és fő­városi cégek utazói jelenleg tömegesebben keresik fel városunk fogyasztóközönségót. Minthogy pedig sajnálattal kellett a múltban tapasztalni, hogy ily alkalommal a megren- delésgyüjtós körében sok visszaélés történt, figyelmeztetjük az érdekelt kereskedő- és iparos köröket, amennyiben visszaéléseknek jönnének nyomára, azt az illetékes elsőfokú iparhatóságnak (rendőrkapitányi hivatal) azon­nal jelentsék be unnál is inkább, minthogy a nevezett iparhatóságot a legszigorúbb ellen­őrzés foganatosítására kértük fel. A nagykárolyi 0. M. K. E. Az országos ma­gyar kereskedő egyesület nagykárolyi fiókja az elmúlt vasárnap tartotta évi közgyűlését a kereskedők székházában Brichta Miksa elnök­lete alatt. A közgyűlés megnyitása után az évi jelentés olvastatott fel, mely beszámolt a fiók működéséről. E szerint a nagykárolyi fiók fog­lalkozott az újabb adótörvénnyel, a vasút, a telefon kérdéssel, s erről a központot is érte­sítette. Zárszámadása szerint bevétel volt 685 kor. 20 fillér, kiadás 277 kor. 40 fillér, pénztári maradvány 407 kor. 80 fillér. A folyó évi előirányzat 50Ö kor. bevételével szemben csak 200 kor. kiadás mutatkozik. A jegyző­könyvet Lukács Lajos vezette. Áthelyezett nagykárolyi adótiszt. Buray Ist­ván nagykárolyi kir. adóhivatali tisztet, a pénzügyminiszter, saját kérelmére, Lúgosra helyezte át. Utódja: Reich Mór székelyhídi adótiszt lesz. Uránia. A nagykárolyi Katholikus Legény- egyesület múlt vasarnap is megtartotta tanul­ságos urániai előadását. A közönség mely ez alkalommal nagyobb számmal jelent meg mint az előbbi vasárnap, szívesen hallgatta Mihálka Mariska k. a. es Napkori Juliska k. a. (Szol­nok) által előadott monológokat és Ernyi Ist­ván szavalát. Vitek Károly vezetés mellett szép férfi négyes által előadott magyar énekben gyönyörködött a hallgatóság, e műsor után keleti vetített képek lettek bemutatva. A vasárnapi mű­sor : Szavalat: Nagy Erzsiké k. a. és Dobránszky Ferenc egyesületi tag, monológ : Hancsis Béla, szavalat: Ti-chler Margitka k. a., Csanálosi József, e műsor után uránia. Köszönet nyilvánítás. A Nagykárolyi Köz­ponti Takarékpénztár tek. igazgatósága szives volt az intézet 1912-ik évi nyereményéből is­kolánk részére 20 koronát adományozni, miért is fogadja az elöljáróság nevében kifejezett hálás köszönetemet. Peiszner Lajos iskolaszéki elnök. fíranit na la kizárólagos képviselője Her­ui dill l pdld kovits Hermann fakereskedő. Névtelen feljelentők. Undort keltő piszok, szenny, büdös miazmák áradoznak abból a feljelentésből, amelyet névtelenül intéztek vár­megyénk alispánjához, a csanálosi és fényi árvapénztár ellen. Azzal vádolják meg az árva- pénztárt, hogy a kölcsönök folyósításánál nem tartja be a törvényelőirta határt és méltányos kamat mellett az ingatlan vagy ingóság egy harmad értékén felül is folyósít kölcsönöket. A feljelentők nem írták alá nevüket. Szógyel- ték, de volt is okuk a szégyenre. Az fáj ne­kik, hogy nem süthetik az árvapénztárra az uzsora bélyegét, az fáj, hogy segít a segélyre szorulókon a megmenti a végső kétségbeesés­től s nem engedi, hogy kiuzsorázzák a se-

Next

/
Thumbnails
Contents