Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-12-29 / 52. szám
4. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 52. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1912. december 29. Felelős szerkesztő SIIWKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szán Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A pénzintézetek és a háborús helyzet. Irta : dr. P. E. Mint az embert az árnyéka, úgy követik a lapoknak a háború rémével birkózó vezércikkeit a közgazdasági rovat lehangoló hírei, ezekben az amugysem rózsás időkben. A bankok és takarékpénztárak — vidéken még inkább, mint a fővárosban — valóságos kis ostromokat állanak ki, melyeket a fejüket vesztett és tudatlan betevők intéznek ellenük a betéteik kivétele céljából. Szomornsággal állapítja meg ilyenkor az ember ennek az alaptalan megrohanásnak az okait és megdöbbenve kérdezi: — Hát azok a betevők azt hiszik, hogy otthon nagyobb biztonságban van a pénzük, mint bármely jónevii takarékban, mely eddig is bírta bizalmukat? Talán nevetséges is volna a dolog, ha nem volnának oly igen komoly következményei. mint például az, hogy egy szilárd alapú pénzintézet néhány ily „run“ után megrendül és mégkevésbbé nevetséges, ha elgondoljuk, hogy ezt ugyanazok okozzák, akik eddig a legnagyobb nyugalommal aludtak akkor is, mikor csak a takarékkönyvecske voltba párnájuk alatt. És a megfontolt, józan gondolkodású emberek, valamint a tisztességes sajtó süket füleknek hirdetik azt az igazságot, hogy nincs ok ilyen ijedelemre, hogy az államnak eszeágában sem volt és soha sincs rátenni kezét ezekre a betétekre, — amint ezt a lelketlen izgatok némely vidéken el tudták hitetni a néppel. Hiszen az állam nem törhet a saját élete ellen, nem falja föl saját gyermekeit, mint a mesebeli szörnyeteg, hanem a hamis hírekkel éppen ellentétben a lehetőségig védi a kebelébe tartozókat. Természetesen, háborús hírek hatása alatt sok mende-monda terem meg mindenfelé — mint a gomba eső után az erdőben — melyeknek gazdájuk sincs, csak úgy kerülnek szájról-szájra, mint a rémmesék és a csudák, de éppen abban rejlik a nyugati kulturnépek fölénye, hogy ezekből a hírekből mindig ki tudják válogatni a józanokat, a bolond gombát pedig széttiporják. Már pedig napnál világosabb, hogy különösen a zavaros időben kell a pénzt jól őrzött, biztos helyen tartani-, ahol valóban meglévő vagyonok, vagy a törvény mindennél erősebb garanciája védik az elveszés ellen. És éppen ezekben a nehéz időkben tűnik ki különösen a pénzintézeti betétek biztonsága tekintetében a postatakarékpénztár kimagaslóan célszerű intézménye, ahol a törvény rendelkezése szerint az ott elhelyezett tőkékért maga az állam vállal felelősséget. Éppen ezért a nép bizalma mindig a postatakarékpénztárban összpontosult és bizonytalan időkben még a kendő sarkába kötött pénzek is oda vándoroltak. Mert aki józanul I gondolkodik, az könnyen rájön arra, hogy annak a sok kis vidéki postahivatalnak, melyek a közönség nagy előnyére a postatakarékpénztár közvetítő hivatalaiként szerepelnek, maga az állam áll hátuk megett, egész vagyonának és minden jövedelmének garanciájával. Ideje volna végre megmagyarázni az ország lakosságának, hogy saját maga alatt vágja a fát, ha kiveszi a betéteket, mert könnyen beláthatjuk, hogy ha a takarék- pénztárak a tőkéket, melyek most teljesen biztos helyen, de esetleg hosszabb időre vannak lekötve, - kénytelenek egyszerre visz- szafizetni, akkor megrendül az ország gazdasági helyzete, mert a jövőben még a legégetőbb szükségben és a legbiztosabb visz- szafizetési feltételek mellett sem fog senki kölcsönt kaphatni, házakat sem építhetünk, földjeinket jól meg nem munkálhatjuk, gyárainkban megáJlanak a gépek, szóval ezer meg ezer család marad kenyér nélkül, mert mindezt a sok takarékbetét összetömörítése és helyes elosztása táplálta, amelyet most elvesznek tőlük. Felvilágosodás, kultúra, nevelés, iskolák, minél több iskola szükséges még ebbe az országba, hogy ne lehessen senkit rászedni azzal a dajkamesével sem, hogy a papírpénze csak fele értékű ezüstpénzt ér, pedig nemrégiben ebből is hasznot húzott egy-két szemenszedett csaló. Régi közmondás, hogy félni jó, de megijedni nem ; mert a félelem csak óvatosságra késztet, de ijedségükben bolondokat csinálnak az emberek, például fölmásznak egy fára és fejszével vágni kezdik azt maguk alatt. Elfogott notórius tolvaj. Megszökött a csendőr kezéből. Hajsza a kerítéseken keresztül. Lapunk múlt heti számában megirtuk, hogy a csendőrség egy székelyhídi illetőségű Monna Ágoston helyesebben Földesi Imre nevű egyént keres, aki az aszódi javitó intézetből szökött meg és a Magyarcsékei takarékpénztárnál elkövetett 200 koronás lopás után Székelyhid felé vette útját. A nagyratörő csemete, aki alig ért el 17 tavaszt, már nem egyszer került összeütközésbe a törvénnyel. Több rendbeli lopás terheli lelkiismeretét s legutóbb négy rendbeli gyújtogatás miatt több évre az aszódi javitó intézetbe lett elhelyezve. A rendkívüli ravasz suhanc Érmihályfalván ütötte fel tanyáját, a hol nőnek öltözve Babös Ferenené éjjeli szállodásnénál szállott meg s ott baromfikereskedőnek mutatta be magát, aki fővárosi, nagyobb kereskedők részére szállít majorságot. Babosnénak kissé gyanús volt az idegen s megerősítette gyanúját az is, hogy a vendége este ruhástól feküdt le az ágyba és a női ruha alól hosszuszáru csizma látszott ki. A midőn a vendég elaludt, a csendőrségre sietett s jelentést tett a dologról Gargya Gergely járásőrmesternek, aki azonnal megtette az intézkedést a gyanús e £jjén kilétének kiderítése iránt. A járőr, aki a vizsgálatot megejtette, a fáradságtól mélyen alvóban megállapította, hogy a női ruha, férfit rejt, akiben a személy- leírásból felfedezte Monna Ágostont, a körözött Magyarcsékei takarékpénztári tolvajt. Monna alibit igyekezett bizonyítani, majd amidőn látta azt, hogy ez nem sikerül, megtört és bevalotta bűnét, mire a csendőr letartóztatta és bekísérte az érmihályfalvai községházára. Vallatás közben, amikor Monna több apróbb lopásokat is beismert — kikérez- kedett s midőn a kísérő csendőrrel az udvarra ért, hirtelen kikapta magát a csendőr kezéből, elszaladt és a sötétben sikerült menekülni. A csendőrség azonnal megtette az intézkedést elfogatása iránt és egész éjjeli üldözés után sikerült Székelyhidon szülei lakásán letartóztatni, ahol a kályha mellé rejtőzött az üldöző csendőrök elől., Monnát visszahozták Érmihályfalvára, a hol őrizet alá vették s értesítették a magyarcsékei csendőrparancsnokságot letartóztatásáról. A körmönfont gazember folytonosan azon törte a fejét, hogy miként menekülhetne a csendőrség kezei közül s a szakaszparancsnoksági irodából azalatt, mig az őt a községházára kisérni akaró csendőr kardot kötött, egy pillanat alatt kiszökött és a csendőrre kulccsal reázárta az ajtót. Mig a szolgálattevő csendőr az ajtón dörömbözött s ezzel alármirozta a szomszéd szobában levő csendőröket, kiszökött a laktanya udvaráról és a Glück-féle telken egy kerítésen keresztülvetette magát és vad futással menekült a ref. templom felé. A csendőrség azonnal üldözőbe vette a szökevényt és kerítésen keresztül futottak utánna, azonban sikerült egérutat találnia és eltűnt üldözői elől. A járőrök egész éjjel keresték s végre másnap reggel egyik korcsmában újból letartóztatták, amikor a kétszer is megszökött tolvajt erősen megvasalva a laktanyán őrizték addig, amig átadták a magyarcsékei csendőrségnek. Üldözés közben a járás derék őrmesterét baleset érte, amennyiben egy kerítésen keresztül ugorván, egy mély árokba esett. Gargya agyrázkódást szenvedett s részére az első segélyt dr. Andrássy Ernő tb. megyei főorvos nyújtotta. Gargyát gondos ápolás alá vették, állapota súlyos, de nem életveszélyes. Személyi hir. Dobozy Kálmán főszolgabíró f. hó 25-én Nagyváradra utazott, a karácsonyi ünnepeket szülei házánál töltötte és 27-én visszatért székhelyére. István napja alkalmával igen sokan keresték lel Lovass Istvánt, az Érmihályfalvai takarékpénztár vezérigazgatóját, jókivánataik tolmácsolása végett. A szokásos István napi vacsora, a közbejött családi gyász miatt, ezúttal elmaradt. Gazdák figyelmét felhívom du- T^£ä'£°tf’S}’gr| raktáramra, a mely minőség tekintetésan felszerelt «ÖJJ ben felülmúlja a összes égetett cserepeket. Teljesen vízhatlan és idők folyamán mindig tartósabb lesz. Továbbá ajánlom beton- és hidcsövek, itatóvályuk, cement íalyamhomokkal dúsan felszerelt raktáramat az építtető közönség szives figyelmébe. Pontos, olcsó és jó kiszolgálás SHATZ JENŐ az éx3M.Hi-sul37"fsbl"vaiI első loetongryar t“CLdLajd.©3a.©sa.Beocsini Czementgyári Unió részv.-társ. Selypi gyárának nagybani elárusitőja.
