Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1912-07-13 / 28. szám

4. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 28. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1912. julius 13. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatrsak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF és KATZ JENŐ. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A tanítók. Vé<?e van az iskola évnek és a ma­gyar kultúra egyszerű, nemes munkásai a tanítók összegyűltek a fővárosban, hogy a saját ügyeikről, helyzetükről, reményeik­ről és csalódásaikról, nélkülözésükről és szenvedéseikről tanácskozzanak. Tiszte­letet és gondos figyelmet kérünk a taní­tók sorsa iránt. Tisztelet illeti meg a tanítót munkájának és hivatásának érde­méért, gondos figyelemmel pedig tarto­zik neki a társadalom és tartozik az állam, a melynek jövőjét az iskola ala­pozza meg. Az iskola a magyar nemzet legnagyobb erőssége a létért való küzdel­mei között. A politika sokszor rombolta a nemzet érdekeit; az iskola azonban mindig uj erőket állít a nemzet szolgá­latába s a rombolás helyén uj várfala- lakat, uj védőbástyákat, uj erősségeket épített. Minden haladásnak kezdete min­den fejlődésnek föltétele,, minden ideál­nak ápolója és föntartója az iskola. És az iskola éltetője : a tanító, a jó tanító. Keserűség és fájdalom kél az em­ber lelkében, ha^ panaszkodni hallja a magyar tanítót. Es mióta panaszkodik és mennyit panaszkodik a szegény magyar tanító! Miért is van az, hogy aki a legbe­csesebb munkát végzi, annak van rend­szerint a legmostohább sorsa ebben az országban ? Miért van az, hogy a ma­gyar tanítónak még mindig van oka panaszra, holott a nemzet érdeke, a magyarság érdeke, a kultúra érdeke egyaránt azt kívánja, hogy a magyar tanító vidám és megelégedett legyen, hogy szerényen bár, de súlyos anyagi gondoktól menten élhessen szép és lélek­emelő, nemzetség-nevelő hivatásának ? Mindenkép fontos és szükséges, hogy a tanító anyagi javadalmazása javíttas­sák. Az iskola minősége is jelentékenyen függ attól, hogy a tanítót rninó ellátás­ban részesíti. A jobb javadalmazás jobb erőket vonz a tanító pályára, holott' a csekély, vagy ki nem elégítő javadalom elriasztja a becsesebb tehetségeket. A jő iskolának fő-fő feltétele a kellőén kép­zett müveit, megelégedett, anyagilag jól ellátott, erkölcsileg megbecsült, szép hivatásától áthatott, pályáján szeretettel működő tanítói kar. A tanítót elkeserí­teni nem szabad, mert az ő kezében van a nemzet jövője, a szemük fénye, a — gyermekünk. A fizetésrendezésnek tehát el kell következnie, még pedig minél hamarább. Súlyos nyomás a magyar társadalmon az a jogos panasz amely a tanítók gyűléseiből kihallatszik, mert ez a panasz azt a súlyos vádat foglalja mágában, hogy a társadalom háládatlan a nemzeti élet legderekabb munkásai iránt. A ma­gyar nemzetnek el kell hárítania e súlyos vádat magáról. A magyar kormány nem zárkózhat el tovább a tanitőkérdés ren­dezése elől. Nemcsak a tömör sorokban felvonult háromezer tanító eleven, komor és méltóságteljes tiltakozása készteti a cselekvésre, hanem egyenesen megparan­csolja ezt a nemzeti becsület. A nemzeti becsület parancsolja, hogy a tanítók helyzete rendeztessék, gyermekeink neve­lőinek sorsa biztosíttassák és ne önma­gukkal meghasonlott, nélkülöző emberek­kel végeztessük a legnehezebb kultur- munkát. Személyi hir. Dr. Ándrássy Ernő tb. vár­megyei főorvos, járásorvos kedves családjá­val f. hó 11-én Siófokra utazott, a honnan csak 24-én tér vissza és veszi át hivatala vezetését. Pénzintézeti közgyűlés. Az Érmihály- falvai Népsegélyző Bank mint szövetke­zet f. hó 19-én rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya az 1906. julius 1-én alakult I-ső évtársulat vagyonának felosztása és kifizetési idejének megálla- pitása lesz. Alkalmunk volt bepillantani a szövetkezet