Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1912-08-10 / 32. szám
aug. 10. 32-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Mi van az adótörvényben ? A törvénynek egyik fontos kelléke, hogy azok, akikről és akiknek szól, tudjanak felőle. Ha nem fogadják el mentségül, hogy valaki nem ismeri a törvényt, akkor a törvények tudását a legszélesebb körben kell terjeszteni. Elvégre nem minden polgár és nem mindig mehet ügyvédhez, referenshez, ha valamit a reá vonatkozó, vállaira nehezedő törvényszakaszok felől meg akar tudni. A pénzügyminiszter — igy olvassuk — az uj adótörvények végrehajtási utasítása ügyében értekezletre hívja össze, , csoportonként a pénzügyigazgatóságokat. És az első ilyen értekezleteken, a szakközegek között is kifejezésre jutott, hogy a tői vény kiegészítő részét tevő végrehajtási utasítás homályos, zavaros, kiegészítésre és magyarázásra szorul. És ha a szakemberek ennyire vannak az adótörvényekkel: mit szóljon akkor a közönség ! A közönségnek legnagyobb része azt se tudja, hogy az uj adótörvények mit tartalmaznak. Volt igaz, róla sok szó azokban az időkben, amikor a Wekerle-féle adóreformjavaslatok a képviselöház elé kerültek és azok módosítására a kereskedők és iparosok országszerte mozgalmat indítottak. A Wekerle-javaslatok módosíttattak, azután, mikor Lukács László pénzügyminiszter az adótörvények életbeléptetését elhalasztotta, az érdekeltek lassanként elfelejtkeztek erről az ügyről s végre mikor Teleszky pénzügy- miniszter a képviselőház elé vitte azokat, az izgalmas politikai események hatása alatt az érdekeltek nem ellenőrizhették, hogy milyen újabb módosításokon, pótlásokon ment át a régi adóreform. Most már ez a törvény és legnagyobb részében újév napján életbelép. A beava- tottabbak annyit tudnak, hogy például a kereskedőkre, iparosokra a törvény az adó kulcsát leszállítja ugyan, de az az által, hogy a minimális adótételek kiszabására uj mértéket szab, tág teret és alkalmat nyújt az adósrófolásra. Az is hírlik, hogy az uj adótörvény bármelyik kereskedőt és iparost kötelezheti, hogy üzleti könyveit fölmutassa és azzal igazolja az adókivető-bizottság előtt tett állításait, — de erről már egész biztosat nem tudnak. (Az adótörvények életbeléptének idején a közönséget ilyen tájékozatlanságban hagyni nem lehet. Még ha valamely szakreform, vagy uj büntető-eljárásról lenne szó, hagyján: de az adótörvények mindenkit érintenek, azok megismertetése tehát a legnagyobb, legközvetlenebb közérdek. A pénzügyminiszter tehát ne elégedjék meg azzal, hogy szakembereit az uj törvények kezelése, végrehajtása felől kioktatja. Gondoskodnia kell arról, hogy az uj, az előreláthatólag súlyos terheket jelentő törvények tartalma és intézkedései a köztudatba jussanak. Ha már a polgárok magasabb adót lesznek kénytelenek viselni, kapjanak megnyugtatást arra nézve, hogy igazságosan, a törvény szakaszainak és szellemének megfelelő módon lettek megadóztatva, addig a határig, amelyet a törvény megszab, — másfelől pedig legyen neki módja igénybevenni azt a védekezést, amelyre az uj törvény az adózóknak alkalmat ad. Természetes, hogy a megismertetésnek sem az nem elegendő módja, hogy a törvények nyomtatásban, hivatalos és félhivatalos kiadásokban, kommentárokkal vagy anélkül, megjelennek, sőt az se, ha a törvények tartalmát falragaszokon foglalják össze. Épp az adótörvények — és épp ezek az adótörvények — annyi bonyolódott intézkedést tartalmaznak és azok, pl. a jövedelmi adó tekintetében, az eddigi rendszertől annyira eltérnek, hogy a közönség csak alapos és ügyes szakemberek által népszerű modorban tartott, közvetlen előadások révén lehet kellően tájékozva. Ezekről az előadásokról, azok előadásairól a pénzügyi kormány gondoskodjék, még pedig minél kisebb helyeken is. A szakemberek kitanitását kövesse az, hogy a szakemberek tovább adják