Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1912-09-14 / 37. szám

Melléklet a „KÖZÉRDEK“ 1912. évi 37. számához. Uj rend az elemi iskolákban. A községi elemi iskolákban ez a tanév már a félnapos tanítással nyílik meg. Ez az újítás az iskolák vezetőinek, úgy a községi iskolaszéknek kiváló kullurérzékéröl tesz bizonyságot. Mert számos komoly érv szól a mellett, hogy adjuk vissza a gyermekeknek a délutánjait. Az eddigi gya­korlat szerint az iskola valósággal kisajátította a gyermeket a maga számára anélkül, hogy előnyére vált volna akár a gyermeknek, akár az iskolának. A gyermeknek azért nem, mert megfosztotta a szükséges játéktól: a szabad levegőtől és napfénytől, korlátozta testi és szelemi fejlődésében. Az iskolának meg azért nem, mert kiölte a megcsömörlött gyermekből az iskola szeretetét, és a tanulás kedvét, ami­nek a tanítási eredmény látta kárát. Az uj rend ezek a bajokon lényegesen javítani fog. De van egy másik jó oldala is, amely elé méltán nézhetünk komoly érdeklődéssel. Olyan lehetőségeket enged meg az iskola célszerű fejlesztése szempontjából, mig az egész napos tanítás mellett sehogy sem válhattak be. így a többek közt igen jól kombinálhatjuk az is­kolát délutáni napközi otthonnal ama gyerme­kek számára, kiknek szülei ezt óhajtják. Te­kintettel a délután is előforduló szabad fog­lalkozásokra, kisebb óraszámra volna redukál­ható a délelőtti tanítási anyagból is nehány tantárgy, mint az ének, torna, kézimunka. Eszerint arra is van mód, hogy délelőtt se legyen a gyermek tulhosszu időre igénybe véve. Szóval: a félnapos tanítás uj perspektívát nyit, uj lehetőségeket kínál az elemi iskola modern irányú fejlődése tekintetében. Nők a kaszinóban. Aknaszlalina lefőzte a világot. Amiért az angol nők hiába ontják még vérüket is s töltik meg velük a börtönöket, Aknaszlatinán kardcsapás, népgyülés nélkül nyerték el a nők a szavazati jogot. Az aknaszla- tinai kaszinói ugyanis Wiesuer Adolf főbánya­tanácsos, kaszinói elnök elnöklete alatt a minap tartotta évi rendes közgyűlését, melyen vá­lasztmányát ujáalakitotta. Miután a kaszinónak nőtagjai is vannak a választmányba két nötagot is beválasztottak. Az első női kaszi­nói választmányi tagok Gyúrás Kamilla tanárnő és Fejér Lajosné állami tanítónő, akik mind­azon jogokat élvezik, amit a férfi választmányi tagok s igy a kaszinó ügyeiben szavazati jog­gal is bírnak. A közgyűlés a két uj választmá­nyi tagot lelkes ünneplésben részesítette. Villámcsapás. Múlt hó 23-án nagy vihar vo­nult át Pórházán. A villám becsapott a gróf Károlyi Lajos dohánypajtájába és porrá égett. A pajtában 7000 korona értékű dohány lelt a lángok martalékává. A pajtában a szerencsét­lenség idejében három nő dolgozott, akiknek azonban, különös gondviselésből, az ijedtségen kívül semmi baja nem történt. Samassa humora Az elhunyt Samassa érsek csípős és szarkasztikus megjegyzéseiről volt ismert. Amikor még plébános volt, találkozott a szolgabiróval, aki olcsó vicceket akart elsütni a plébános ur rovására. — Ha nem egy buta fiam vo'na — szólt — csakis papnak adnám. Mire Samassa finom mosollyal vágott vissza: — Ejnye, ugylátszik az ön kedves papája — másképp gondolkozott. Zongora és cimbalom akadémiát Kínál Leopoldyna elvállal kezdő- vagy tovább-taoulókat tetszés szerint házhoz járva, vagy meg­egyezés szerint saját lakásán. — Ér­tekezhetni lehet mindennap d. e. 10—12-ig, d. u. 3—5-ig Fény-utca 20. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents