Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1912-11-09 / 45. szám

2-ik oldal ERMELLÉK november 9. 45-ik szám. fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástala- nul a legjutányosabb árak mellett, lMElimEC7.l2M« Telefonszám 701. Gyár és főüzlet: Arany János-utca 10. szám. Telefonszám 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. ____ fi atal urak látva a hatalmas izmokkal ren­delkező iparost, kereket oldottak. Nem egy, de számtalan alkalommal tettük szóvá az utcai csoportosulás eltiltását, de a rendőrbiz­tos, aki valószinü fél rendet teremteni, ha ideig-óráig intézkedett is, az esteli órákat inkább a diványon végignyulva pipázással tölti, mintsem a lakósság testi épsége és vagyona felett őrködnék. Arra kérjük a főszol- gabiró urat, szíveskedjék ismert erélyével eltiltani az utcasarkokon az esteli csoporto­sulást. Elvégre is a járdát nem azért készí­tették, hogy az érmihályfalvai legényeknek kaszinóul szolgáljon, de azért, hogy azon mindenki akadály nélkül közlekedhessen, anélkül, hogy ki legyen téve trágár és durva inzultusoknak. Kerékkötők a főutcán. Tagadhatatlan, hogy Érmihályfalva legszebb és legforgalmasabb utcája a Vasút-utca. De az is tagadhatatlan, hogy ebben az utcában egyáltalán kevés figyelmet fordítanak a köztisztaságra s nyá­ron feneketlen por, télen feneketlen sárten­ger borítja az úttestet. Erre lehet enyhítő körülményül a város mostoha anyagi hely­zetét felhozni, de kiváncsiak vagyunk arra, hogy mivel indokolja az elöljáróság azt, hogy a Sziky-féle üzlethelyiség és a Keres­kedelmi bank előtt gyümölcs- avagy ákácfák helyett félig letört kerékkötők díszítik az utcát. Da nemcsak diszül szolgálnak, hanem az esteli órákban, amikor a várost pokoli sötétség borítja, a járókelők testi épségét is veszélyeztetik, mert közvetlen a járda mellé lévén helyezve, a sétáló, hivatalából avagy a kaszinóból hazatérők már nem egyszer kötöttek a kerékkötőkkel szorosabb, de igen kellemetlen ismeretséget. Arra kérjük a fő­jegyző urat, szíveskedjék ezeket a szégyen­oszlopokat jelenlegi helyükről eltávolíttatni, annyival is inkább, mert az utrendőri törvé­nyek is tiltják a szabad közlekedést akadá­lyozó oszlopoknak az úttestekbe való el­helyezését, avagy ottartását. Tüzek. Érmihályfalván hétfőn este a kül­telki részen leégett Somogyi Gábor két ka­zal zsupszalmája. Szombaton Fráter Loránd országgyűlési képviselő érsemjéni tanyáján gyújtották meg a kerítést gyufával játszó gyermekek. A tüzet — mielőtt nagyobb kárt okozott volna — elollották. Tolongás a vasúti jegypénztárnál. A rendőr­biztosi intézmény Érmihályfalván csak arra való, hogy a rendőrbiztos felöltözzön arany- zsinóros dolmányába és leüljön az asztal mellé a bíróságoktól érkező kézbesítési ive­ket rendezni, de hogy utána nézzen annak, ami a tulajdonképpeni hivatása, — a köz- biztonsági legelemibb intézkedések ellenőr­zése — arra még nem volt eset. — Az ér­mihályfalvai vasúti állomáson a személy­pénztárnál nap-nap után óriási' tolongások vannak, úgy, hogy sok esetben a zsuffolasig megtelt váróteremben csakis ököllel lehet utat törni a jegypénztárhoz. Minden nagyobb forgalmú vasútállomáson csendőr vagy rend­őrőrszem van kirendelve a pénztár rendel­kezésére, aki gátat vessen a tolongásnak és segélyére legyen a pénztárnoknak a vasúti jegyek- akadálytalan kiadásánál. Érmihály­falván — úgy tudjuk — rendeletileg ki van adva a vasúti állomási szolgálat s mégis ritka eset az, amikor az őrszem teljesiti az elrendelt parancsot. Az állomásfőnökség már több alkalommal tett ebben az ügyben pa­naszt s el is lett rendelve a szolgálat pontos teljesítése, de csak pár napig.s annak eltel­tével ismét távollétével tündökölt a rend éber őre. Ezúttal még egyszer felkérjük az elöl­járóságot arra, hogy a rendőrbiztost köteles­ségei pontos teljesítésére utasítani szívesked­jék s ha ez sem vezetne eredményre, úgy a felsőbb hatóságnál fogjuk kérelmezni a már tűrhetetlenné vált mizériák orvoslását. Vér a korcsmában. Vasárnap este nagy mulatságot csaptak a Fried-féle korcsmában Nagy Zsigmond ácssegéd, Katona Sándor dohányos, Borbély Lajos gazdálkodó és egyik uradalmi alkalmazott. A mulatság vége szóváltás, majd verekedés lett, mely­nek hevében Katona Sándort alaposan meg- szurkálták. Sértett nem ment panaszra a hatósághoz, de kijelentette, hogy nem ma­rad adósa azoknak, a kik megszurkplták. Megint a bérkocsik, ügy látszik, Érmihály- I falván a szolgabirói hivatalnak e tárgyban kiadott szigorú intézkedését sem akarják respektálni a bérkocsisok. A csütörtök éjjeli vonatoknál ismét nem jelent meg a soros bérkocsi s a szegény utasok a koromsötét- ! ségben bukdácsolva tették meg gyalog az utat az állomástól a városig. Mint számtalan esetben, ezúttal is megtorlást kérünk. Szalacsi krónika. Király Károly postames­ternek eltűntek a legszebb tyúkjai és libái. A lopásról jelentést tett a esendőrségnél, a ki a tetteseket Laza János és Tar Lajos személyében kinyomozta, a kiknél temérdek szárnyas húst és tollat találtak. A közös : társaság azt állítja, hogy a libákat és a : tyúkokat az utcán találták. — Szebeni Jó­zsef segédjegyzőnek eltűnt egy értékes be- retvája. A lopást a takarítónője követte el, a kinél a csendőrök meg is találták a lopott tárgyat a ház szárufájába elrejtve. AHomásfönök ur figyelmébe! Több oldalról vett felszólítás folytán, felkérjük az állomás- i főnök urat, szíveskedjék intézkedni az iránt, hogy az éjjeli vonatoknál állandóan egy vas­úti hordár teljesítsen szolgálatot s igy az utazó közönség meg legyen kiméivé attól, hogy rendesen a raktár előtt megálló vonat­tól csomagját az állomásépületig cipelni kény- szerittessék. Érsemjéni csendélet. A halottak birodal­mában, az érsemjéni temetőben nagy bot­rányt rendeztek f. hó 2-án Geszti Péter és Nagy Károly, akik Nyíri József társukat egy bottal agyba-főbe verték. Szegény gyepmester. Dovai Ferenc gyep­mestert ifj. Hegedűs János garázdálkodásai­ról ismert egyén vasárnap megtámadta, sőt a segélyére siető rendőrt is bántalmazni akarta. Nagy nehezen megfékezték és be­kísérték a községházába, ahol kihallgatása után elbocsájtották, de megtették ellene a feljelentést a hatósághoz. Kiadó lakás, esetleg üzlethelyiség, Érmihályfalván, a fő-utcán, a gyógyszer­táram mellett lévő 2 szoba, konyhából álló lakás, amely üzlethelyiségnek rend­kívül alkalmas, november 1-től kiadó. Gaszner Béla gyógyszerész. Pannonia-szálloda Érmihályfalva, Négy újonnan fényesen berendezett szoba! Kó­ser konyua. Pontos kiszolgálás. Mérsé­kelt árak. FedákSári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya crémet“ hásználják. Székelyhid. Elemi népoktatásunk. A napokban egy szakembernek, egy taní­tónak a cikke jutott a kezembe, amely szak­értéssel, tudással és emberszeretettel foglal­kozott az elemi oktatással. Százával olvasunk ilyenféle cikkeket, tulon-tul ismerjük azokat a kifakadásokat, amelyeket a tanférfiak megszoktak ereszteni és igy mindenesetre valami kiválóan érde­kesnek kell lennie annak a fejtegetésnek, amellyel ezen a helyen foglalkozunk. A cikk elsősorban az iskolák túlzsúfolt­ságáról beszél, de ezt már annyira megszok­tuk, ezt olyan jól tudjuk, hogy abban semmi újat nem találunk és újat nem is mondha­tunk. De reá mutat ez a cikk másodsorban arra, hogy milyen anyag az, amelyet a tanító az elemi ismeretek elsajátítása céljából isko­lájába kap. Szomorú képét látjuk itt annak, hogy a városok és falvakban milyen el- satnyult, milyen csenevész gyermeksereg lepi el az iskolák padjait. Az év kezdetétől a tanév végétől a gümőkór, diftéria és más ragályos betegségek megtizedelik a gyerme­keket és az ottmaradottak is csaknem kivé­tel nélkül magunkban hordják a szellemi és testi mételyt. Pihent, erős, munkára képes gyermekre lenne az iskolának szüksége, hogy feladatát betölthesse és hogy a tudás­nak elemeit a gyermekbe oltsa. E helyett azonban elcsigázott, kimerült, fásult gyerme­kek járnak az iskolákba, akik egyhangú fásultsággal kisérik a tanító előadásait, amelynek az eredménye ilyenformán nagyon kétséges. Elmondja ez a tanító, hogy statisztikát állított össze a gyermekek mindama viszo­nyairól, amelyek az iskolai tanítás hátrányára válnak és ezek az adatok valóban elretten- tőek. Megtudjuk belőlük, hogy a munkás­gyermeke olyan szobába alszik, amelyben tizen, tizenöten, sőt gyakran húszán fertőzik a levegőt, olyan emberek között tartózkodik, akiknek nagy része tele van ragályos kór­ral és olyan táplálásban részesül, amely nem a test fejlesztésére, hanem csak az élet megtartására elegendő. Hogy képzeljük azt, hogy a fülledt levegőben félig megful- lasztott, a ragályai fertőzött és az éhségtől támolygó gyermek figyelemmel hallgassa tanítójának előadását és felvegye az erkölcsi nevelésnek azokat a próbáit, amely az isko­lának egyik főfeladatát képezi. Megtudjuk azt is, hogy 10—12—14 éves különnemü gyermekek egy ágyba szorulva alusznak és már gyermekkorukban olyan erkölcsi lejtőre jutnak, amelyből az iskola őket kihúzni nem tudja. Az eredeti elidier Unikum örül vet<%éi»ek, a világhírű Bacher acélekék, hullámos tárcsás boronák, combinált soros műtrágyavetőgépek (sorba vet, sorba ■— .... .• ----^ trágyáz), kizárólagos raktára ------ 7 ......1 . ■ 1 Rá hmer Sándornál Debrecenben, ^ac-utca 43. szám. a Dréher mellett, kukorica-arató gépek! (Bächer—Melichár gépgyárak fióktelepe). — Eredeti Johnston a csöves tengerit levágja s kévébe köti! Igen szapora minta.

Next

/
Thumbnails
Contents