Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1912-12-07 / 49. szám

6-ifc oldal. KÖZÉRDEK december 7. 49-ik szám. Nagykároly, Könyök-utca 11, Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlásnélküli fogpótlások u. in.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. László Jenő fogteohnikus. rendőrség abban az időben meg is tette a legszigorúbb intézkedéseket a séták meggát- lása iránt. Reméljük, hogy a jogos felszóla­lás ezúttal is sikerre fog vezetni és rendőr­ség feje változtatni fog ezeken az igazán erkölcstelen, bűnös visszataszító állapotokon. Városi főorvos ur I Wesselényi Gusztáv az Akácfa-utca sarkán lakó kereskedő felhívta a helybeli gyepmestert a házánál levő pecegödör kitakarítása iránt. A gyepmester értesítette Weselényit, hogy csak azon esetben hajlandó a megbízást teljesíteni, ha a város gondosko­dik egy léghajóról, amelyen hazához juthat. Kiváncsiak vagyunk, mit szól ehhez a köze­gészségre is káros állapotokhoz a városi főor­vos ur ?! ? Működik az adóprés. Mikoláról Írják la­punknak. Már régebb idő óta téljesiti köz­ségünkben a behajtási teendőket Nagy Ádám, a pénzügyigazgatóság által kiküldött napidijas végrehajtó. A Bach korszakba való eljárást tanúsít a szegény adófizető polgárok­kal szemben. Durva, goromba s minden téren a legnagyobb jogtalanságokat követi el. A lakosság egy része a vármegye alis­pánjához fordult a basáskodás ellen segítsé­gért, de félő, ha gyors intézkedés nem jön az amúgy is ellemi csapástól háborús hírek­től elkeseredett nép meglincseli. Arra kér jük a kir. tanácsos, pénzügyigazgató urat, szíveskedjék nevezett ellen vizsgálatot indi- tani, mert lehetetlennek tartjuk azt, hogy felhatalmazva lenne arra a durva eljárásra, a melyet lépten-nyomon tanúsít. Szilfa-, kűrisfa­anyag kifürészelt álla­potban keréktalp, küllő rúd stb. kocsi- és kerékgyártók részére és gazdasági szekerek­hez beszerezhetők Kósa Bertalan 8zerszámfa-nagykereskedósében, Szatmáron Vármegyei és városi pénzek elhelyezése. A megyei közpénzek elhelyezését illetőleg nagy- fontosságú leirat érkezett a belügyminiszter- j tői a vármegye alispánjához. Arról szól ez a rendelet, hogy a vármegye a pénzek el­helyezésénél a vidéki intézetekkel szemben is nagyobb gondot fordítson a központi hi­telszövetkezet közérdekű céljainak támoga­tására azzal, hogy nagyobb tőkéket helyez­zen el ezen állami felügyelet alatt álló pénzintézetben. A rendelet a következőket mondja: Az 1898. évi XXVIII. t.-c. alapján alakult országos központi hitelszövetkezet azok közé a pénzintézetek közé tartozik, melyeknél a gyámpénztárak pénzkészletei teljes megnyugvással elhelyezhetők, tekin­tettel arra, hogy ez a szövetkezet szigorúan megszabott üzletkörénél és a kormány szé­leskörű ellenőrzésénél fogva a megfelelő tör­vényes minősítéssel bir. Azon teljes biztosí­ték mellett, — irja a miniszter — melyet az országos központi hitelszövetkezet nyújt és az előnyös gyümölcsöztetési feltételek dacára a szövetkezet a törvényhatóság részéről a köz- és árvapénzek elhelyezésével kellő tá­mogatásban nem részesül, sőt tekintve azokat a törekvéseket és befolyásokat, amelyeket a jelenlegi pénzügyi viszonyok nyomása alatt egyes vidéki pénzintézetek kifejtenek, hogy a köz- és árvapénzeket magukhoz vonják, az eddigi támogatást is veszélyezteti. Figye­lembe véve a szövetkezet céljainak és törek­véseinek tisztán közérdekű voltát, továbbá ama reudkivül nagy gazdasági előnyöket, melyeket a szövetkezet révén egyes törvény- hatóságok kisgazdái és kisiparosai élveznek, valamint azokat a kiszámíthatatlan káros következményeket, melyekkel a betétek csök­kenésével kapcsolatos hitelmegszoritás járna, fölhívja a miniszter a vármegye alispánját, hogy a jelen pénzügyi viszonyok közt a szövetkezetét fokozottabb támogatásban ré­szesítse és támogatására a rendezett tanácsú városokat is utasítsa. A rendelkezés, mely más vármegyékben már előbb került nyil­vánosság elé, mindenfelé élénk ellenzésre talált. A törvényhatóságok részéről és pénz­ügyi körökben nálunk is az a felfogás, hogy annak az egyensúlynak megbolygatására, mely a vármegyei pénzeknek itthon való el­helyezésével, nagyfontosságu helyi közgazda sági politikának volt a hordozója, abban a mértékben, ahogy azt a leirat intenciónál ja, a vármegye közgazdasági életét igen káro­san befolyásolná éppen a pónzdrágaság mai napjaiban, mikor a helyi közgazdasági élet szervei is fokozott támogatásra szorulnak. A nagykárolyi zenemükedvelők-egye sülete f. hó 8-án, vasárnap este 6 órai kez­dettel a polgári leányiskola nagytermében es­télyt rendez. Műsor: 1. Kossuth nyitány, (Kör­ner Jenő) előadja az egyesület zenekara, Vitek Károly zenetanár vezetése mellett. 