Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1912-11-09 / 45. szám
nove mb ■ 9. 45-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. ■cri£POK!! !■ MÁSNAP mummm m 99 LUNA“ VIZET IGYATOK. m A „LUNA“ kénes ásványvíz nagykárolyi főlerakata SCHNELL IMRE czégnél van. vendeni fog a polgárság, ha henne marad, örökre ott marad! . . . Választunk Ön helyett olyan polgármestert, aki nemcsak halogat és a közügyekben Ígért lépéseket nemcsak a kaszinó félé teszi meg, hanem valósággal meggyőződik a panaszok igazságáról és gondolkodik arról, hogy a polgárok jogait respektálják is! — Legyen szerencsénk a Tompa-utcában !!! ERTESITES. a „Fillérbank' mint szövetkezet = \?l. évtársulata 1913. január 1-én nyílik meg. Beiratások 1912. nov. 1-töl a bank helyiségében eszközöltetnek. Ezideig 2000 tag tartozik az intézet kötelékébe. A VI. évtársulatba belépő tagok beiratási dijat nem fizetnek. Heti betétek után 6 °/0 kamat téríttetik meg. 1 fl jesivákról. Ha déli 10—11 óra között végig megyünk a Honvéd-utcában Nagykárolyban vagy Érrai- hályfalván a piacon, átszellemült arcú, ragyogó szemű fiatal emberekkel találkozunk, kik hónuk alatt egy nagy foliánssal, kezükkel hevesen gesztikulálva, kisebb nagyobb csoportokban sietnek mesterüknek, a rabbi előadásának a meghallgatására. Az illető jesivák hallgatói ezek az ifjak. Mikor átlépik a tanterem küszöbét, elfeledik a világ minden buját-baját s noha mesterük előa dása nem meriti tárgyát a világi tudományok valamely ágazatából, mégis oly odaadóan, oly figyelmesen hallgatják annak minden szavát, mintha egy technikusnak a perpetuum mobilerői vagy egy mathematikusnak a kör kiszögesitéséről tartana valaki előadást. Az előadás végzetével nem valamely fényes étterem felé irányitják lépteiket, hanem hazafelé szegényes lakásukba, hol kikeresnek az asztal fiából egy darabka száraz kenyeret; élcelődés és anekdotázás közepette költik el e Lucullusi lakomát. Regényt Írtak már egy falat kenyérről, elmélkedjünk mi is néhány sorban e fényes lakomáról. A huszadik századot a műveltség és fel- világosodottság századának szokás nevezni. De a társadalomnak éppen a legműveltebb rétege az, mely kezdi lassankint belátni, hogy nem a tudomány rideg, tételei, hanem csakis a vallás az, ami megadja a léleknek azt az energiát, mire az életben szüksége van, hogy az életküzdelem súlyos terhe alatt össze ne roskadjék, hogy mindenféle életviszonyok között emberhez méltóan állja meg helyét. A tudomány — akárcsak az északi sarkfény — világit, de nem melegít, mig a hit az éltető nap maga. Igyekszik is minden felekezet vallásának védő bástyáit mennél jobban megerősíteni, ifjúságát valTermészetes, hogy az arzénikumnak a mindennapos használata mellett a szándékos mérgezésnek is jut Styriában bőségesen tér. A 80-as években két asszonyt Schőnschtein Erzsébet és Steffer Helént Ítéltek kötél általi halálra, mert férjeiket megmérgezték. Bujtogatókép egy Mravla nevű 70 esztendős vén asszony szerepelt, aki, —^ mint kitűnt évtizedekkel elébb a saját zsémbes férjét is arzénikummal küldte a másvilágra. Tizennyolc évi fegyházbüntetést kapott. Fölösleges talán megemlítenünk, hogy fegyházbüntetését nem töttötte ki. Sokkal hamarább kellett vagy másik bíró előtt leszámolnia. Végül e sok komor s borzalmas történetek befejezéseként álljon itt egy humoros, inkább tragikomikus méregkeverés is. Sziléziának egy kicsiny falucskájában játszódott le. A falu korcsmájába egy szép napon beállított egy' kackiás menyecske s arzénikumot kért. Buta nyíltsággal megmondotta, hogy az urának kell, el akarja emészteni. A korcsmárosnó nem szólt semmit, hanem átadott a menyecskének kívánsága szerint egy fehér port, melyre rámondta, hogy az Ne dobja ki pénzét -2^. házaló ügynököknek gyorsan ölő arzén. Alighogy elment azonban a mennyecske a korcsmárosné igyekezet módot találni arra, hogy a férjet is jókorán értesítse feleségének szándékáról, egyúttal megnyugtatva azt, hogy csak cukorport adott. Másnáp a férj az ételen fehér pontokat talált s megizlelve azt csakugyan erősen édesnek találta azt. A menyecske ezalatt leste a hatást. Egyszere a férj hányát vágódott s hamisítatlan görcsökbe meg jajveszéklésbe tört ki, hogy a menyecske mód nélkül megőrült. Kivált akkor, amikor a komédia végén a férj halottnak tetette magát. Az asszony rögtön elszaladt a szeretőjéhez s egy kis idő múlva azzal állított be. Férj uram sem volt azonban rest. Hirtelen felkapott egy husángot s azzal úgy helyben hagyta kedves élete párját, s azt a másikat, hogy betegen vitték el mindkettőjüket. Nem is tudódott volna ki a dolog, ha holmi súlyos testi sértések miatt nem kellett volna a férjnek a bíróság előtt felelnie. Krónikás. lás-erkölcsi szellenben nevelni és hite* iránti szeretetét és áldozatkészséget ifjai szivében mennél erősebben kifejleszteni. Ez a célja a Bethlen Gábor, Szent Imre egyetemi polgárok és az utolsó kis község legényegyesületének. Csak épen a zsidóság, melynek élte mindig össze volt forrva hitével, mely a múltban annyiszor és oly hősiesen szállt sikra ősei hitéért, a zsidóság, melynek vallása talán legjobban van kitéve az élet folytonos ostromának, az ül tétlenül és bűnös nemtörődömséggel nézi, mint indulnak romlásnak hitének egyedüli mentsvárai, mint kevesbednek évről-évre jesiváinak hallgatói. Mert hogy a jesivák a zsidó vallás egyedüli erődítményei, ez a tétel annyira igaz, hogy ezt még bizonyítani is fölösleges. Jesivamen- tes egész Horvátország és az Alföld egy része, gyenge lábon áll e vidéken is Mózes vallása. Minden orvosnak az a feladata, hogy a betegség tüneteiből a diagnózist megállapítsa s ha azt vizsgáljuk mi annak az oka, hogy pl. az érmihályfalvai és a huszti jesivákban is az utolsó évtizedben majdnem felényire redukálódott a hallgatók száma, csak arra az eredményre jutunk, hogy csakis a silány életmód és a jövő bizonytalansága az, ami ifjainkat a jesiváktól elriasztja. Ez a jelenség folyton tart s ha nem jő hamar a segély — adja Isten, hogy ne úgy legyen, ám félő, hogy — néhány évtizeden belül csak az óriási üresen álló tantermek hirdetik majd az egykori jesivák nagyságát. Holmi könyöradományokkal, mint az ma is szokásos, a bajon nem segítünk. Itt alapos munkát kell végeznünk. A legelső lépés az volna, vagyis annak kellene lennie, hogy a nagyobb centrumokban, mint pl. Huszt, Nagykároly, Mármarossziget, és Szatmáron mensákat állítsunk fel, hol minden szegényebb sorsú diák egész ingyenesen, esetleg néhány fillér ellenében a maga társaságában fogyaszthassa el 2—3 fogásból álló ebédjét. Hogy pedig ifjúságunk jövőjéről is gondoskodjunk, oda kellene hatnunk, hogy mindegyik, kinek mihez volna hajlama, a jesivákba való tartózkodása alatt valamely üzleti vagy iparágból nyerjen alapos kiképzést. Bis dat, qui cito dat. Kétszeres lesz cselekvésünk, ha avval soká nem késünk. Érsemjén Salzberger Ignác rabbi. Gyümölcsfák: í; kajszin- és őszibarack, dió ; Disz- és gazdasági fák: SyT, juhar, sophora, amerikai dió, gömbpiramis. közönséges akác, eperfa; Díszcserjék, bokrok és fenyők kaphatók a Nagykárolyi Gazdasági Népiskolában. hanem forduljon Huszthy Zoltán közismert fényképészetéhez Nagykároly, Kossuth-u. 5., ahol biztosan termószethii, :: gyönyörű kivitelű képet kap! ::
