Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1912-12-14 / 50. szám

4. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 50. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1912. december 14. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Székelyhid: LACKGU3CH LÁSZLÓ. Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A részlet. Mit vásárol ön, tisztelt polgártárs, rész­letre? Faliórát, varrógépet, kanavászt, kül­földi remekírót, Petőfit, utolsó versét írva (balkézzel). Ön, tisztelt polgártárs, gyanútla­nul ül szobájába enyhes csöndjében, amikor berobog két előkelő ur s hanyag elegánciá- val jelenti ki, hogy uraságod részint Mixát Mórt, részint pedig Gárdonyi Jakabot látja maga előtt úgyis, mint a nyomorban síny­lődő magyar irók fölsegélyezőjét. Kedves polgártárs, önnek semmi szük­sége sincs ekére, még kevésbbé koporsóra, két jelésiink azonban olyan meggyőző szó­noklattal sózza a kegyed nyakába a varrógé­pet is, hogy órán át bámulhatja utána ma­gát a tükörben, kérdezvén: mint is jutott eme megtiszteltetéshez ? Az egésznek a titka pedig végtelenül, egyszerű. Két jelesünk olyan varázsigével járult kegyed elé, amely támasza és talp­köve ennek a tej jel-mézzel folyó országnak. A csekély havi részlettörlesztés ez a számba sem jöhető pár korona, amely a műveltség könyvtárát uraságod állványaira juttatja s hasznos szemléltető oktatásba részesíti afelől, hogy Budavár bevétele elsőrendű históriai gyönyörűség. Mondjuk ismételten : sohasem abban kell a lényeget keresni, hogy valamit vett a magyar, hanem hogy csekély havi részletfizetésre kapta meg a kínált holmit. Kedves polgártárs, ön a lekszikont ugyan már másnap átszállítja az antikvárius családi polcaira, azonban kegyed aggastyán lesz idő­vel s unokái örökké fogják átkozni, mert el- prédálta az ősi vagyont, be nem tartván a részleteket, mik is rögtöni pörlést vontak maguk után. Honi remekíróink továbbra is kávéházak mélyén nyaralnak, ellenben müveik terjesz­tői fölhasználják a kánikula idejét, hogy a tengeri halak asszisztálása mellett végezzék fürdőzéseiket. Idilli korszakoknak akar tehát most vé­get vetni a kereskedelmi miniszter, amikor megrendszabályozni készül a vándoripart és az ügynöki működést. A törvénytervezet lényege, hogy magán­felekkel csak azok az ügynökök köthetnek üzleteket, akik erre engedélyt, kapnak, az engedély pedig csakis olyan magyarországi cégek ügynökeinek adatik meg, amelyeknek Magyországon fiókjuk van, vagy legalább képviseletük van. A vásárló közönséget legjobban érdeklő része a tervezetnek az, amely arról intézke- j dik, hogy részletre vett árunál a részletfize­tés pontos teljesítésének elmulasztásánál nem lesz az egész összeg azonnal esedékessé, illetve, hogy egy részletnek elmulasztása az egész hátralékos tartozásnak egy összegben való lefizetését nem vonhatja maga után. Az ügynöki működés rendezése már iga­zán sürgősen szükséges, mert egyrészt a mai rendszer mellett éppen a magyar ipar f naracst az, amely fejlődésben a külföldi erőszakolt és sokszor nem a legtisztességesebb verseny i folytán szenved, másrészt pedig az ügynöki kar reputációja is megkívánja, hogy a mű­ködésűk bizonyos megszabott keretek közé állíttassák és ezáltal azok az elemek, ame­lyek az eddigi szabadsággal visszaéltek, ki- j küszöhöltessenek. A miniszter intenciója, amely a törvény- tervezetből kiviláglik, minden tekintetben helyeselhető. Meg kell védenünk fejlődő hazai iparunkat, elsősorban pedig az osztrák iparnak nálunk való tultengését kell vissza- [ szorítanunk. A többi külfölddel szemben az 1 ipari beözönlés ellen ipari vámokkal vagyunk megvédve, Ausztria azonban szabadon I küldheti hozzánk ipari termékeit, azokat I semmiféle vám nem terheli és a fürge oszt­rák ügynökök azt az előnyt ki is használják a legnagyobb mértékben. Bizonyos mértékig a szabad versenynek is megvan a létjogo­sultsága, különösen akkor, ha egyenlően erős felek állanak szemben egymással. Hol van azonban még a magyar ipar az osztrák­tól ? Bizony még annyira messze, hogy ezen a téren a szabad versenyt még nem hagy­hatjuk érvényesülni. Az osztrák ügynökök visszaszorítása a hazai ipar fejlődését fogja maga után vonni, mert természetes, hogy iparunk a szükség­letnek megfelelően fog terjeszkedni és végre lassan abba a helyzetbe kerülünk, hogy a hazai iparcikkek nagyobb fogyasztása folytán kereskedelmi mérlegünk is kedvezőbbé lesz, mert előreláthatólag a szóban levő tervezet­törvényerőre emelkedésével a kölföldi és kü­lönösen osztrák iparcikkek tetemesen csök­keni fognak. Személyi hir. Lovass István nagybirtokos az Érmibályfalvai Takarékpénztár vezérigaz­gatója szabadságáról hazaérkezett és átvette az intézet vezetését. Teaestély. A Kaszinó egyesület jól sikerült teaestélyt rendezett szombaton az egyesület helyiségében, melyen — a háborús hirekre való tekintettel — számban kevés közönség jelent ugyan meg, de a jelenlévőknek egy rendkívül kellemes estélyben volt részük. Vadászat. Az érmihályfalvai vadásztársu- let vasárnap jól sikerült vadászatot rendezett a község határában. A vadászaton, mint ven­dég részt vettek Wilhelms Emil az Osztrák Magyar Bauk debreceni fiókjának főnöke és j Kaszoniczky Endre debreceni nagybirtokos. Terítékre került 52 nyúl, 2 róka. Vadászat után a Jakab testvérek téglagyárában éjfélig tartó estebéd volt. Drágasági pótlék a tisztviselőknek. Az Ermi- hályfalvai Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága a városban mindinkább elvisel- betetlenne vált drágaságra való tekintettel az összes intézeti tisztviselők részére fizeté­sük 10°/0-át, drágasági pótlékul engedélyezte. Az igazgatóság ezen nemes tette nem szorul dicséretre, de követésre igen. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 7-én rendkívüli köz­gyűlést tartott P. Kovács Sándor főbiró el- 1 nöklete alatt. A gyűlés első tárgya a kör­orvosi lakásügy rendezése volt. Előadó is­mertetvén a miniszteri rendeletet, javasolja, hogy a körorvossal történt előzetes értekezést alapul véve, bérelje ki a község évi 1000 koronáért az orvos által jelenleg birt lakást, az előző évekre vonatkozólag állapítsanak meg részére 600 K évi lakbért. Benedek Zoltán a kérdést tanulmány tárgyává akarja tenni és gazdaságosabb megoldást óhajt, amelyre nézve a közgyűlés elfogadván indít­ványát, a kérdés tanulmányozására Benedek Zoltán és Grósz Bélából álló bizottságot kül­dött ki, felkérvén őket, hogy a javaslatot mielőbb megtenni szíveskedjenek. A gazda­sági iskola 1910. évi számadására vonatkozó közigazgatási bírósági határozat tudomásul vétetett. A vásárokban az árulási helyek ki­jelölésével P. Kovács Sándor főbirót bizta meg. A csendőrségi laktanya istállóval való kibővítése ügyében tett intézkedéseket jóvá­hagyólag tudomásul vette a közgyűlés. Ho- morai Ferenc részére havi 3 K segélyt meg­állapított és ezzel a gyűlés véget ért. Csendélet a váscirtéren! Hol vannak az éjjeli örök ? Nap-nap után az éjjeli órákban zajos kurjongatások, lövöldözések verik fel álmuk­ból a vásártér körüli lakókat. Duhaj legé­nyek dalolva járják be az utcát, verekednek, lövöldöznek, kerítést tördelnek anélkül, hogy ezen épületes dolgokat valaki megakadályozni érdemesnek tartaná. Az egész város lakossága el van kese­redve a mizerábilis közbiztonsági állapotok­tól. Nincs nap, hogy valakinek majorsága, tűzifája ne veszne el bezárt udvaráról. Lop­nak mindenütt és a város valóságos eldorá- dója lett a csirkefogóknak és tolvajoknak. Az éjjeli őrök ezekről mitsem tudnak s valószínű az, hogy ismét a Benedek-féle fa­telepen teázgatnak a faraktár részére kiren­delt éjjeli őrrel. A rendőrség éjjeli szolgálatot egyáltalán nem teljesít s igy az egész város kénye- kedvére van hagyva a csavargóknak. Most még csak vicsorítja fogait a tél apó, de mi lesz, ha beáll a kegyetlen tél, ha nem történik gondoskodás arról, hogy véget vessenek ezeknek a balkáni állapotoknak? Arra kérjük a főjegyző urat, szíveskedjék intézkedni az iránt, hogy a csendőrség — mert a rendőrségre egyáltalán számítani sem lehet — vessen véget ezeknek a tűrhetetlen állapotoknak és helyreálljon a megrendült közbiztonság a városban, ahol ma az esteli órákban a lakók ki sem mernek menni az utcára, attól félve, hogy őket valaki orozva megtámadja és kifosztja keservesen szerzett filléreitől. Kérelem ,a jegyző urakhoz. Gálospetri, Ottomány, Értarcsa községek határában a folyó évben nagy kárt okozott az Ér folyó kiöntéseivel. Arra kérjük a járás nagyra- becsült jegyzői karát, szíveskedjék ezen víz­károk után a törvényben biztosított adóelen­legalkalniasabb ajándék­ba tárgyak kaphatok: •• CSÁTI IV FERENC könyv- zenemű és papirkereskedésében DEBRECEN, Piac-utca 8. ------Árjegyzék kívánatra ingyen és bórmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents