Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1912-02-17 / 7. szám
február 17. 7. szám ERMELLÉK 3-ik oldal. dúlt, megtámadták és alaposan elverték. A mostoha anya egy fejszével vágott Varga fejéhez, akin az orvos 20 napon belül gyó- gynló sérülést konstatált. Megtették ellenük a feljelentést a bírósághoz. Táncmulatság. Az „Érrriibályvalvai Ipartestület“ 1912. évi február hó 18-ilc napján, az Iparos-Otthon helyiségeiben, a 25 éves fennállásának emlékére készítendő diszzászló alapja javára zártkörű táncmulatságot rendez. Belép- tidij személyenként 1 korona 60 fillér. Jegyek előre válthatók Vilistein Károly, Berec Lajos, Varga György urak fodrászüzleteiben. Kezdete este pont 8 órakor. Felülfizetések köszönettel vétetnek s hirlapilag nyugtáztatnak. Ételekről és falókról kondoskodva ran. Műkedvelői előadás. Elsőrangú farsangi eseménynek Ígérkezik az a táncmulatsággal egybekötött műkedvelői előadás, melyet az érmihályfalvai ifjúság március első felében j rendez A rendezendő előadás nemcsak Er- miliályfalván, hanem a vidéken is nagyobb hullámokat ver annál is inkább, mert mint diszelnökök és védnökök Érmihályfaiva legnépszerűbb vezetői szerepelnek. A vigalmi j bizottság a következőképpen alakult meg: A díszeinökséget dr. Audrássy Ernő vállalta el. Védnökök: Benedek Zoltán. Dráveczky László, Grosz Béla és Kocsár Árpád. Rendezők : Kállay Kálmán, Kalmár Jenő, Katz Jenő, Vajda Rudolf, Vargha József, Weisenfeld Ede, Weisz Sándor és Zili Rezső. Pénz- j tárnok: Jakabovits Sándor. Előadásra kerül az „Iglói diákok" cimü Operette a következő szereposztással: Petid János, csongorádi pol-j gármester — Katz Jenő, Pali, a fia — Zili Rezső, Tircsák Tódor, tanár -—• Weisz Sándor, Éviké,- a leánya — Marosi Margit ur- hölgy, Az igazgató - Kállay Kálmán, Stiasny, a magyar nypív tanára — Résén féld Artur, Kostrapszky, a logika tanára — Grosz Jenő, Holeczy Pista — Weisenfeld Ede, Szidor Ákos — Vargha József, Kudelka Tóni — Hammer János, Simák Gergely, pedellus — Kalmár Jenő. Odrobina János, a ..Kék golyó“ csapiárosa — Vajda Rudolf, Csaposlegény — ***,■ Egy diák — ***. Az énekszámok betanítását Fodor Géza tanító volt szives magára vállalni. A rendezőség ezúton is köszönetét nyilvánítja Krasznay igazgató ur páratlan áldozatkészsége felett, amiért szives volt a darabot rendelkezésére bocsátani és annak előadásáról lemondani. Mikor a bíróság téved. A. J. érmihályfalvai lakos keresetet indított P. L. ottani lakos ellen. A székelyhídi járásbíróság elmarasztalta az illetőt s elrendelte a végrehajtást, de a biró vagy kezelő a peresfeleket I elcserélte és A. J, ellen tűzte ki a foglalást. János bátyánk rendkiviil megijedt, hogy felperes létére ellenfelének a saját követelését kell megfizetnie s bement a bírósághoz, ahol azután felvilágosították a tévedés felől, ki igazították a hibát és felmentették a foglalás alól, Mibe került a mükedvelösködés ? Érdekes pert tárgyalt f. hó 14-én a székelyhídi járás- bíróság. A pert Andriskó János vendéglős ! indította Zieh Rezső, Pólyák Barna és Puskás László ellen, akik a róm. kath. templom javára műkedvelői előadást rendeztek. A műkedvelői előadás tudvalevőleg deficittel végződött és igy nem volt miből fedezni a műkedvelők által állítólag próbák alkalmával és a nagy estén elfogyasztott 64 korona értékű ételt és italt. Alperesek azzal védekeztek, hogy az italokat nem ők, de mások fogyasztották el s igy nem kötelesek azt megfizetni. A per végre is egyezséggel nyert befejezést, de Andriskó bátyánk sokáig megfogja emlegetni az érmihályfalvai műkedvelői előadás próbáit. Hűtlen üzletvezető. A bagaméri fogyasztási szövetkezetben az elmúlt héten nagy betörésről tett jelentést Zimkó István, a szövetkezet üzletvezetője. A csendőrség előtt gyanúsnak látszott a dolog és a megejtett vizsgálat kiderítette, hogy a betörést maga Zimkó követte el, aki ezzel elpalástolni akarta a sző-! vetkezetnél elkövetett sikkasztásait. A csend- j őrség megtette a feljelentést a furfangos üzletvezető ellen. Uj kereskedés. Klein Dániel és Mór, Ér- mihályfalván a „Népsegélyző bank“ palotájában egy, a mai modern kor igényeinek megfelelő üveg- és porcellánkereskedést nyitottak. A -cég lapunkban feladott hirdetésére j felhívjuk olvasóink szives figyelmét. Pcnnonia-szálloda Érmihályfaiva, Négy újonnan fényesen berendezett szoba! Kóser konv iá. Pontos kiszolgálás. Mérsékelt árak. Székelyhid. Felesleges milliók. Most kerültek nyilvánosságra az 1910. évi zárszámadások, melyek szerint az állami kincstárnak mintegy kétszázmillió korona feleslege volt. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az adót mindig feljebb srófolják, úgy bátran állíthatjuk, hogy az i9il-ik év végén legalább kétszer ennyi feleslege lesz a kincstárnak. Biztos adatunk persze nincsen még, majd megint csak egy év múlva tudjuk meg. Ezt a kincstári felesleget pénztári készletnek is mondják. Az országgyűlés által meghatározott költségvetésen felül befolyt' pénzek ezek, melyekről nem igen hallani. Az országgyűlés ugyanis nagyon ritkán veszi ezt a készletet valami kiadásnak igénybe, marad tehát a kormánynak ex-lexre is felhasználható pénze a kincstárban. Hogy csak , egy ex-lexet említsünk : a Fejérváry-kormány is ezekből a pénzekből tartotta fenn magát. Mit törődtek ők az ex- lexszel, mikor közel 600 milliót találtak a kincstárban. Hitele is van a magyar államnak s azt igénybe vették és gazdálkodtak, mig csak az utolsó garas el nem fogyott. Van megint pénztári készlet, vagyis felesleges pénz, de a tanítók és más hivatalnokok rongyoskodhatnak, éhezhetnek: azoknak üres a kincstár. Legyen azonban csak egy kis háborúsdira, egy kis balkáni kalandra kedve Bécsnek; vagy jöjjön egy kis ex-lex: arra jó lesz a kincstári felesleg. Sajnál a kormány minden fillért az állam köz- művelődését előmozdító hivatalnokra, int-z- ményre költeni, de a nagyhatalmi ábrándnak milliókat tud áldozni. Ha van tehát pénz és még hozzá milliókra menő pénz, akkor minek napról-napra az adót srófolni? Szép, szép a takarékosság; de minek spóroljunk és minek gyűjtsük a milliókat az osztrák sógornak? Ne engedjük e felesleges milliókat az államkincstár fenekén heverni! Hanem elégítsük ki hivatalnokainkat és könnyitsünk a nép sorsán: mielőtt még ráteszi a sógor kezét! Ébredés. Sz. vasúti tisztviselő, ki a bor- ! nak(s általában az italnak (a viz kivételével) j egyáltalán nem ellensége, a napokban Bachus j oltárán áldozva, feltévedt a nagyvendéglőbe. S mit csinál egy vérbeli Bachus vitéz, ha j vendéglőbe téved ? Iszik és... és ismét csak iszik. Ivott tehát a mi hősünk is megszámlálhatatlan mennyiségű spricert, csáját, fekete kávét és pezsgőt. Ennek a sok mindenféle j ivásnak aztán az lett a vége, — ami rendesen lenni szokott — hogy gavallérunk a legalaposabban elázott. S mit csinál a legtöbb ember, ha elázik ? Udvarol életre-lialálra a főpincérnek és szerelmet vall... de nem a főpincérnek. Gavallérunk is ilyenformán esi- í nálta. Mulatott jól, gavallérosan s adta az előkelőt. Ez megtörtént már mással is. Hanem ami ezután következett, az már nem mindenkivel szokott megtörténni. Székely- hidon ugyanis van egy jó szokás, mégpedig az, hogy midőn a toronyóra elüti az éjfélutáni két órát, a még nyitva levő vendéglőkben megjelennek a rendnek dicső őrei és azt mondják a vendégeknek, hogy ott kint tágasabb. Ez azonban sehogysem akart a mi hősünknek a fejébe férni. Mért legyen neki ott kint tágasabb, mikor ő bent is jól érzi magát? Azonban hosszas alkudozás után — mégis csak ő volt, aki engedett. De mint egy előrelátó, gondos hadvezér, ő is fedezte a visszavonulás útját, olyképpen, hogy a pincérnél megrendelt egy csomó pezsgőt azzal a kikötéssel, hogy a pincér megengedi, miszerint azt a lakásán, már tudniillik a pincér lakásán fogják bekebelezni. Ily módon kifogván barPunk az éjjeli őrökön, főhadi, illetőleg főivoszállását a főpincér lakására tette át. De amikor az ideszállitott különféle italok is elfogytak, barátunk elment (de ne tessék gondolni, hogy haza) és elaludt. Reggel úgy tiz óra tájban, mikor felébredt, nem tudta elgondolni, hogy hol is van ő most?! Végre azonban mégis csak tisztába jött a helyzettel s hamarosan felöltözött s búcsút véve bájos házigazdájától, sietett, sőt nem is sietett, hanem inkább szaladt (no mit tetszenek gondolni, hová?)... igen, igen szaladt, sőt futott — a csendőr- ség'hez. Hol is jelentést tett, hogy tőle az éjjel minden pénzét ellopták, kifosztották, stb. stb. stb. A csendőrség a vizsgálatot annak rendje és módja, szerint megindította s a vádlott főpincért és segédjét kihallgatta s megállapította, hogy lopásról szó sincs, hanem Sz. ur a nála levő pénzt elmulatta, sőt még többet is költött el, amennyiben 1 kor. 21 fillérrel még adós is maradt. — Mi csak arra vagyunk kiváncsiak, mit szól ehhez Sz. ur felesége... Áthelyezés. A Máv. igazgatósága Alsó Béla állomásfőnököt Székelyhídiul Margittára helyezte át. Alispán ur figyelmébe! Bihardiószeg kisgazdái aláírással panaszt vettünk a tenyészállatok vizsgálatára kiküldött bizottság ellen. Azt panaszolják a kisgazdák, hogy a bizottság egyik tagjának halvány sejtelme sincs az állattenyésztés felől s igy a bizottságban elhangzott véleménye, igen sok esetben káros a gazdákra nézve. Árra kérik az alispán urat, hogy a jövő évre a bizottság tagjává szakavatott gazdát nevezzen ki, aki meg is tudja bírálni az állatot és tapasztalatokkal bir az állattenyésztés* terén. Megnevezik ezek között Farkas Gábor, Kiss Miklós és Csiba Sándor földbirtokosokat, mint akiknek véleményét teljes megnyugvásul fogadnák a maguk részéről is. A méltányos és jogos kérelmet az alispán ur meleg pártfogásába ajánljuk. Pénzintézeti közgyűlés. Az „Érmelléki Takarékpénztár R.-t.“ vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen jobbára az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokból álló részvényesek tudomásul vették a jelentéseket és a felmentvényt a számadóknak megadták. Az alig egynegyed óráig tartó gyűlésen nem akadt egy bátor részvényes, aki szóvá merte volna tenni azt a silány mérleget, amely az összes vidéki pénzintézetek körében általános feltűnést és megbotránkozást keltett, hogy t. i. az előző évi 800,000 korona alaptőkének 600,000 koronára való felemelése dacára, az évi nyereség 10,000 koronával kevesebb volt az előző évi nyereségnél. Szegény részvényesek! Szegény betétesek 1 Farsang. Pompásan, vidáman zajlott le az iparos-ifjúság 10-én rendezett farsangi mulatsága a „Fürdő“ termeiben. A népszerű egylet iránt tanúsított érdeklődés már jóval a mulatság előtt észrevehető volt. Az egjreférfi és női cipőmunkásokat jó (lijjazással, azonnali belépésre Rosenberg Sámuel Nagykároly,Deáktér.
