Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1912-09-28 / 39. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK szept. 28. 39-ik szám. Ruhát fest és vegyileg tisztit Hautel Sámuel = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellett. Alapiitatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. villany- és gőzerőre berendezett intézetében Külön kelengye- és szőnyeg- osztály. Kovács György divatáruháza Nagykárolyban =1 Deák-tér. . -­Ajánlja az őszi és téli idényre óriási választékban raktáron levő » divat- :: újdonságait. Tekintettel a jelenlegi kedvezőtlen üz­leti viszonyokra és tulhalmozott rak­táramra, az összes meglevő áruimat a rendes árnál jóval olcsóbban bocsájtom vevőim b. rendelkezésére. Mintákat vidékre bérmentve küldök ! Pontos kiszolgálás! Szabott ár! Tisztelettel Kovács György Tanuló felvétetik! AAAA TT AAAA A V HÍREK. Kérelem. Felkérjük városunk fogat- tartó gazdáit, szíveskedjenek vasárnap dél­ben fogataikat a városunkba érkező or­szággyűlési képviselők fogadtatása alkal­mára rendelkezésükre bocsátani és a fo­gatokat 1 őrára a vasúti indóházhoz ki­küldeni. Nagykároly, 1912. szeptember hó 24-én, A rendező bizottság. Esküvő. Vicsay Endre vezendi körjegyző f. i hó 24-én esküdött örök hűséget Bodoky Gyula börvelyi körjegyző leányának, Irénkónek. Tanuk S voltak : Neupauer János főszolgabíró nagyká- ; rolyi és Bodoky Kálmán jegyző nagymajtényi lakosok. A polgári esketést Ilosvay Aladár alis­pán szép szavak kíséretében végezte, az egy­házi áldást pedig Havas Gyula börvelyi ref. lelkész könnyekig megható szép beszéd kere­tében adta az uj párra. Esküvő után a menyasz- szony szülei házánál szűk családi körben fényes lakoma volt. Elhalasztott házszentelés. A Katholi- kus Legényegyesület házszentelését f. hó 29-ről október hó 6-ik napjára halasztotta. Szerintünk alkalmasabb napot kellett volna erre választani mint az aradi 13 vértanú kivégzéséül évfordu­lóját, a mely nap inkább alkalmas a gyászra, mint az örömteljes aktusokra. Hitközségi gyűlés. A helybeli statusquo izr. hitközség 18-án választmánya javaslata alapján a hitközség 50-es képviselőtestülete tegnap este tartott ülésében polgármesterünk megkeresése folytán kötelezőleg kijelentette, hogy a hitközség tulajdonát képező Széchenyi- utcai házát a városnak jutányos árban 80000 koronáért hajlandó átengedni és három hóna­pig ezen határozatot magára nézve kötelező­nek tartja. Halálozás. Csengeri Ignác helybeli ter- ' ménykereskedö f. hó 21-én reggel hosszas és kínos szenvedés után 52 éves korában elhalt és f. hó 22-én nagy részvét mellett tétetett, örök nyugalomra. A nagykárolyi „Protestáns Társas­kör“. Okt. hó 6-án az aradi 13 vértanú em­lékére gyászünnepélyt rendez. — A műsort jö­vő számunkban hozzuk. Gyógyszertár vétel. Reök Béla megvette Fitos Ferenc gyógyszertárát 170,000 koronáért. Még a bíró is . . . Megdöbben a szivünk, amikor papirosra tesszük e sorokat. Arról értesítik ugyanis lapunkat, hogy Papp György esztrói községi főbíró, tekintélyes vagyon tu­lajdonosa, itt hagyta családját és az Új­világba költözött. Tettét azzal indokolta, hogy az itteni viszonyok nem alkalmasak arra, hogy családját tisztességesen eltarthassa. — ' Amerikába ment, pénzt, vagyont gyűjteni, mert az édes hazában nincs kenyér ... nincs kereset... Irodamegnyitás. Dr. Papp Kornél ügyvédi irodáját október 1-én nyitja meg. Irodahelyi­sége a Kossuth Lajos-utcában a Rubleczky Ferenc házában lesz. Mi lesz a fényiutcai villanyvilágítással ? A fónyiutcai lakosok kérelmet intéztek a város nemes tanácsához, hogy a villanyvilágítás necsak az utca jobb, de a baloldalon is ló- j tesittessók. A tanács teljesítette a minden tekintetben jogos kérelmet és elrendelte az oszlopok felállítását. Ennek dacára a mun- j kálat még mai napig sincs teljesítve, min­den valószínűség szerint pedig azért, mert a fényi-, nem pedig a Wesselényi-\úo,&xó\ van