Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-15 / 24. szám
f * I 2-ik oldal. KÖZÉRDEK junius 15. 24-ik szám. jTJMPOE:!! mmmi MÁSNAP aann LUNA“ VIZET IGYATOK. A „LUNA" kénes ásványvíz nagykáryi fé'erakata SCHNELL IMRE czgnél van. R í K9 E® ÉRJ 05 HsMSflSH undortkeltő, vértforraló mosolylyal fojtotta meg édes anyját, a szabadságot, azt a a törvénytiprót büntesd meg Mindenható. A lelkész átkát meghallgatja az Ur! Milliók sokasága ajkán hangzik vissza ez az átok : „Légy átkozott, ne legyen nyugalmad e földön, megvetve, nyomorba halj meg“. Simkó Aladár Cséplőgéptulajdonosok és gazdák figyelmébe! A cséplési idény alkalmából mint a SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA Részvénytársulat képviselői felhívjuk az érdekelt körök figyelmét azon körülményre, hogy fenti bányatársulat az idén nagymérvű szállítási kötelezettségek előtt áll, úgy, hogy a szükséglet fedezése mielőbb ajánlatossá válik. Kívánatra, előnyajánlattal szolgálhatunk. Megbízást kér a „Szatmári Kereskedelmi R.-t.“ Szolidaritás. (St.I.)l degen szó. Annyit jelent, hogy többen bizonyos ügyben annak keresztül vitele céljából egyesülnek, vagy hogy bizonyos dolog jelenlegi állapotán nem engednek változtatni. S ha a szolidaritás tényleg szolidaritás, úgy minden erejűkkel, minden tehetségükkel arra I kell törekedniük, hogy az ügy, melyért helyt I állottak, diadalmaskodjék s hogy álláspontjuk j változatlanul keresztül menjen. Ezt a szót leginkább eddig csak politikában használták. A politikusok szoktak valamely ügyben szolidaritást vállalni, hogy azután együtt diadalmaskodjanak, vagy együtt bukjanak a kitűzött küzdelemben. Mi azonban nem Írunk politikai cikket, ; tehát ennek az idegen szónak a társadalmi [téren való érvényesüléséről óhajtunk beszélni. Vájjon a társadalom ne tudná méltányolni azt a rengeteg erőt, a mi ebben a szóban összponto- \ sut, ne tudná kihasználni azokat az előnyöket, melyek ebben a rövid szóban rejlenek ? Ha például a társadalom szolidaritást vállalna, hogy ezután nem vesz semmiféle olyan portékát, melyet hazánkban is gyártanak, de \ nagy résztkül földről importálnak, vájjon ne len- I ne hatása ennek a szövetségnek ? ! Vagy ha például szolidaritást vállalna a magyar társadalom összessége, hogy ezentúl nem viszik ki drága nehezen szerzett pénzüket külföldi haszonta- I lan fürdőkre hanem ithon próbálná üdülését megkeresni, melyet olcsóbban s jobban megtalálhat honi fürdőinkben, vajon nem lenne ez keresztülvihető ? Meg kellene egyszer már végre próbálni, olyan egészséges mozgalomba vinni a magyar társadalmat, melynek azután nemcsak erkölcsi, de anyagi hasznát is élvezhetné. Ki kellene mondani, hogy egymásért felelőséget vállal az iránt, hogí/ a szolidaritást annyira betartja, hogy annak megszegőjére kimondja a társadalmi bojkottot. Vájjon minő eredménnyel záródna csupán egy esztendő gazdasági mérlege, Ha egy esztendeig nem vennők a bécsi rongyot s a külföldi hasonló gyártmányokat, ha mindenki hazafias kötelességének tartaná, hogy csak azt pártolja, azt vásárolja, ami honi, azt amit ebben a szegény, sok szenvedésen keresztül ment országban állítanak elő, minő perspektíva nyílnék a magyar ipar részére. Hová fejlődnének a mi szegényes ipari viszonyaink, hacsak mi, magyarok pártolnák azt annyira, hogy előnyben részesitenők a külföldivel szemben. Hol lennének a magyar fürdőhelyek, ha csak egy esztendőben keresnék fel mindazok a magyarok, kik temérdek sok pénzt költenek el \ a külföldi fürdőkön. Minden esztendőben nem keresi-e fel a kedvelt külföldi fürdőket Tisztelettel értesítem a n. é. :: vásárló közönséget, hogy :: vaskereskedésemet Deák-tér 14. házszám alá saját házamba (Pozsgai-féle = telek) helyeztem át. = UZLETATNELYEZES WEmHEFmEKmmEER mmMLmmmm. == Kiváló tisztelettel i? Róth Lipót p vaskereskedö Nagykároly. felelte erőltetett vidámsággal. — Próbára, még pedig veled. — Velem? Mi jogon? — No csak ne beszélj. Nekem is van szemem. Sárika téged határozottan szivei. És ez is már valami. Pártos elégülten mosolygott. — Tehát hogyan gondolod? — írsz a feleségbmnek levelet, melyben találkát kérsz tőle. Még a könnyű lelkiismeretű Pártos is felsziszent. Ez a találka szó a férj száján valami visszatetszőén aljasul hangzott. — Nos belemégysz a dologba? Hiszen ártatlan tréfa az egész! A két jeles gentleman tenyérbe csapott s a kaszinó irodahelyiségébe rögtön meg is írták a levelet. Maga Toronyi adta fel . . . Másnap délben Toronyi kisirt szemekkel fölindultán találta otthon a feleségét. Még meg sem kérdezhette az okát. Sárika elébe tartotta a levelet. — Mit szólsz ehhez az aljassághoz? Toronyi tettetett érdeklődéssel olvasta át a Pártossal együtt komponált levelet, azután közömbös hangon megszólalt: — Nyomorult kísérletezés. Mindennapi dolog. Dobd a tüzbe s pirongasd meg a tolakodót. Sárika bámulva, fölindultán nézte az urát, majd megragadva a kezét, szinte kiáltó hangon mondta: — A te feleségednek Írták ezt a levelet: — Nem kell ezt olyan tragikusan felfogni, éretlen kólyöktől jött. Sárika átkarolta az urát, erősen magához szorította s a lelkében dúló indulattól mintegy fuldokolva beszélt: — Én értelek téged. A te határtalan bizalmadat ez a merénylet sem zavarta meg. Te bízol benem és ez neked elég. De nekem nem! Te olyan magasan állsz az én lelkem előtt, hogy a sze,nnynek még árnyéka sem férhet hozzád. És ez a levél odavetette az első szennyet. Ennek le kell onnan kerülnie. Neked nem kell mondanom, miként. Te tudod azt. Reszketek életedért, de én nemcsak szeretni, de becsülni is akarlak. Te tudod mi a kötelességed. És Sárika megint megcsókolta az ő ezüst haját, ezüst mennyasszonyi koszorúját. Ezzel magára hagyta urát, a kötelesség- tudó férfit. Kázmér pedig leroskadt egy pamlagra és magában mondta : — No ezt ugyan veszettül megcsináltál Aztán, mintha viszhangot hallgatna, úgy figyelt. A Sárika,által mondottak hangzottak el fülében. És most még jobban össze- roskadt. Soha ilyen törpének nem érezte magát. Nagyon közel jutott a földhöz. Ez az édes teremtés égig emelte és mégis porig alázta. Végre egy nagy sóhajjal könnyített lelke terhén. — Tehát végig kell csinálnom a komédiát ! Pártosnak lesz magához való esze! Késő délután már felkereste Toronyit egy őrnagy és egy kapitány barátja, akiket kényes becsületbeli ügye elintézéséhez kéretett magához. Sárika az értekezést a másik szobából leste s midőn a tisztek eltávoztak, berontott férje szobájába, térdre hullt, átkarolta lábait s mintha csak egy hólepte keresztet ölelne, oly áhítattal mondotta: — Te bálványom, mindenségem, üdvöm! És a hólepte kereszt úgy ingadozott, majd kidőlt. Másnap délelőtt egy tisztiszolga levelet hozott Toronyinak, de ez nem volt otthon, felesége vette át. A levél pedig igy szólt: Kedves Barátom! Pártost te kérted fel a kérdéses levél írására. Aki a barátját arra használja fel, hogy a feleségével kísérletet tegyen, annak az embernek nem lehet becsületbeli ügye. Én és a kapitány visszaléptünk. Amidőn Toronyi délben hazajött, a cseléd azzal a hírrel fogadta, hogy a felesége hirtelen a szüleihez utazott. Az őrnagy levele mellett azonban ott feküdt egy pár sor a feleségétől is. Csak ennyi: „Az öreg embert tudtam szeretni, a hitványát nem 1 Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlásnélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. László Jenő fogtechnikus,