2. Versek, felolvassa Kosztka Mihály. 3. Gavotte, előadja zongorán : Marchis Elza urleány. 4. Magán­jelenet, előadja R. Nagy József. 5. Tavasz éb­redése, (Bach) előadja az egyesület zenekara, Vitek Károly zenetanár vezetésével. Belépődíj 1 K. Jegyek előre válthatók Gál Samu könyv- kereskedőnél és este 5 órától a pénztárnál. Műsor után összejövetel a „Magyar Király" éttermében. Randkivüii közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 19-én rendkí­vüli közgyűlést tart. Nyúzzák a polgárságot! Megdrágulnak a fűtőanyagok. Már. tarifaemelése. Még van egy picike bőr az adózó polgár­ság hátán, — egy vékony szalagocska — mert a többit lenyúzták a bankok, a végre­hajtó és a piaci uzsora. Most erre a vékony bőröcskére fájdult meg a Máv. foga s ezt is le akarja húzni a szerencsétlen polgár testé­ről. Folyó hó 1-ével ugyanis életbelépett az uj vasúti tarifa, amely szerint az állomásra érkezett waggon-árut 24 óra alatt el kell szállítani a vasút területéről, ellenkező eset­ben 24 óránként 4 koronát kell a késedelmes tulajdonosnak fizetnie fekbér címén. Már most tessék elképzelni a nagykárolyi álla­potokat ezzel a rendelkezéssel szemben, pél­dául a tűzifánál. A kereskedő számára érke­zik 10 waggon tűzifa. Az értesítőt délelőtt 10 órakor kapja kézhez, tehát egy délután és egy délelőtt áll rendelkezésére a fa ki­rakása és elszállítására. Tudvalevőleg fuvaros és napszámos kérdésben már ma is ott va­gyunk, hogy olyan követelésekkel lépnek fel ezek az urak, hogy jövedelmük ma is jóval meghaladja egy kisebb állású tisztviselőét. Bizonyosra vehető az, hogy fel fogják hasz­nálni a kereskedő szorult helyzetét s a wag- gonok kirakása és az anyag elszállításáért olyán horribilis dijat fognak követelni, amely az anyagok árát jóval fel fogja emelni. Ki fogja ezt megfizetni ? A kereskedő bizonyára nem, mert neki is nyerni kell valamit az árun, hiszen élnie is kell, igy a fogyasztókra hárul egy újabb teher, amely mindjobban elviselhetetlenné teszi az amúgy is nehéz megélhetési viszonyokat. — A kereskedő­társulatra háramlik a feladat, hogy jól in­dokolt felterjesztéssel éljen a kereskedelem­ügyi kormányhoz a sérelmes rendelet tör­lése iránt, de eleve jelezhetjük, hogy aligha hisszük, hogy annak bármi foganatja lehetne. Ez az újabb teher teljesen meggyőz bennün­ket arról, hogy igaza van annak a jó ma­gyarnak, aki itt hagyja ezt a szuronynyal, rendelettel kormányzott országot és megy Amerikába — megmenteni hátáról az utolsó börszalagot. K arácsonyi n HERMANN SAMU CZIPÖÜZLETÉBEN 1 _ a négy hetivásár már megkezdődött. I1 Minden elfogadható árért lehet a legjobb cipőket megvenni. Különös figyelembe ajánlom férfi cipőimet és csizmáimat. Alkalmi vétel! S Amerikai cipük! Gazdasági előadások. Szatmármegyóben a télen a Gazdas, Egyesület vándortanitóján kívül Tichy Gyula gazdasági felügyelő január és feb­ruár hónapokban 10 községben fog 10—10 népies gazdasági előadást rendezni, mely elő­adások teljesen a helyi viszonyokhoz alkalmaz­kodva a gazdasági életünk minden ágazatára fognak kiterjedni; az előadások Penyige, Kö- mörő, Túr, Istvánd, Győrtelek, Ombod, Mező­terem, Mezőpetri, Gsegöld, Szamosbecs, Géber- jén községekben lesz megtartva. Mit nem szabad lefoglalni. A hivatalos lap egyik utóbbi száma közli a miniszteri utasí­tást a közadó 1909. évi XI. törvénycikknek, valamint az 1912 évi Lili. törvénycikk ezt kiegészítő és módosító rendelkezéseinek vég­rehajtása tárgyában. Az utasításnak egyik fontos részlete s bizonyára a közönséget is leginkább érdekli, az a sok és szétágazó ren­delkezés, amely felsorolja azokat a dolgokat és tárgyakat, amelyek a végrehajtás alól ki vannak véve. így nem foglalhatók le még a végrehajtást szenvedőnek beleegyezésével sem az istentiszteletre és házi ájtatosságra köz­vetlenül szánt tárgyak, a vallási ereklyék és családi arcképek, a rendjelek, érdempénzek és egyéb diszjelek, a pecsétnyomók, bélyeg­zők, irományok, üzleti könyvek. Nem foglal­legolcsóbban beszerezhetők ngelnél Szalmái*, Deák-tél* 9. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents