Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1912-10-26 / 43. szám
4. évfolyam. Felelős szerkesztő: SIIHííö ALADÁR. Főmunkatársak: Székelyhid : LÁCKOVICH LÁSZLÓ. Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa : SZOEGSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Melléklet a „Kczérdek- hez. 43. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1912. október 26. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhitlon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Grót Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. TÁRSADALMI HETILAP. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Az Ínség felé. Magyarország ama szerencsés országok közé tartozik, amelyet a természet bőven ellátott mindennel, ami lakóit boldoggá teheti. Gazdag rónáink acélos búzát, szőlőhegyeink kitűnő bort, gyümölcsöseink a legjobb gyümölcsöt termik. Mi az oka tehát annak, hogy sehol sem nehezebb a megélhetés, mint nálunk ? Miért leeres a magyar uj hazát Romániában és miért mennek legjobb munkásaink Amerikába kenyeret keresni ? Hegyeink dús aranybányákat rejtegetnek, van temérdek vasunk, rezünk és olyan sok a gazdasági nyers terményünk, hogy fél Európát elláthatjuk vele. Miért nincsen tehát iparunk és miért szorulunk a külföldi behozatalra ? E két kérdésre könnyen válaszol az, aki figyelemmel kiséri ama rossz gazdasági politikát, amely minden rosszmik előidézője. Az első baj abban rejlik, hogy Magyar- ország azon államok közé tartozik, a melyek könnyen, úgyszólván könnyelműen szaporítják adósságukat. Államháztartásunk egyensúlyát mi csakis újabb és újabb adósságcsinálással tudtuk helyreállítani és most olyan temérdek kamatot kell évenként aranyban fizetnünk, hogy e fizetéssel csak úgy birkózhatunk meg, ha a kivitelt minden áron forszírozzuk és a kivitt dolgokért aranyat hozunk be. A gazda is, hogy súlyos adóját megfizethesse, még a szükséges élelmiszerein is kénytelen túladni. Kiviszik marháinkat és mi hús nélkül élünk, kiviszik búzánkat és a szegény nép kukoricával tengeti életét, kiviszik borunkat és mi pincékben termett mérget iszunk bor helyett. A legújabb statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy kivitelünk emelkedőben van. Más országban a kivitel fejlődést, fellendülést jelent. Nálunk azonban miben nyilvánul a kivitel emelkedése? Kiviszik a búzát és nálunk a kukorica élvezete folytán terjed a legir- tozatosabb betegség — a peUagra, kiviszik a húst és a magyar munkás a hússzaq után Amerika felé siet, kiviszik a baromfit és a tojást és nálunk zabkenyéren kínlódik a — gyomor. És miért nincsen iparunk ? Miért nem dolgozza fel a legmunkásabb magyar kar a mi nyersterményeinket, a mi rezünket és a mi vasunkat ? Ennek oka a gazdasági közös ügyes bajban keresendő. Iparunkat nem védi az osztrák selejtes iparcikkek behozatala ellen véd- vám, az osztrákok elárasztanak bennünket gyártmányaikkal és ez az oka annak, hogy iparunk nem tud kibontakozni a fejlődés első stádiumából. így siet ez az ország az éhínség felé. Menekül, aki tud és ha ez igy tart még sokáig, falvaink néptelenek lesznek és mi idegenből leszünk kénytelenek munkásokat hozni, hogy legalább annyit termelhessünk, amiből tartozásunkat kifizethessük. Talán nagyon is sötét ez a perspektíva, de az őszinte ember a köz érdekében mindig mondja el azt, amit tisztán lát. Tettenért háziszarka. Vendéglős mint defektiv. Praszner János, a „Nemzeti szálloda“ tulajdonosa, nap-nap után tapasztalta, hogy a kávéházban levő szekrényben erős Wertheim- zár alatt váltás céljából tartott aprópénzből kisebb-nagyobb összeg hiányzik. A pénztárnak két kulcsa volt. A kulcsok egyike, melyet magánál őrzött, ezelőtt egy hónappal eltűnt, a másik pedig feleségénél lévén, azt hitte, hogy a háztartás költségeit fedezik ebből a pénzből s igy nem tulajdonított nagyobb íjpntossagot a dolognak. A pénztár azonban napról-napra fogyott s midőn feleségéhez kérdést intézett, hogy nem-e ő vett ki a pénztárból ? — kérdésére tagadó választ kapott. Mindjárt sejtette, hogy háziszarkával van dolga s állandóan figyelte személyzetét. Egy délelőtt látta, hogy 17 éves hetese, Deme István, a szálloda-ajtóban pénzt ád szüleinek, akik sietve távoztak. Gyanúsnak tűnt fel neki a dolog és éjjel, amikor üzletét bezárta, elrejtőzött a kávéház melletti szobába és várta, hogy a háziszarka megkezdi munkáját. Reggel fél négy órakor Deine, ki teljes biztonságban érezte magát, álkulcs- csal kinyitotta a kávóház belső ajtaját és egyenesen a szekrényhez lépett és kulcsosai kinyjtva, abból egy marok ezüstpénzt vett ki. Éppen zsebre akarta tenni, amikor Praszner mint egy kisértet megragadta kezeit és erős dulakodás után lefogta és megkötözte. Demének azonban egy őrizetlen pillanatban sikerült elmenekülni, de a csendőrök — még mielőtt elszökhetett volna — letartóztatták. Deme bevallotta, hogy a kulcsot Prasznertől ezelőtt egy hónappal lopta és azóta állandóan lopkodja gazdáját és a pénzen osztozott szüleivel. Ládájában elrejtve több álkulcsot találtak, amely valószínűvé teszi azt, hogy a lopás már nem első kísérlete. A csendőrök Demét átadták a nagyváradi kir. ügyészségnek. Esküvő. Király Béla érkeserüi főjegyző a múlt héten tartotta esküvőjét özv. Póka Ká- rolyné úrnő, ottani földbirtokosnéval. Választások. Az iparosiskola felügyelő bizottsága Varasdy Lajos kir. tanfelügyelő elnöklete alatt tartott ülésen szaktanítókul Barota Corjo- hán, Tatos Lajos és Farkas Sándor tanítókat választotta meg. Halálozás. Stern Sándor értarcsai gőzmalom tulajdonos f. hó 22-én élete 52 évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 23-án folyt le nagy részvét mellett. Rendőrbiztos ur! A városban a járdából egyesek a kockaköveket lopkodják, az utszéli fákat tördelik s valósággal vandalizmus az; amit léptem nyomon véghez visznek. Szíveskedjék közölni velünk, hogy voltaképpen miért is fizeti Önt a város ? Azért-e, hogy naponként a vendéglőben sörözzön, vagy pedig azért, hogy a -város vagyona felett őrködjék ? ! ? ! Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a Takarékpénztár-Egyesület értesítése volt, a melyben tudatja az elöljárósággal, hogy a csendőrlaktanya kibővítéséhez szükséges 13,000 koronás kölcsönt folyószámlára kiutalta. A gyűlés az átiratot tudomásul vette és a további intézkedézek megtételére utasította az elöljáróságot. A törvényhatóság jóváhagyta a gör. kath. iskolának a közművelődési alapból kiutalt 333 K segélyt, az iparos-tanonciskolaí számadásokat, az ellenőr, iktató, írnok és kézbesítő drágasági pótléka engedélyezésére, a rendőrök drágasági pótlékára, a „Kalvineum“ segélyezésére vonatkozó határozatokat, amelyet a közgyűlés tudomásul vett. elintézett egy illetőségi ügyet s ezzel a közgyűlés véget ért. Orvadászok merénylete. Lelövéssel fenyegették a vadőrt. Vadkereskedö a csávába. Szőcs Ferenc erdöör, aki Bujanovits Béla nagybirtokos érkörtvélyesi bérletében, mint vadőr van alkalmazásban, hétfőn délután három embert talált a birtokon vadászás közben. Szőcs igazolásra szóllitotta fel őket és a midőn megnevezték magukat kérte fegyvereik átadását. A vadászok egyike fegyvert fogott a kötelességét teljesítő emberre és lelövéssel fenyegette, majd azzal a kijelentéssel, hogy képzeli őket olyan bolondoknak, hogy három egy embernek átadja fegyvereiket, faképnél hagyták a vadőrt. Szőcs haladéknéikül jelentést tett az orvadászok ellen a csendőrségnek, akik elferdített nevet mondottak be tettenérésük alkalmával és azt állították, hogy nagy- károlyiak. A csendőrség azonnal hozzáfogott a nyomozáshoz és megállapította, hogy az illetők Érkörtvélyesen szállottak fel a vonatra és Debrecenbe szóló v suti jegyet váltottak. Ezen az alapon tovább nyomoztak és sikerült az orvadászokat Oláh István debreceni lakós vadkereskedő, Nagy Sándor és Kállay Imre ottani ismert vadászok személyében kinyomozni, akik jóllehet tagadják a tettet, de tagadásukkal szemben Szőcs felismerte bennök a orvvadászokat. Oláh és társai ellen nem csak orvvadászatért, de hatóság félrevezetése és hatóság elleni erőszak miatt is megindult a vizsgálat. A három udvarló. Lukács Erzsébet cselédleány három szeretőt is tartott egyszerre. A legények nem nézték jó szemmel azt, hogy Erzsi szerelmében hárman is osztozzanak és egy este amtkor mindhárman találkoztak szerelmesük konyhája előtt, kenyértörésre került közöttük a dolog. Amikor az őkölcsapásokban kifáradtak, botra és bicskára kaptak és Gál Sándor fején egy tátongó sebbel, Frei Péter pedig egy késszurással oldalában hagyta el a csatateret. A harmadik, akinek kilétét a szerelmes Erzsiké elárulni nem akarja kereket oldott. — Érdekes a dologban, hogy a legények súlyos sérüléseik dacára sem tettek panaszt a bíróságnál. Kováéi (-.v illa és Tsa uoidívat termei DEBRE€£I, Fo-tér 55. Hungária kávekáx mellett* X- níll Aneá ipaV felöltőkben, divat bundákban, plüseh- és szörme-kabátok, leány- és wöZl vS) UwlzL UJ ILUUSltig UA gyermek-felöltők boák, muffok, costümök, pongyolák, színházi és esti köpenyek divatszinekben; csipke, selyem és divatblousok, divatos kötött kabátoknak dús választéka a legolcsóbb, szabott árak mellett
