Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1912-11-30 / 48. szám

4. évfolyam. Melléklet a „Közérdeké hez. 48. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1912. november 30. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZ030SZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyliidon minden szombaton dél­után, a „Közerdek^ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A halál nagykereskedése. Vájjon mi lehet az? A halál nagykeres­kedése. Hát szokolt a halál kereskedni s ki­csinyben is, miként az egyszerű sarki hol tes ?! S lehet neki nagykereskedése is, ahol az emberhalál tucatszámra áll a faragott ál- ványokon s olcsón vesztegetik, mint akárme­lyik metropolis cityüzletében a merinekelmét, vagy a kékfestővásznat?! Ugylátszik, hogy van. A mindennapi élet forgatagában ma itt, holnap ott hull el az emberek bizonyos szá zaléka, hogy bevonuljon abba a szép szo­morú kertbe, ahova évenként egyszer, ha­lottak napján zarándokolni szokott a ke- gyeletcs közönség: a temetőbe. Jól tudjuk, milyen fájdalmas az, amikor az emberek leélve a szűkre szabott életüket eltávoznak körünkből s megtérnek őseikhez, hogy porrá legyenek, miként az az írásban vagyon, mert hiszen pórból lettünk. A nor­mális életben azonban ez a szomorú aktus minél ritkábban jelentkezik, annál kisebb a a fájdalom, mely nyomába lép. Ez a ha'ál kis kereskedése. A halál krajzlerája, mely éppen azért, mert a természet követelményei­nek felel m<‘g, megnyugvást kelt a min­denbe beletörődő emberiségben. De mikor a halál megszedvén magát, el­határozza, hogy nagykereskedést nyit, vagyis amikor megelégelte a krájzleres boltot, hogy fényes nagy helyiségbe költözve nagyban mérje a halált, akkor az emberek szivében meghűl a vér s rettegve tekintünk a jöven­dőbe, amely egy nagy temetés sivár, szo­morú képét helyezi kilátásba. Mikor az emberekben már annyira fel­gyülemlett a vér, a becsvágy, a mások bol­dogságát nem nézhető irigység, hogy nem férnek a bőrükben, akkor előszedik a ködös múlt homályából azt a szerencsétlen szer­számot, amit úgy neveznek, hogy háború s minden lelkifurdalás nélkül öldösik balomra mind azt a szebb reményre jogosító s jobb sorsa termett emberanyagot, mit a vak vé­letlen éppen elejbök sodort. Ilyenkor nyitja meg fényes boltját, a halál nagykereskedése. Halomszám hullanak az emberek a nem is olyan távol kelet csa­taterein. A becsvágyukat felkeltett emberek reárontottak arra, akit gyengébbnek, erőtle­nebbnek tartottak s minden meggondolás nélkül pnsztitják a teremtés legszebb krea­túráját, az embert, szuronnyal golyóval, srap­nellel, robbanó bombákkal. S a hálálnál; dús aratása van. Ma tízezer, holnap húsz, holnapután negyvenezer a ha­lottak száma, mit egyetlen napon erőszakos utón mozdították elő. S a müveit emberiség a múlt idők eme barbarizmusát szó nélkül szemléli s csak legfőlebb arra vigyáznak, hogy az irtózatos vórrontás az ő fajtájabelit elkerülje, S most már olyan a helyzet signatirája, hogy rövidesen fokozottabb érdeklődéssel merülünk a hírforrások tudósításaiba, mert nem lehetetlen, hogy ami véreink gyors s erőszakos pusztulásáról számol majd be a napisajtó. Vészes fellegek tornyosulnak monarchi­ánk határai felé. A bizonytalan helyzet ide­gessé teszi az emb reket s az amúgy is vál­ságos pénzügyi helyzetet, a gazdasági hely­zettel karöltve, m g jobban megrontja, ha az még egyáltalában lehetséges. A társadalom, az egész világ társadalmá­nak ama rétegei, melyek át vannak hatva a kultúrával, kétségbeesett lehetetlenséggel szemlélik ezt a véres színjátékot s hasztala nul tiltakoznak az ellen, nem tudnak segít­ségére sietni az ártatlanul elhullottaknak, mert a hatalom az ilyen zivataros időkben éppen azok kezében van, akiknek mestersé­gük, mondhatnók kenyerük, a vérrontás: katonáék kezében. Sötét és sivár a helyzet. Még a remény­ség mindig zöld lombkoronája is elsárgul, el­hervad láttára sok nyomorúságnak s ember­halálnak, mit a Kelet bonyodalma kivált. Vájjon megment e a kegyetlen végzet bennüket attól, hogy az amúgy is olszomo- rodott szivünk, még nagyobb gyászba nem borul-e?! Vájjon elkerüljük azt, hogy köz­vetlen közelből szemléljük a halál nagyke­reskedésének működését ? ! Az érkeserüi földesur. Kilenc rágalmazási pör. Komoróczy Ferenc érkeserüi földbirtokos afféle táblabiró a régi világból, olyan ember, aki nemcsak szereti az igazságot, de meg is keresi. Már mint a bíróságnál. Nem törődik a közmondással, hogy az igazságért betörik a legkeményebb mokány koponya is, meg­mondja áperte, ami neki tetszik, ha nem is tetszik másnak. De meg ám. Ennek a követ­kezménye, hogy Komoróczy Ferenc uramat éppen kilenc esetben vádolja a nagyváradi kir. ügyészség rágalmazással. Az érkeserüi földesur egyik esetéről már megemlékeztünk. Akkor Komoróczy Ferenc volt a feljelentő. A község elöljáróságát je­lentette fel, mert szerinte jogtalanul ítélte bűnösnek mezőrendőri kihágásban. — De­cember 9-ón pedig Komoróczy Ferenc mint vádlott szerepel a nagyváradi törvényszék büntető bírósága előtt. A pert Kiss Bálint érkeserüi esküdt és Somogyi József biró in­dította rágalmazás miatt. Az iratokból kide­rül, hogy Komoróczy Ferencen a szomszédja Siehermann Jakab negyven koronát követelt és a községi elöljárósághoz fordult, hogy az összeget hajtsa be. Érkeseríi község bírája kitűzte a tárgya­lást, amelyre beidézte Komoróczy Ferencet. Az idézést átvette, de a következő sorokkal küldötte vissza: A kisbiró az idézéssel csak csónak­kal juthatott hozzám, tessék a tárgya­lást addig elhalasztani, amíg az ut járhatóvá lesz. A kérést a községi biró nem teljesítette, ellenben elmakacsolta a földesurat 40 koropa erejéig, különbeni végrehajtás terhe alatt. — Megfelebbezem! — irta az Ítélet hát­lapjára az elmakacsolt alperes. A biró és az esküdt a bejelentett felebbezést nem vették figyelembe és kiküldték a végrehajtót a Ko- moróezy kastélyba. A földesur most már megfizette a 40 koronát, de nyomban levelet irt Kiss Bálint esküdtnek és Somogyi József bírónak. Rövid néhány soros a levél: —- A Weisz végrehajtó itt volt nálam. Hogy lehetett ezt csinálni? Esküdt ur, biró ur ! csalnak, miként, .. Az ügyészség ezt a levelet inkriminálta és Komoróczy Ferenc,, akinek még hasonló nyolc ügye van folyamatban a december 9-iki főtárgyaláson illetékességi kifogást fog emelni. Esküdt bírósággal kívánja tárgyal­tatni a perét, mert a polgár bírák megtud­ják érteni, hogy nem alaptalanul kritizálja a falusi közigazgatást. Személyi hir. Lovass István nagybirtokos; az Érmihályfalvai Takarékpénztár vezérigazga1 tója fia látogatása céljából két hétre Pécsre utazott. Felépült főszolgabíró. Örömmel jelenthet­jük, hogy Dobozy Kálmán főszolgabíró be­tegségéből teljesen felépült és átvette hivatala vezetését. Nagy beteg úrnő. Mély részvéttel értesü­lünk, hogy Lovass Károly földbirtokos nejé súlyosan megbetegedett s aggódó családja egy komplikált operáció megejtése végett Nagyváradra szállította. Teaestely. Az Érmihályfalvai Kaszinó- Egyesület december hó 7-ikén az egyesület helyiségében teaestélyt rendez, amelyre ven­dégeket is szívesen lát az elnökség. Uj gyógyszertár. A m. kir. belügyminiszter Dobsa László álmosdi gyógyszerész részére Bagamér községben gyógyszertár felállítását engedélyezte. Az uj gyógyszertár elhelyezé­sére Dobsa 15,000 korona költséggel díszes épületet létesít Bagamérban. Vadaszat. Vasárnap jól sikerült körvadá­szatot rendezett az érmihályfalvai vadásztár­sulat a Nyirábrányhoz tartozó vadászterüle­tén. Teritekre került 27 nyúl, 16 fogoly és egy vadmacska. Vadászat után a szabadban ütötte fel a lacikonyhát a társaság. Orvoslátogatási dijak. A körorvosi látoga­tási dijak újabban törvénybatóságilag lettek szabályozva. Az erre vonatkozó kimutatások a járás területén a községházánál közszem­lére lettek téve, ahol az érdekeltek bármikor megiekinthetik. Emlékeztető. Az érmihályfalvai ipartestü­leti olvasókör december hó 1-én tartja meg zártkörű felolvasóestélyét az Iparos-Otthon helyiségében. Az élvezetesnek Ígérkező estély támogatása iránt felhívjuk olvasóink szives figyelmét. Érmihályfalva—szalacs—tasnádi vasút. Szi­lágyi Mihály budapesti lakos kérvényt adott be a kereskedelemügyi miniszterhez egy Érmihályfalva—Szalacs—Tasnádhoz vezető vasútvonal kiépítésének engedélyezése iránt. le&alkaliuasabb ajautlek- •• tárgyak kaphatok: •• CSÁTHY FERENC könyv- zenemű és papirkereskedésében DEBRECEN, Piac-utca 8. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents