Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1912-08-10 / 32. szám

aug. 10. 32-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Mi van az adótörvényben ? A törvénynek egyik fontos kelléke, hogy azok, akikről és akiknek szól, tudjanak fe­lőle. Ha nem fogadják el mentségül, hogy valaki nem ismeri a törvényt, akkor a törvé­nyek tudását a legszélesebb körben kell ter­jeszteni. Elvégre nem minden polgár és nem mindig mehet ügyvédhez, referenshez, ha valamit a reá vonatkozó, vállaira nehezedő törvényszakaszok felől meg akar tudni. A pénzügyminiszter — igy olvassuk — az uj adótörvények végrehajtási utasítása ügyében értekezletre hívja össze, , csoporton­ként a pénzügyigazgatóságokat. És az első ilyen értekezleteken, a szakközegek között is kifejezésre jutott, hogy a tői vény kiegé­szítő részét tevő végrehajtási utasítás homá­lyos, zavaros, kiegészítésre és magyarázásra szorul. És ha a szakemberek ennyire vannak az adótörvényekkel: mit szóljon akkor a kö­zönség ! A közönségnek legnagyobb része azt se tudja, hogy az uj adótörvények mit tartalmaznak. Volt igaz, róla sok szó azok­ban az időkben, amikor a Wekerle-féle adó­reformjavaslatok a képviselöház elé kerültek és azok módosítására a kereskedők és ipa­rosok országszerte mozgalmat indítottak. A Wekerle-javaslatok módosíttattak, azután, mikor Lukács László pénzügyminiszter az adótörvények életbeléptetését elhalasztotta, az érdekeltek lassanként elfelejtkeztek erről az ügyről s végre mikor Teleszky pénzügy- miniszter a képviselőház elé vitte azokat, az izgalmas politikai események hatása alatt az érdekeltek nem ellenőrizhették, hogy mi­lyen újabb módosításokon, pótlásokon ment át a régi adóreform. Most már ez a törvény és legnagyobb részében újév napján életbelép. A beava- tottabbak annyit tudnak, hogy például a kereskedőkre, iparosokra a törvény az adó kulcsát leszállítja ugyan, de az az által, hogy a minimális adótételek kiszabására uj mér­téket szab, tág teret és alkalmat nyújt az adósrófolásra. Az is hírlik, hogy az uj adó­törvény bármelyik kereskedőt és iparost kö­telezheti, hogy üzleti könyveit fölmutassa és azzal igazolja az adókivető-bizottság előtt tett állításait, — de erről már egész biztosat nem tudnak. (Az adótörvények életbeléptének idején a közönséget ilyen tájékozatlanságban hagyni nem lehet. Még ha valamely szakreform, vagy uj büntető-eljárásról lenne szó, hagyján: de az adótörvények mindenkit érintenek, azok megismertetése tehát a legnagyobb, legköz­vetlenebb közérdek. A pénzügyminiszter tehát ne elégedjék meg azzal, hogy szakembereit az uj törvé­nyek kezelése, végrehajtása felől kioktatja. Gondoskodnia kell arról, hogy az uj, az elő­reláthatólag súlyos terheket jelentő törvények tartalma és intézkedései a köztudatba jussa­nak. Ha már a polgárok magasabb adót lesznek kénytelenek viselni, kapjanak meg­nyugtatást arra nézve, hogy igazságosan, a törvény szakaszainak és szellemének megfe­lelő módon lettek megadóztatva, addig a határig, amelyet a törvény megszab, — más­felől pedig legyen neki módja igénybevenni azt a védekezést, amelyre az uj törvény az adózóknak alkalmat ad. Természetes, hogy a megismertetésnek sem az nem elegendő módja, hogy a törvé­nyek nyomtatásban, hivatalos és félhivatalos kiadásokban, kommentárokkal vagy anélkül, megjelennek, sőt az se, ha a törvények tar­talmát falragaszokon foglalják össze. Épp az adótörvények — és épp ezek az adótörvények — annyi bonyolódott intézkedést tartalmaz­nak és azok, pl. a jövedelmi adó tekinteté­ben, az eddigi rendszertől annyira eltérnek, hogy a közönség csak alapos és ügyes szak­emberek által népszerű modorban tartott, közvetlen előadások révén lehet kellően tá­jékozva. Ezekről az előadásokról, azok elő­adásairól a pénzügyi kormány gondoskodjék, még pedig minél kisebb helyeken is. A szak­emberek kitanitását kövesse az, hogy a szak­emberek tovább adják isméieteiket a feleknek, — már kinek-kinek annyit, amennyi őt illeti. Bizonyára a kereskedők, iparosok és a gazdák szaktestületei is meg fogják tenni kötelességüket, hogy a köréjük csoportosult elemeknek ezt a tájékoztatást megszerezzék. Ez azonban minden érdekeltet nem foglal magában és ezért kívánatos, hogy a pénz­ügyminiszter a fogalmak tisztázására, a föl- világositásra a kellő lépéseket minél rövidebb idő alatt kezdje meg. A Kereskedelmi Bank safe depositja. Amint rászoktak az emberek arra, hogy készpónzvagyonukat bankokban és nem a láda fiában helyezzék el, úgy általánossá vált a fővárosban és a nagyobb vidéki váro­sokban. különböző értékek (ékszerek, rész- 1 vények, okiratok, stb.) őrzésére a „safe depo­sit“ intézmény használata. Ha a nagyvárosi ember fürdőre, külföld/ útra készül, nem bízza értékeit a kis házi kasszára; a kis vaskassza a betörő technika mai fejlettsége mellett alig nyújt nagyobb biztonságot, mint a „sifon“. Nemzetközi betörők utaznak a vidéken és benéznek nemcsak magán emberek, de intézetek kasszáiba is, mint azt a múlt évben a nagysomkuti banknál és a zilahi adóhiva­talnál megtették. A lángvágó és a gyémántfúró pár óra alatt rést üt a kassza oldalán ; annál könnyebb í munka ez, ha a háziak távol vannak. Abszolút biztonságot értékek őrzésére egyedül a néhány koronás abonnement nyújt egy safe deposit rekesze. Ennek a kulcsá­val nyugodtan alhat, vagy akár világkörüli útra indulhat a safebérlő. Ilyen safe deposit intézményt honosított meg a Kereskedelmi Bank r. t. Széchenyi- utcai banképületében. A safe-helyiség falai, alsó és felső menye- zete, sűrűn egymásmellé helyezett acélsínek­ből — beton tömöntéssel — épülnek, ajtaja legerősebb szerkezetű Wertheim ajtó. Az acélfalakat és ajtót nem fogja a lángvágó, sem más betörőszerszám. Bent a safe helyiségben sorakoznak a hatalmas safe — Wertheim szekrények — 1 különböző méretű számozott rekeszekkel. Az a kényelem, hogy a bérlő a nap bármely órájában hozzájut rekeszéhez, hogy nem kell értékeit betörés ellen biztosítani, végül a semmi más módon el nem érhető biztonság nálunk már is közkedveltté tették ez intézményt. Nagykároly, Fény-utca 34. szám (.A. 2^r^.C3--2'C3-ÖZiIs4:-A.XJ02vi: FELÉ.) Értesítés. Tisztelettel értesítjük a t. közönséget, hogy a „Hazai Általános Biztosító Társaság“ főügynökségét Nagykároly város és vidéke részére átvettük, amiért is kérjük, hogy mindennemű biztosí­tásaikkal, u. m.: tttz, jég és élet hozzánk fordulni szíveskedjenek. Tisztelettel Taub és Robinson. mm RÓTH LIPÓT Taskeieskedéie Nagykároly Deák-tér. Ajánlom a közéig** 'uraláshoz szükséges vízmentes PONYVÁKAT, ZSÁKOKAT ÉS KÉVEKÖTŐ ZSINEGEKET. Épület- és butoo—utalások, fornér és gör- lécekel nagy v álasztékban raktáron tartok. MINDENFÉLE HÁZT STÁSI CIKKEK ÉS LŐSZEREK jutái osan kaphatók. KKP képüsködós. Azt hiszed, nem tudom, hogy róla ábrándozva alszol és róla álmodozva ébredsz ? 1 — Igazad van, azóta szenvedek, amióta egymástól elváltunk. Nincsen nappal, nin­csen éjjel, mely róla képet ne festene. — És mégis te, ki annyira szereted őt, miért nem keresed fel? Miért nem mégy hozzá ? Légy férfi 1 Hallgass reám, menj hozzá és meg fogjátok érteni egymást! — Nem, nem lehet. — Miért? — Mert megcsalt! — Ő . . . ? — Igen. Azt akarta, hogy még jobban szeressem. És csupa dacból megcsalt. Én láttam őket, ketten voltak a méhesben. — Az nem lehet, hiszen úgy szeretett. Biztosan csak féltékenynyé akart tenni. Már ő azt régen megbánta. Én megyek, mert ez az én rendeltetésem. A nap sugarai már itt vannak, egy pillanat és ismét vándorútra kelek. Csak menj, ő szeret . . . Egy harmatcsepp hullott az izgatottság lázától égő arcomra és felébredek . . . Taub és Robinson épület- és tűzifa kereskedése, gazdasági gépek raktára, a magy. államvasutak gépgyárá­nak kerületi főképviselete, Eter­nit-pala raktára s főkepviselete

Next

/
Thumbnails
Contents