Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-12-07 / 49. szám
4. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 49. szám. Érmihályfalva—Székelyhid. 1912. december 7. Felelős szerkesztő SlfiflKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Elvétve csapadék. Érmihályfalva, 1912 dec. 3. (Gr. B.) Az ország belső bajai, az áldatlan politikai villongások, az állandó és veszedelmes erejével mindjobban végzetessé váló pénz krízis, a külpolitika háborús zaja, amelyről nem tudni melyik pillanatban morajlik fel az ablakunk alatt, mind mintha összesküdtok volna, hogy megropogtassák, megtörjék ennek a nyomorúságos országnak amúgy is kes- kedt gazdasági létét, próbára tegyék viseltes erejét. Sirás, jajgatás hallatszik a palotákból, a kunyhókból, a városokból és a mezők berkeiből és — ami legnagyobb csapás mindenek között — velünk hullatja átkos könnyeit a magasságos ég is. Ezt a részvételt nagy bánatunk iránt legszivességesebben engednék el, mert a külső háború veszedelmei sem fenyegetnek benünket akkora pusztulással, mint az az állandó, csúnya háború, a melyet az ég indított a föld ellen s amelyben csúnyán, leverve, letiporva, magát megadva hever, fetreng a föld minden gyümölcsével, minden termésével, egy egész ország reménységével, vagyonával, kincsével, betevő falatjával. Nincsen az újságnak egyetlen rovata, nincs olyan háborús hir, amely ma jobban érdekelné ennek az országnak nemcsak a gazdaközönségét, de kereskedelmét, iparát és pénzvilágát, mint az a pár sor, amelyben hiteles vagy kevésbbé hiteles jóslás mondja be a ránk következő időjárás diagnózisát. És aszerint változik az idő jövendőjét leső érdekelt fél arca, amint az a pár soros, de mindennél fontosabb hirecske, amelybe egy gazdasági esztendő minden nyomorúságának utolsó reménysége van lefektetve. Arról nem kell irni, hogy micsoda csalódással járt Magyarország közgazdaságára az elmúlt nyár. Az állandó esőzés pocsékká verte a jónak Ígérkező termés túlnyomó részét. Ami még menthető volt, annak egy része ma is elcsépeletlenül, felülről kicsirázva, aluról megrothadva ott bever a lógerben, közötte a tunyán, lomhán ott tesped a berozs- dázott szörnyeteg, a mozdulatlan cséplőgép. Egyes helyeken, mint például a mi járásunkban is járhatatlanná váltak az utak és ha a gép egy rakodóban el is végezte a dolgát, nincs az az erő, amely a feneketlen sártengeren át el tudja vinni akár csak a szomszéd rakodóig is. A gazda tehetetlenül, kétségbeesve kénytelen nézni, hogy pusztul, rothadt egy esztendei izzadságos munkájának amúgy is sovány gyümölcse és minden reménysége, minden bizalma abban a néhány sorocskában lenne, amely most cudarul, lelketlenül jósolgatja a nyakunkra, hogy elvétve csapadék. És a magasságos jó ég, amely rendszerint süket az összes füleire, ha hozzáfordulunk naiv kívánságainkkal, most mintha egyenest a lapok időjóslása szerint nyitná, zárná a csapjait; hullatja, bánatosan szórja a nyakunk közzé a „csapadék” nevű átkot. És ez a szomorú időjárás, amely ma már átkozott hangulatával ráfekszik a tőzsdére, a pénzpiacra, az iparra, a kereskedelemre, a mindennapi betevő falatokra, most már belenyúl a következő gazdasági esztendőbe is, mert a végképen elpuhitott talajra nem megy rá az eke, nem fogja a földet az ekevas, puliszkát habar belőle a berena. Beláthatatlan nyomor, Ínség és szenvedés jön ránk az égből, ahonnan állandóan küldik a jóslások beváltását: az „elvétve csapadók“-ot. Pusztul, vész minden. Nem b ztos a fejünk alatt a párna, nem a betevő falatunk, rozogán áll a fejünk felett a fedél, a szobánk fa'át árverési hirdetménnyel tapétázza ki a végrehajtó, csak egy nem csappan a csapadék súlya alatt: az igényeink. A puc, a flanc, a fényűzés, a pazarlás mind kívül esnek azon a határon, amelyet a csapadék áztat, a világ mintha egy hatalmas esernyő alatt ülne, gondosan óvja az igényeit, nehogy eláztasson belőle a csapadék akár egy szemernyit, egy lakkcipőre, egy nagykalapra valót is. Az elvétve jelentkező csapadék elmoshat Magyarországon mindent, de az igényeinknek nem árt meg sem eső, sem fagy. Koldusjárás a városban. A rendőrség figyelmébe. Hol a rendőrség? Már sokszor szóvá tettük e lap hasábjain azokat a hallatlan anomáliákat, melyek e városban uralkodnak a koldusügy körül. Szánalmasan lazaronok serege járja be a várost csütörtöki napokon, de legtöbbnyire rendőri assistencia mellett. Azzal azonban nem törődnek, hogy más napokon is lehet koldulni, sőt szoktak is koldulni. S ezeknek a nagymérvű koldulásoknak s tiltott napokon való koldulásnak leggyakoribb szintere a főutca. S ez természetes is, mert rendőrőrszem sehol, semerre nem látható. Ezek a koldusok aztán sokszor oly botrányos jeleneteket idéznek elő, hogy felháborítanak minden jó Ízlésű embert. A rendőrök elvétve és ritkán úgy a délutáni órákban végig cirkálják a várost, de délelőtt nem látni rendőrt soha. Tegnap egy koldus járta végig a főutcát s kezén fogva vezetett egy kis leányt. Betért egyik házba s ott elkezdte csipkedni a kis leányt, hogy az sirjon s igy nagyobb könyörületet ébresszen. Egyik köztiszteletben álló uriasszony, aki látta a kis leány gyalázatos macerálását, rászólt a koldusra, hogy micsoda lelketlen eljárás a kis leány kínzása. A koldus erre reprodukálhatatlan kifejezéseket röpített az uriasszony fejéhez, hogy azokért a legszigorúbb fényitést is megérdemelte volna. Persze rendőr, akinek átlehetett volna adni, s ;hol! Felhívjuk a rendőrség figyelmét erre a körülményre s ha már rendőrposzt, a rendőrlétszám csekélysége miatt, nem is helyezhető el minden utcában legalább a esiitörlök délelőtti órában cirkálják végig a várost, de ami a fő, ne a korcsmákat. Vizsgaletétel. Ifj. Szatmáry Sándor mára- marossztgeti kir. pénzügyigazgatóságnál alkalmazott fogalmazógyakornok — id. Szatmáry Sándor érmihályfalvai ref. lelkész fia — f. hó 1-én a pénzügyi fogalmazói szakvizsgát kitüntetéssel tette le. Halálozások. Id. K. Kovács Zsigmond érmihályfalvai kisbirtokos f. hó 2-án hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 4-én folyt le inpozásan megnyilvánult részvét mellett. Halálát özvegyén, öt fián kívül, kiterjedt rokonság gyászolja E. Kovács Sándorné szül. Krizsán Amália, élete 61 -ik évében hosszas szenvedés után f. hó 4-én elhunyt. Csütörtökön temették el és nagyszámú rokonság kisérte ki utolsó útjára. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete ma délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés tárgya körorvosi lakbérek és lakásról intézkedés. A gazdasági iskola 1910. évi számadására hozott közigazgatási bizottsági határozat kihirdetése. Kabarett estély, ügy erkölcsileg mind anyagilag fényesen sikerült kabarét estélyt rendezett az ipartestületelnöksége f.hó 1-ón azlparosotthon helyiségében. A minden tekintetben jól sikerült estélyt Szécsényi István ev. ref. s. lelkész felolvasása nyitotta meg. aki egy falusi káplán élményeiről tartott érdekes felolvasást, állandóan zajos derültségben tartva a hallgatóságot, amely a felolvasás befejeztével lelkesen ünnepelte. A második szám „Kinyílt rózsa“ c. dialógot Puskás Ferenc adta elő; előadása kifogástalan volt. Ezt követte „Kitette“ e. vígjáték, amelyben precíz és kifogástalan játékukkal kitűntek a Kovács-nővérek, Szuporán György és Aranyi Irma. Kriczu János Pókainét szavalta el mély érzéssel hatásosan. „Házassági költségvetés“ vig dialógot Kiss Zoltán és Berecz Lajos alakítottak oly kifogástalanul, hogy azt műkedvelőknél ritkán lehet látni, s az ügyes játékot szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. Utolsó szám volt a „Drótostót“ mint francia gróf c. vígjáték. Az ügyesen betanított és előadott darabban Debreczeni Rózsika és Varga György nyújtottak élvezetes alakítást. Különösen Debreczeni Rózsika mozgott oly ott- honiasan a színpadon, mintha hivatott színésznő volna. A bájos kis művésznőt már láttuk a színpadon és szivesen látjuk ezután is, mert minden felléptével élvezetett nyújt a közönségnek. Meg kell dicsérnünk még Varga György rendezőt, aki fáradságot nem tekintve, teljes sikerrel vállalta a betanítás nehéz munkáját. Előadás után a fiatalság táncra perdült és a legalkalmasabb ajámlék- •• tárgyak kaphatok: •• CSÁTHY FERENC könyv- zenemű és papirkereskedésében DEBRECEN, Piac-utca 8. • Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.
