Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1912-10-19 / 42. szám

4. évfolyam. Melléklet a „Közérdek éhez. 42. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1912. október 19. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOSOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Megjelenik Érmihályfalván és Szó- kelyhidon minden szombaton dél­után, a ,,K ö z é r d e k“ mell klete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Grót Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. TÁRSADALMI HETILAP. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A malom alól. Azt sem tudjuk hogyan, azt sem tudjuk miért, egyszerre csak háborúba indulnak a nemzetek, a kishatalmak és a. nagyhatal­mak. Százezrek élete és százmilliókra menő pénz kerül kockára és senki sem tudja, hogy mindez miért és hogyan keletkezett. Annyira ki van fejlődve az alkotmányos érzék a jelenkori nemzetekben, hogy a kis- birót sem lehet elmozdítani szabályszerű hatósági eljárás nélkül, az utolsó zug- ujság hathatós alkotmányjogi garanciák kö­zött folytathatja köztisztasági vállalkozását, minden kis gyülekezet a közjogok védőszár­nya alatt áll, tehát mindezekben a nép ön- kormányzati jogai testesednek meg : — ellen­ben százezreket és százmilliókat vágóhidra vinni és felégetni lehet, anélkül, hogy egyetlenegy szava is lenne hozzá a népeknek. Azaz hogy egy szava mégis van. Egy borzalmas, eget­rázó keserű jajszava, amely életek és vagyonok rombadőlését követi és amely annál kétségbeesettebb, minél mélyebbről jön, ahonnan nem látni sehová, és nem ér­teni meg semmit. Előbb lassú sorvadás átkát hozta Euró­pára a külpolitikai viszonyok titokban leját­szódó felzaklatása. Most pedig a vágtató tü­dővész végső romboló folyamata indult meg, ugyancsak a legfelsőbb, ellenőrzés alatt nem álló hatalmak műveletei nyomán. Azt mondják, hogy a balkáni népekben a nemzeti vágyak tüze lobog és az önzetlen szenvedélyek ragyogásában megdicsőülve mennek a halálba. Nem voltunk ott egyikünk sem, hát nem tudhatjuk, hogy igaz-e ez a hösköltemény. Va­lószínű, hogy egy cseppet sem igaz, vagy legfeljebb annyira iga/, csak, mint amennyi igazság a hőskölteményekben foglaltatni szo­kott. Ne hazudjunk, ha nem muszáj és ne mondjuk, hogy el tudjuk valaha is képzelni, hogy például ebben ami országunkban bármi­kor ti fiatalok meghalni, az öregek tönkre­menni sietnének, ha a háború a pénz és a hatalom érdekében folyik, mint ahogy folyik most és folyt a múltban is. Őszinte, lelkes, igaz háborút csak egyet tudok elképzelni; azt, amelyik a pénz és a hatalom ellen folyik. És ez a háború, a forradalom. Minden más háború borzalmas hazugság, amelyeknek láncolatából a világtörténelem áll. Hogyan hazudnak, mi az igazság, amit a hazugság takar, azt itt, a malom alatt, tudni nem lehet. De nem tudják azt sehol- sem, csak a diplomácia puhaszőnyeges sza­lonjaiban és az udvarok rejtelmes sötétjei­ben. Azt tudja csak mindenki, hogy azoknak az apró balkán nemzeteknek egyetlen fillér­jük sincs és nem lehetne, ha a nagyhatmak nem adnának nekik és köztudomású, hogy Bulgária alig par hét előtt a párisi piacon előbb busz, azután tizenöt, azután öt és végül három milliót próbált kölcsön venni, de nem kapott semmit. És most, alig pár hét után nagy hadsereget szervez és háborúba indul. Miből? Annyi bizonyos, hogy Oroszország és ami monarkhiánk, akarnak vagy nem akarnak valamit a Balkánon és ártatlan nemzetek bőrére s kísérleteznek abban az irány­ban, hogy miként lehetne egy kis világhistó­riát csinálni, miután már régen nem Írtak uj iejezetet abba a könyvbe, amelynek lap­jait vérrel és könnyel szokás időnként átitatni. Az elmúlt évtizedek szociálista és szabad­gondolkodó agitációja alatt a hatalmak sze­repe másodrendűvé vált a társadalmak irá- n\fiúsában. Most egyszerre előjöttek megint és indulnak ölni és a tábori lelkészek megáld­ják a gyilkolni indulókat és a vérengzést feli­déző államfőkért legílletékesebb helyről száll ima az egek urához. Ilyenkor megtudjuk a malom alatt, hogy egy darabig szabad gondolkozni és haladás­ért küzdeni, de azfán jönnek az évezredes tradíciók összes kitartott kísérletei és gúnyos vijjogással röpködik körül a világot. Ölnek és pusztítanak a két nagy, örök bálvány nagyobb dicsőségére: — a hatalomért és a pénzért. így és hasonlóan kuszálódnak össze mindenkinek a gondolatai, aki hallja idelenn, hogy készül a háború, hogy esetleg mi is megyünk a háborúba. Megyünk esetleg meg­halni, de bizonyosan úgy, hogy nem tudjuk miért és kiért. És bizonyosan, úgy, hogy ennek az országnak a gazdasági életében kő kö­vön nem marad, ha még valóságos háború is jön, a háborús hirek helyére. Vadászgyülés. Az érmihályfalvai vadász- társaság f. hó 11-én gyűlést tartott az Ér- melléki Hitelbank helyiségében, melynek tár­gyai az elnökválasztás és az újból való meg­alakulás kérdése volt. Elnökké : egyhangú­lag, nagy lelkesedéssel Dobozy Kálmán fő- szolgabirót választották meg, majd az alap­szabályok átgolgozására és házirend készíté­sére elnök, Benedek Zoltán és Grósz Bélá­ból álló bizottság küldetett ki. Képviselőtestületi közgyűlés. A város kép­viselőtestülete, ma d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy : Épitési folyószámla ügye. Az érmihályfalvai izr. templomban. Azt hiszük, hogy a templomba azért járnak az TÁRCZA. Szüret körül. — Csevegés. — Bor, búza, békesség. Ha e három meg van, akkor a menyország már itt e földön meg van alapítva számunkra. Ah, de ez a sok jó dolog nem igen szokott együtt járni, hol egyik, hol másik, sokszor pedig mind­egyik hiányzik, s ha hiányzik biztatjuk ma­gunkat, hogy a menyei paradicsomban ezek örömeit bőségesen élvezendjük. Azért édes atyámfia ha ezen jókban szükséget szenvedsz, viseld türelemmel, mert a jövő életben bizo­nyára kárpótlást nyerendsz. Bor. Kedves szatmármegyei polgártársam, nagyon jól ösmerem a természetedet s tudom is, hogy egy kis jó „érmellé ki “-ért nem szok- tad sajnálni költségedet s fáradságodat, hogy annak bufeledtető nedvében időnként része­sülhess, — hisz' oly nagyon szükséges is, volna ez mai világban; beh sok feledni va­lónk is volna! Aztán meg a diák is azt mondja: in vino est veritas, (borban az igazság!) s ha ezt igy tudjuk, nem is csodálkozhatunk rajta, hogy pár év óta, már t. i. mióta bor nem igen terem s mióta á hős Nikita és tár­sai vállalkoztak a földet sarkaiból kifordítani — csakugyan nincs igazság s talán ha mi magyarok gyakrabban koccinthatnánk a „test­vérekért“, azóta Allah győzelmet is adott volna fegyvereiknek. Búza. Az aratást mondhatnám szerencsé­sen elvégeztük, ám az a kis kalamitás min­ket se került el — csakúgy mint ott és túl rajtuk, hogy mikor már learatva, keresztbe, kazalba volt rakva a termény hetekig tartó eső jött rá, mely bizony soknak ook kárt tett (kivált kik még most is csépelnek, pedig ilye­nek is vannak). Szalmáját nézve nincs pa­nasz az idei termésre az van bőven (úgy hal­lom a Balkánon és környékén is nagyon sok a szalma az idén, azért sietnek a szegény tö­rökök oly nagyon a csépeléssel, hogy még a tél beállta előtt készen legyenek vele. Se­gítse a mi Istenünk is őket, álljon helyt érettünk mert mi nem mehetünk segítségükre, mert hát . . . „mindenkinek elég a maga baja“.) Békesség. Tegyünk úgy mint a jó, értel­mes padagóg, ki sohase feledi eme fényes elvet: közelebbről a távolabbira. Tehát ma­gamról is azt mondom, hogy nem vagyok kibékülve önmagámmal, mert hát miért nem tudom vissza csinálni az életemet vagy negy­ven évvel! Hogy miért is repülnek oly gyor­san az évek ? hogy miért is kell egyáltalá­ban megvénülni? hisz’ ón is dudolgatomele­get Fráter Loránddal: „gyermekkorom jöjj vissza egy szóra“. De hát most a zajtai kán­torral csak azt durozsolom: A tárcsái szőlőhegyen Szüretelés nagyba megyen. Azaz, hogy csak menne nagyba, Hogyha nem hagyták vön abba. Elkezdették, annyi igaz, — Ebben volna egy kis vigasz. — Folytatnák is amint illik : Ha volna szőlő tudniillik. De ha nincs: fából az ajtó-kilincs. Zárom soraimat ezen jó kívánattal. Adjon Isten három É-t, Három F-et, három B-ét. Tetszik tudni! Isten velünk. Mig majd jobb szüretre megyünk. Értarcsa Szoboszlay Sándor. Kováén (-.v illa és Tsa nőiilivat termei Fő-tér 55. Hungária kávéházi mellett. Őszi és téli újdonságok penyek divatszinekben; csipke, női felöltőkben, divat bundákban, plüsch- és szőrme-kabátok, leány- és gyermek-felöltők boák, muffok, costümök, pongyolák, színházi és esti kö- selyem és divatblousok, divatos kötött kabátoknak dús választéka a legolcsóbb, szabott árak mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents