Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-12-14 / 50. szám
4. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 50. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1912. december 14. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Székelyhid: LACKGU3CH LÁSZLÓ. Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A részlet. Mit vásárol ön, tisztelt polgártárs, részletre? Faliórát, varrógépet, kanavászt, külföldi remekírót, Petőfit, utolsó versét írva (balkézzel). Ön, tisztelt polgártárs, gyanútlanul ül szobájába enyhes csöndjében, amikor berobog két előkelő ur s hanyag elegánciá- val jelenti ki, hogy uraságod részint Mixát Mórt, részint pedig Gárdonyi Jakabot látja maga előtt úgyis, mint a nyomorban sínylődő magyar irók fölsegélyezőjét. Kedves polgártárs, önnek semmi szüksége sincs ekére, még kevésbbé koporsóra, két jelésiink azonban olyan meggyőző szónoklattal sózza a kegyed nyakába a varrógépet is, hogy órán át bámulhatja utána magát a tükörben, kérdezvén: mint is jutott eme megtiszteltetéshez ? Az egésznek a titka pedig végtelenül, egyszerű. Két jelesünk olyan varázsigével járult kegyed elé, amely támasza és talpköve ennek a tej jel-mézzel folyó országnak. A csekély havi részlettörlesztés ez a számba sem jöhető pár korona, amely a műveltség könyvtárát uraságod állványaira juttatja s hasznos szemléltető oktatásba részesíti afelől, hogy Budavár bevétele elsőrendű históriai gyönyörűség. Mondjuk ismételten : sohasem abban kell a lényeget keresni, hogy valamit vett a magyar, hanem hogy csekély havi részletfizetésre kapta meg a kínált holmit. Kedves polgártárs, ön a lekszikont ugyan már másnap átszállítja az antikvárius családi polcaira, azonban kegyed aggastyán lesz idővel s unokái örökké fogják átkozni, mert el- prédálta az ősi vagyont, be nem tartván a részleteket, mik is rögtöni pörlést vontak maguk után. Honi remekíróink továbbra is kávéházak mélyén nyaralnak, ellenben müveik terjesztői fölhasználják a kánikula idejét, hogy a tengeri halak asszisztálása mellett végezzék fürdőzéseiket. Idilli korszakoknak akar tehát most véget vetni a kereskedelmi miniszter, amikor megrendszabályozni készül a vándoripart és az ügynöki működést. A törvénytervezet lényege, hogy magánfelekkel csak azok az ügynökök köthetnek üzleteket, akik erre engedélyt, kapnak, az engedély pedig csakis olyan magyarországi cégek ügynökeinek adatik meg, amelyeknek Magyországon fiókjuk van, vagy legalább képviseletük van. A vásárló közönséget legjobban érdeklő része a tervezetnek az, amely arról intézke- j dik, hogy részletre vett árunál a részletfizetés pontos teljesítésének elmulasztásánál nem lesz az egész összeg azonnal esedékessé, illetve, hogy egy részletnek elmulasztása az egész hátralékos tartozásnak egy összegben való lefizetését nem vonhatja maga után. Az ügynöki működés rendezése már igazán sürgősen szükséges, mert egyrészt a mai rendszer mellett éppen a magyar ipar f naracst az, amely fejlődésben a külföldi erőszakolt és sokszor nem a legtisztességesebb verseny i folytán szenved, másrészt pedig az ügynöki kar reputációja is megkívánja, hogy a működésűk bizonyos megszabott keretek közé állíttassák és ezáltal azok az elemek, amelyek az eddigi szabadsággal visszaéltek, ki- j küszöhöltessenek. A miniszter intenciója, amely a törvény- tervezetből kiviláglik, minden tekintetben helyeselhető. Meg kell védenünk fejlődő hazai iparunkat, elsősorban pedig az osztrák iparnak nálunk való tultengését kell vissza- [ szorítanunk. A többi külfölddel szemben az 1 ipari beözönlés ellen ipari vámokkal vagyunk megvédve, Ausztria azonban szabadon I küldheti hozzánk ipari termékeit, azokat I semmiféle vám nem terheli és a fürge osztrák ügynökök azt az előnyt ki is használják a legnagyobb mértékben. Bizonyos mértékig a szabad versenynek is megvan a létjogosultsága, különösen akkor, ha egyenlően erős felek állanak szemben egymással. Hol van azonban még a magyar ipar az osztráktól ? Bizony még annyira messze, hogy ezen a téren a szabad versenyt még nem hagyhatjuk érvényesülni. Az osztrák ügynökök visszaszorítása a hazai ipar fejlődését fogja maga után vonni, mert természetes, hogy iparunk a szükségletnek megfelelően fog terjeszkedni és végre lassan abba a helyzetbe kerülünk, hogy a hazai iparcikkek nagyobb fogyasztása folytán kereskedelmi mérlegünk is kedvezőbbé lesz, mert előreláthatólag a szóban levő tervezettörvényerőre emelkedésével a kölföldi és különösen osztrák iparcikkek tetemesen csökkeni fognak. Személyi hir. Lovass István nagybirtokos az Érmibályfalvai Takarékpénztár vezérigazgatója szabadságáról hazaérkezett és átvette az intézet vezetését. Teaestély. A Kaszinó egyesület jól sikerült teaestélyt rendezett szombaton az egyesület helyiségében, melyen — a háborús hirekre való tekintettel — számban kevés közönség jelent ugyan meg, de a jelenlévőknek egy rendkívül kellemes estélyben volt részük. Vadászat. Az érmihályfalvai vadásztársu- let vasárnap jól sikerült vadászatot rendezett a község határában. A vadászaton, mint vendég részt vettek Wilhelms Emil az Osztrák Magyar Bauk debreceni fiókjának főnöke és j Kaszoniczky Endre debreceni nagybirtokos. Terítékre került 52 nyúl, 2 róka. Vadászat után a Jakab testvérek téglagyárában éjfélig tartó estebéd volt. Drágasági pótlék a tisztviselőknek. Az Ermi- hályfalvai Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága a városban mindinkább elvisel- betetlenne vált drágaságra való tekintettel az összes intézeti tisztviselők részére fizetésük 10°/0-át, drágasági pótlékul engedélyezte. Az igazgatóság ezen nemes tette nem szorul dicséretre, de követésre igen. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 7-én rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbiró el- 1 nöklete alatt. A gyűlés első tárgya a körorvosi lakásügy rendezése volt. Előadó ismertetvén a miniszteri rendeletet, javasolja, hogy a körorvossal történt előzetes értekezést alapul véve, bérelje ki a község évi 1000 koronáért az orvos által jelenleg birt lakást, az előző évekre vonatkozólag állapítsanak meg részére 600 K évi lakbért. Benedek Zoltán a kérdést tanulmány tárgyává akarja tenni és gazdaságosabb megoldást óhajt, amelyre nézve a közgyűlés elfogadván indítványát, a kérdés tanulmányozására Benedek Zoltán és Grósz Bélából álló bizottságot küldött ki, felkérvén őket, hogy a javaslatot mielőbb megtenni szíveskedjenek. A gazdasági iskola 1910. évi számadására vonatkozó közigazgatási bírósági határozat tudomásul vétetett. A vásárokban az árulási helyek kijelölésével P. Kovács Sándor főbirót bizta meg. A csendőrségi laktanya istállóval való kibővítése ügyében tett intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette a közgyűlés. Ho- morai Ferenc részére havi 3 K segélyt megállapított és ezzel a gyűlés véget ért. Csendélet a váscirtéren! Hol vannak az éjjeli örök ? Nap-nap után az éjjeli órákban zajos kurjongatások, lövöldözések verik fel álmukból a vásártér körüli lakókat. Duhaj legények dalolva járják be az utcát, verekednek, lövöldöznek, kerítést tördelnek anélkül, hogy ezen épületes dolgokat valaki megakadályozni érdemesnek tartaná. Az egész város lakossága el van keseredve a mizerábilis közbiztonsági állapotoktól. Nincs nap, hogy valakinek majorsága, tűzifája ne veszne el bezárt udvaráról. Lopnak mindenütt és a város valóságos eldorá- dója lett a csirkefogóknak és tolvajoknak. Az éjjeli őrök ezekről mitsem tudnak s valószínű az, hogy ismét a Benedek-féle fatelepen teázgatnak a faraktár részére kirendelt éjjeli őrrel. A rendőrség éjjeli szolgálatot egyáltalán nem teljesít s igy az egész város kénye- kedvére van hagyva a csavargóknak. Most még csak vicsorítja fogait a tél apó, de mi lesz, ha beáll a kegyetlen tél, ha nem történik gondoskodás arról, hogy véget vessenek ezeknek a balkáni állapotoknak? Arra kérjük a főjegyző urat, szíveskedjék intézkedni az iránt, hogy a csendőrség — mert a rendőrségre egyáltalán számítani sem lehet — vessen véget ezeknek a tűrhetetlen állapotoknak és helyreálljon a megrendült közbiztonság a városban, ahol ma az esteli órákban a lakók ki sem mernek menni az utcára, attól félve, hogy őket valaki orozva megtámadja és kifosztja keservesen szerzett filléreitől. Kérelem ,a jegyző urakhoz. Gálospetri, Ottomány, Értarcsa községek határában a folyó évben nagy kárt okozott az Ér folyó kiöntéseivel. Arra kérjük a járás nagyra- becsült jegyzői karát, szíveskedjék ezen vízkárok után a törvényben biztosított adóelenlegalkalniasabb ajándékba tárgyak kaphatok: •• CSÁTI IV FERENC könyv- zenemű és papirkereskedésében DEBRECEN, Piac-utca 8. ------Árjegyzék kívánatra ingyen és bórmentve.