isméieteiket a feleknek, — már kinek-kinek annyit, amennyi őt illeti. Bizonyára a kereskedők, iparosok és a gazdák szaktestületei is meg fogják tenni kötelességüket, hogy a köréjük csoportosult elemeknek ezt a tájékoztatást megszerezzék. Ez azonban minden érdekeltet nem foglal magában és ezért kívánatos, hogy a pénzügyminiszter a fogalmak tisztázására, a föl- világositásra a kellő lépéseket minél rövidebb idő alatt kezdje meg. A Kereskedelmi Bank safe depositja. Amint rászoktak az emberek arra, hogy készpónzvagyonukat bankokban és nem a láda fiában helyezzék el, úgy általánossá vált a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban. különböző értékek (ékszerek, rész- 1 vények, okiratok, stb.) őrzésére a „safe deposit“ intézmény használata. Ha a nagyvárosi ember fürdőre, külföld/ útra készül, nem bízza értékeit a kis házi kasszára; a kis vaskassza a betörő technika mai fejlettsége mellett alig nyújt nagyobb biztonságot, mint a „sifon“. Nemzetközi betörők utaznak a vidéken és benéznek nemcsak magán emberek, de intézetek kasszáiba is, mint azt a múlt évben a nagysomkuti banknál és a zilahi adóhivatalnál megtették. A lángvágó és a gyémántfúró pár óra alatt rést üt a kassza oldalán ; annál könnyebb í munka ez, ha a háziak távol vannak. Abszolút biztonságot értékek őrzésére egyedül a néhány koronás abonnement nyújt egy safe deposit rekesze. Ennek a kulcsával nyugodtan alhat, vagy akár világkörüli útra indulhat a safebérlő. Ilyen safe deposit intézményt honosított meg a Kereskedelmi Bank r. t. Széchenyi- utcai banképületében. A safe-helyiség falai, alsó és felső menye- zete, sűrűn egymásmellé helyezett acélsínekből — beton tömöntéssel — épülnek, ajtaja legerősebb szerkezetű Wertheim ajtó. Az acélfalakat és ajtót nem fogja a lángvágó, sem más betörőszerszám. Bent a safe helyiségben sorakoznak a hatalmas safe — Wertheim szekrények — 1 különböző méretű számozott rekeszekkel. Az a kényelem, hogy a bérlő a nap bármely órájában hozzájut rekeszéhez, hogy nem kell értékeit betörés ellen biztosítani, végül a semmi más módon el nem érhető biztonság nálunk már is közkedveltté tették ez intézményt. Nagykároly, Fény-utca 34. szám (.A. 2^r^.C3--2'C3-ÖZiIs4:-A.XJ02vi: FELÉ.) Értesítés. Tisztelettel értesítjük a t. közönséget, hogy a „Hazai Általános Biztosító Társaság“ főügynökségét Nagykároly város és vidéke részére átvettük, amiért is kérjük, hogy mindennemű biztosításaikkal, u. m.: tttz, jég és élet hozzánk fordulni szíveskedjenek. Tisztelettel Taub és Robinson. mm RÓTH LIPÓT Taskeieskedéie Nagykároly Deák-tér. Ajánlom a közéig** 'uraláshoz szükséges vízmentes PONYVÁKAT, ZSÁKOKAT ÉS KÉVEKÖTŐ ZSINEGEKET. Épület- és butoo—utalások, fornér és gör- lécekel nagy v álasztékban raktáron tartok. MINDENFÉLE HÁZT STÁSI CIKKEK ÉS LŐSZEREK jutái osan kaphatók. KKP képüsködós. Azt hiszed, nem tudom, hogy róla ábrándozva alszol és róla álmodozva ébredsz ? 1 — Igazad van, azóta szenvedek, amióta egymástól elváltunk. Nincsen nappal, nincsen éjjel, mely róla képet ne festene. — És mégis te, ki annyira szereted őt, miért nem keresed fel? Miért nem mégy hozzá ? Légy férfi 1 Hallgass reám, menj hozzá és meg fogjátok érteni egymást! — Nem, nem lehet. — Miért? — Mert megcsalt! — Ő . . . ? — Igen. Azt akarta, hogy még jobban szeressem. És csupa dacból megcsalt. Én láttam őket, ketten voltak a méhesben. — Az nem lehet, hiszen úgy szeretett. Biztosan csak féltékenynyé akart tenni. Már ő azt régen megbánta. Én megyek, mert ez az én rendeltetésem. A nap sugarai már itt vannak, egy pillanat és ismét vándorútra kelek. Csak menj, ő szeret . . . Egy harmatcsepp hullott az izgatottság lázától égő arcomra és felébredek . . . Taub és Robinson épület- és tűzifa kereskedése, gazdasági gépek raktára, a magy. államvasutak gépgyárának kerületi főképviselete, Eternit-pala raktára s főkepviselete