leszámítolási irataiba és kedvesen lepett meg bennünket az a hangyaszorgalom, melyet az intézet ve­zetősége — jólehet nehéz pénzviszo­nyokkal kellett megküzdeni -— 6 év alatt kifejtett. Az első évtársulat, a mely 5646 üzletrésszel alakult meg s a melyből még 4291 üzletrész áll fen, 6 év alatt 32000 koronát meghaladó nyerességgel zárult, úgy, hogy a szövetkezeti tagok üzletrészeik után oly összegű kamatot kapnak, mintha pénzüket rendes betét gyanánt 16°/o-al kamatoztatták volna. Egy 10 filléres üzletrészre majdnem 8 korona osztalék jut, vagyis helyesebben meghatározva heti 1 korona befizetés után 7 6 kor. osztalék illeti meg a szövet­kezeti tagot. Az intézet ezen szokatlan és meglepő üzleti eredménye bizonyára megelégedést fog kelteni a tagok sorába és acélozotabbá teszi azt a végtelen bizalmat, a melynek, az intézet vezető­sége Pataky Sándor elnök és Dan- czinger Lajos vezérigazgatóval széles körben örvend. Azt hisszük, hogy a város és vidéke lakossága körében élénk visszhangot fog kelteni az a hir is, hogy az intézet vezetősége a megnyilvánult közóhajnak engedve és a kedvező üzleti nyereség által vezéreltetve a IX. évtársu­latot megnyitotta, a melyre vonatkozólag lapunk jelen számában közölt hirdetésére felhívjuk olvasóink szives figyelmét. Eljegyzés. Varga József községi Írnok va­sárnap tartotta eljegyzését Marosi Imre ál­lami utbiztos kedves és bájos leányával Mar­gitkával. Sok boldogságot kívánunk szívből kötött frigyhez. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfalva kép­viselőtestülete f. hó 6-án rendkívüli közgyű­lést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnök­lete alatt. A gyűlés első tárgya az 1911. évi községi számadások megvizsgálása volt, me­lyet a közgyűlés egyhangúlag elfogaddott és annak illetékes helyre való feterjesztését el­rendelte. Ezután előadó főjegyző előterjesz­tette a módosított községi szervezési szabály­rendeletet. A képviselőtestület a szabályren­deletet egyhangúlag magáévá tette és annak 15 napi közszemlére tétetet s ezután jóvá­hagyás végett, illetékes helyre való felter­jesztését elrendelte Az uj szabályrendelet rendkívül üdvös újításokat tartalmaz, amely hivatva van a községházán uralkodó mizerá- bilis állapotoknak egyszersmidenkorra véget j vetni, s a kisegítők alkalmazását, megszün- ! tetni. A közgyűlés letárgyalta a Szilágyi test­vérek illetőségi ügyet, mely után elnök a 1 gyűlést bezárta. A Szunyogh-birtok. A fővárosi lapokból ar­ról értesültünk, hogy Dr. Ursziny János nagybirtokos óriási adóságok hátrahagyásá­val megszökött volna, a mely igen sok em- í bér anyagi károsodását vonná maga után. Utána jártunk a dolognak és megtudtuk a következőket: Ursziny nem mint a fővá­rosi lapok állítják külföldön, de idegbeteg­sége gyógyíttatása végett egyik fővárosi sza­natóriumban időzik. Az az állítás pedig, hogy a földvásárló embereknek valami károso­dása lehetne, egyáltalán nem fedi a valósá- gott, mert illetékes helyen nyert értesülésünk szerint a kölcsönök még nem lettek folyósítva s igy károsodás sem álhatott elő. Az adósá­gok rendezése ügyében a tárgyalások meg­indultak és anyira előhaladtak, hogy rövid időn belül azok ingatlanai, a kik fizetéseket pénzintézeteknél -eszközöltek, teljesen rend­be jönnek s sem a csabai, sem más pénz­intézet nem károsodhatik annyival -is inkább nem, mert a társtulajdonos Özv. Kiss Lász- lóné mindent kifizetett. Érmelléki bor becsülete. A szliácsi fürdő­vendéglő igazgatósága f. hó 6-ári kötött szer­ződéssel megvásárolta Lovasss Endre érmi- hályfalvai földbirtokosnak öt évi bortermését hectoliterenként 42 koronáért. fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástala­nul a legjutányosabb árak mellett, JIEBRJECÍjM. Telefonszám 701. Gyár és főüzlet: Arany János-utca 10. szám. Telefonszám 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents