Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1912-12-21 / 51. szám

2-ik oldal. ERMELLEK december 21. ol-ik szám. fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástala­nul a legjutányosabb árak mellett, REBREHEHL Telefonszám 701. Gyár és föűzlet: Arany János-utca 10. szám. Telefonszám 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Meghívó. Az érmiliályfalvai rom. kath. elemi iskola növendékei karácsony első nap­ján az „Iparos Otthon“ helyiségeiben Bartha Istvánnak sikerült „Karácsony“ c. pásztor­játékát adják elő, melyre az érdekeltek meg- hivatnak. A rendezőség e kedves darabkában végig húzódó eszme által úgy felnőtteknek, mint a gyermekeknek kellemes szórakozást fog nyújtani, mivel a darab az életből van merítve. Nagy számú szereplői.közül kivál­nak : Molnár Rózsi, mint Éva. Kinézel Margit Adám és Richter Irén a Sátán meg­személyesítője. Hálás szerepjük van : Andri- csák Sándornak, Orosz Margitnak, Nagy Mariskának, Sári néninek és Bácsi István­nak. A próbák már hetek óta folynak Far­kas Sándor tanító vezetése alatt, aki időt, fáradságot nem kímélve teljesiti a betanítás nehéz feladatát. Erkeserü község egy derék közbeesülésben áló birtokosa hunyt el f. hó 15-én Debrecen­ben, a hová aggódó családja gyógykezelés végett szállította. Hosszas szenvedés előzte meg elhunytét és a halál csak megváltás volt a sokat szenvedett emberre. Sichermann kiterjedt rokonsággal birt Bihar, Szatmár, Hajdumegyékben és előkelő családokat dön­tött mély gyászba elhunytéval. Halála 15-én délelőtt következett be és a 61 éves életerős férfi, szeretett házastársa karjai között — a kivel 36 évig élt boldog házasságba — adta ki nemes lelkét. Az elhunytat 8 élő gyér meke, unokái gyászolják. Temetése f. hó 17-én Debrecenben folyt le óriási részvét mellett, a melyen Krausz főrabbi mondott könnyekig megható beszédet. Nyugodjék békében ! Vándorbiróság. Az utóbbi napokban, a na­gyobb vidéki lapok poétikus bevezetéssel megírták, hogy már 1913 január elsejétől kezdve viszszatér az a régi, patriarchalis vi­lágban, hogy kakukfüttyös, terebélyes tölgy­fák alatt tartanak törvényt a járásbirák, kik e célból bejárják a hegyet és völgyet, ma­guk elé csőditve a panaszos pornépet és rög­vest ítélkeznek elevenek és holtak fölött. A „körcikk“, amely bejárta a sajtót, tévesen informálta közönséget. Való ugyan az, hogy az uj polgári pörrendtartás a falusi és a pusz­tai jogkereső közönség nagy kényelmére el­rendeli, hogy az egyes járásbíróságok terüle­tén több apróbb törvénykezési kerületet kell alakítani. Ezeknek a kerületeknek központ­ját azután egy-két hetenként, előre megállapí­tott napokban és időben fölkeresi egy-egy járásbiró s tárgyalási napot tart. Meghallgatja a panaszokat, kisebb ügyeket azonnal elintéz, rövid utón idézvén be a tárgyalásra a feleket. Hatáskörébe tartoznak a kisebb bűnügyek is. így például megszűnik az a képtelen állapot hogy néha egy napi járásföldről a fél falut be kell idézni két szomszéd kölcsönösen ké­tes becsülete miatt. Ennyi igaz a dologból, mert a vándorbiróságok csak 1914 január el­sején kezdik meg a működésöket. Egy esz­tendeig tehát még be kell zarádokolni az akáclombos falvak föl- és alpereseinek a kő­ből épült bírósági épületekbe. Csak 1914-ben ül vadonatúj tallárjában a járásbiró a kakuk­füttyös, terebélyes tölgyfa alá, hogy statáliter Sichermann Jakab. mondjon Ítéletet a komámasszonyok becsü­letsértési pőrében. Baleset. Vészi János vasárnap este többed magával ment haza a Hajnal-utcára. Az utón megbotlott és elesett, de oly szeren­csétlenül, hogy kézcsuklóját kitörte. Vészit hozzátartozói gyógykezelés végett beszállí­tották a debreceni kórházba. Vérengző szerb cim alattiapunk múlt heti számában megjelent közleményre vonatkozó­lag Zdravkovits Demeter érmihályfalvai pék­mester az alábbiak közlésére kérte fel szer­kesztőségünket : A szerdai nagy vásáron köz­tem és Salamon pékmester között lefolyt verekedésre vonatkozólag az „Érmellék“-ben megjelent közlemény nem fedi teljesen a valóságot, amennyiben a verekedést nem én, de Salamon kezdte el s én csak önvédelem­ből használtam a sátorkarót, amelylyet tá­madómat ártalmatlanná tettem. Amióta Ér- mihályfalván letelepedtem és üzletet nyitot­tam, a helybeli pékmesterek részéről folytonos inzultusoknak vagyok kitéve. Nem válogató­sak az eszközökben, amelylyel meg akarják akadályozni azt, hogy iparágamat folytat­hassam és a jó és olcsó komlós kenyérnek Ermihályfalván piacot teremtsek. Ezek da­cára — a közönség pártfogása mellett — üzletem virágzik és a csupán kenyéririgy­ségből származó konkurrencia nem képes azt megakadályozni, hogy a fogyasztók az eddigi áraknál olcsóbban jobb és Ízlésesebb kenyérhez ne jussanak. A szerdai napon is folytonos sértegetések és ócsárlásnak lettem kitéve s midőn azok ellen védekeztem, ellen­ségeim a tettlegességtől sem riadtak vissza. Ebben az ügyben a csendőrség megindította a vizsgálatot és a bíróság előtt be lesz bizo­nyítva az, hogy ki volt a támadó I — Ami a cikkben megjelent nemzetiségi dolgokra vonatkozik, arra nézve megjegyzem, hogy én a politikától teljesen távol állok és egész életem célja az, hogy becsületes munkával magamat és hozzámtartozómat fentarthassam. A Tek. Szerkesztőségnek hálás köszönetét mondva, vagyok kiváló tisztelettel: Zdravko- vits Demeter, pékmester. Szerencsétlenül járt katona Az idei soro­záson Csonka László érmihályfalvai legényt huszárnak sorozták be. Nem valami gyöngy­élet lehet katonáéknál, amit az is bizonyít, hogy gyakorlatozás közben Csonkát lova le­dobta és oly szerencsétlenül esett le, hogy lábszárcsontja meghasadt. A szerencsétlen embert elbocsájtotlák a katonaságtól s most az egykori deli legény nyomorékon jár-kel a városban — dicsőségére a hadseregnél uralgó állapotoknak. Megvadult lovak. Hétfőn délelőtt nagy ri- billiót okozott a városban két megvadult ló, amely egy szekeret vonszolt maga után. A lovak Cserbán Imre gazdálkodóé voltak, aki felügyelet nélkül hagyta az utcán. A lovak valamitől megijedtek és elragadták a szeke­ret, amelyen Cserbán 5 éves fiacskája ült. A halálra rémült gyermek segélyért kiabált és a járókelők igyekeztek is a megvadult lovakat megfékezni, de ez nem sikerült és a lovak addig vonszolták a szekeret, amig egy kerékkötőnek neki ment, ahol pozdorjává zúzódott. A szerencsétlen kis fiút ájulva vet­ték fel a szekér roncsai közül, akinek — Is ten különös gondviselése folytán — az ijedt­ségen kívül más baja nem történt. Megszűnt csőd. A nagyváradi kir. törvény­szék Kiss Albertné érmihályfalvai férfiszabó neje ellen elrendelt csődöt — arra való te­kintette], hogy követelést csak egy hitelező jelentett be — beszüntette. Kiss Albert ellen azonban a csődeljárás folyamatban van. Pannonia-szálloda Érmihályfalva. Négy újonnan fényesen berendezett szoba. Kó­ser konyha. Pontos kiszolgálás. Mérsé­kelt árak. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-(féle „Ibolya crémet„ használják. Székelyhid. Székelyhídi kiskirályok. Lapunk múlt heti számában kissé kevés teret szenteltünk, a magúkat szé­kelyhídi kiskirályoknak tartó egyének azon pikáns mondatának, amellyel a szé­kelyhídi képviselőtestület egyes tagjait rosszhiszemű, lepincézett, isko­lázatlan, tudatlan tömegnek ne­vezték. Az ízetlenségét, undort keltő hajtá­sát ezeknek a hitetlen pózokkal kivágott slágereknek, érezte a közgyűlésen minden ember — még a cigarettázó szolgabiró is — és mindenki látta, észlelte; hová alacsonyitja le egy-két érdekhajhászó ember tehetetlen dühe egy képviselőtes­tületi közgyűlés méltóságát, komolyságát. S habár a durva és kíméletlen táma­dást a képviselőtestület erélyesen vissza­utasította, a dolog nézetünk szerint nem olyan, hogy egyszerűen napirendre lehetne térni felette. Megtörténhet, a dr. Stetner János és dr. Vámos Adolf jóvoltából, hogy a pince és tudatlan tömeg kifejezés, a köz­gyűlési tárgyalásra méltó valami lesz, megtörténhet, hogy minden olyan eset­ben, amidőn a közgyűlés tagjainak dok­torátussal nem dicsekedhető többsége ellent mer mondani a képzeletbeli szé­kelyhídi kiskirályoknak, egyszerűen lebu- tázzák őket. Ennek pedig nem szabad megtörténni a székelyhídi képviselőtestületben, olyan helyen a hová a városatyákat a közbi­zalom küldötte, hogy megvédjék polgár­társaik érdekeit és szolgálják minden magánérdek kizárásával a valódi közér­deket. Feltételezzük, sőt megvagyunk gyö­Gazdák figyelmét beton­felhivom du- PCOIiAti raktáramra, a mely minőség tekinteté­san felszerelt uUllvoüI y|l ben felülmúlja a összes égetett cserepe- két. Teljesen vízhatlan és idők folyamán mindig tartósabb lesz. Továbbá ajánlom és hidcsövek, itatóvályuK, cement tolyemhomokkel dúsan felszerelt raktáramat az építtető közönség szives figyelmébe. Pontos, olcsó és jó Kiszolgálás KATZJENŐ suz ér2^CLÍi^á,l3rfa,lT7-a,l első ■toetong'37-őr t-a.la,jd.o33.ossu. Beocsini Czementgyári Unió részv.-társ. Selypi gyárának nagybani elárusitőja.

Next

/
Thumbnails
Contents