szó. Önagysága, meg egy zöld paprika. Szegény ember haladt a Desktor-utcán. Fején kosár, tele zöld paprikával. Mögötté egy nő, kalap­pal, elég jól öltözve. Bizonyos, hogy otthon nagyságos asszonynak cimezteti magát. A §zegény ember sietve haladt. Egyszer egy Äiagyobbat lép, a fején megzökken a kosár és egy paprika az aszfaltra esik. Az ember nem veszi észre, nyugodtan megy tovább. Önagysága meglassítja lépteit s amint a paprikához ér, megáll, lehajol — a követ­kező pillanatbán a paprika benne van a „nagyságos asszony“ kosárkájában. Aztán mennek tovább, mint előbb. Elől a szegény ember, fején nagy kosár paprikával, utánna a nagyságos asszony szép tollas kalappal. A szegény ember paprikáját a nagyságos asszony nyugodtan viszi tovább — hazafelé. A hazárdjáték ellen. A belügyminiszter a napokban leíratott küldött a vármegyei alispán utján a rendőri hatósághoz, hogy a hazárdjá­tékokat a nyilvános helyeken fokozott mérték­ben ellenőrizzék és folytatásukat akadályozzák meg. Valószínűleg megint csak falra borsót dobálás lesz sok helyen ez a rendelet. Nálunk például, nem szólva a zárt társaskörökről, nyil­vános helyeken nyilvánosan játszszák a ha­zárdjátékok fajait. Felhívás! Felhívjuk városunk polgá- : rait, hogy országgyűlési képviselőnk va­sárnapi beszámolója alkalmából váro- I sunkba érkező országgyűlési képviselők tiszteletére házaikat fellobogózni szíves­kedjenek. A rendezőbizottság. A nagykároly rendőrök és Tisza István. Abból az időből való kis epizód, amikor Nagykároly város talajának szerecséje volt Tisza István talpát egész közelről érinthetni. Már amennyire a hajlongó urak ésTápi békák talpcsókjaitól a talaj hozzájuthatott Tisza cipője talpához. Mi is megírtuk, hogy akkor mikor a gróf szalonkicsijának útja Nagykárolyon vitt keresz­tül, a detektívek és csendőrök közzé ékelve a kivezényelt nagykárolyi rendőrség állott sorla- lat a gróf szalonkocsija körül. Kivont kardok, kétaraszos pisztolycsövek csillantak meg a kék zubbonyok mögött s szigorúan tiltva volt még a légyzümmögés is a közelben, mert a „minden rendőrök kálija“ aludta az igazak álmát. Rövid tartózkodás után a szalonkocsi a I mátészalka—csapi vonathoz csatolva elgurult a nagykárolyi vasúti állomásról. Most, amikor ismét lázba hozta az orszá­got Tisza, személyével kapcsolatosan ismétel- I ten epizódók forognak közszájon, amelyeknek valódiságáról többször volt alkalmunk meg­győződni. Egy volt nagykárolyi rendőr mondja el a I kővetkező esetet, amely hűen festi azt a fa- I natikus rajongást, amellyel Tisza Istvánt hívei körülveszik. — Julius 3-án délelőtt tudomásunkra adta a rendőrkapitány ur, hogy másnap reggel j Nagykárolyba érkezik gróf Tisza István, akinek tiszteletére az egész rendőrségnek díszben ki kell vonulni a vasúti pályaudvarra, ahol is szigorúan őrködni lógunk a rend felett. Ezt a rendeletet írásban is kiadták nekünk s a ren­deletet végére odabigygyesztették azt a kecseg­tető kilátást is, hogy hűséges munkánkért két héten belül megkapjuk a megérdemelt jutal­mat : államosítani fognak bennünket­— Nagy ambícióval fogtunk hozzá, hogy fellebbvalóink megelégedését és az ígért jutal­mat kiérdemelhessük. Julius 4-én a kora haj­nali órákban már gyülekeztünk a laktanya ud­varán, ahol csakhamar sorba álltunk. Mielőtt azonban elindultunk volna a pályaudvarra, re­volvereinket egyenkint be kellett vinni az iro­dába, ahol kiszedték belőle a töltényt. Egy jó óra hosszat állottunk sorfalat a gróf ur szalonkocsija körül szigorúan őrködve a rendre. A közeledő gyanús alakokra ugyanis ráfogtuk az üres revolvert . . . Az igért államosítás azonban még most is csak ígéret maradt. Azóta már több nagykáro­lyi rendőr, elkeseredve az ámítás fölött, búcsút mondott a rendőri gúnyának s akik még meg­maradtak és várják az igért jutalmat, amelynek még a kilátása sincs meg, ha megunják a vá­rakozást, kezdhetik élűiről.

Next

/
Thumbnails
Contents