Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1912-01-27 / 4. szám

ÉRMELLÉK 3-ik oldal. Csőd. A nagyváradi kir. törvényszék Blum testvérek érmihályfalvai bejegyzett kereske­dők ellen a csődöt elrendelte és tömeggond- nőkul dr. Várady Miklós ügyvédet nevezte ki. Gabonatolvajlás. Sarián János piskolti lakos ellopott Friedmann Jakab ottani lakostól 2 q. rozsot. A csendőrök kiderítették a tettest és feljelentették a járásbírósághoz. Tűz. Az elmúlt héten leégett S. Nagy Jó­zsef álmosdi lakos házas telke. A tűz oka gondat­lanság. Világítás meghosszabbítása. Több oldalról vettünk megbízást az iránt, hogy kérjük fel P. Kovács Sándor főbiró urat, hogy a szín­házba járó közönségre való tekintettel az utcai lámpákat éjjeli 11 óráig égve hagyhassa. A főbiró ur szives készséggel engedett kérelmünk­nek és elrendelte a színi szezon tartalmára a lámpák éjjeli 11 óráig való égve tartását. Megkerült bunda. Kárpáti Albert nagykárolyi lakosnak Szalacson valami elintézni valója volt s e célból megszállott egyik ottani nagyven- déglöben. Drága, teljesen uj bundáját felakasz­totta a vendéglő falára és dolgai után [látott. Mialatt a községben ügyeit intézte, a bunda eltűnt és a legszorgosabb kutatás dacára sem került elő. Jelentést tett az eltűnésről a csend­őrségen. aki rövid idő alatt megkeritette a bundát K. Szabó Imre gazdálkodótól, aki ne­hogy a moly megegye a bundát, a házban, egy ágy alá rejtette. A figyelmes téli szücsmester ellen megtették a bíróságnál a feljelentést. Álhirek egy sikkasztásról. Piczek Gusztáv az érmihályfalvalvai takarékpénztárnál alkalma­zott segédkönyvelőt az intézet igazgatósága alig számba vehető összeg elsikkasztása miatt állásából elcsapta. A városban ezen ügygyei kapcsolatosan azon lév hir kapott lábra, hogy tekintélyes volna az az összeg, amelyet Piczek az intézetnél elsikkasztott. Utána jártunk a do­lognak és teljesen hitelt érdemlő forrásból meg­tudtuk, hogy a Piczek által elsikkasztott összeg alig tesz ki 100 koronát és ezen összeg is az illető szülei által meg lesz térítve, tehát az intézet nem is tett feljelentést a bíróságnál a megtévedt fiatal ember ellen. Pannonia-szálloda Érmihályfalva, Négy újonnan fényesen berendezett szoba! Kó­ser konyua. Pontos kiszolgálás. Mérsé­kelt árak. Székelyhid. január 27. 4-ik szám.___________________ Eladó takarmány. 100 szekér kitűnő minőségű gyep-széna eladó. Értekezhetni: LudmányGábor földbirtokossal, B agamér. iNfe Ölj! A Zsilinszky fiuk felmentése felett napi­rendre tért a sajtó, elült a szenzáció s egy­szerre felszínre került a lesújtó Ítélkezés az esküdtszéki intézmény felett. Általában megállapítható, hogy a felmentő Ítélet általános és széleskörű megdöbbenést keltett. Ez az őszinte szó. Megdöbbenést érez­tek az emberek, előbb hitetlenül összenéztek s azután elkeseredetten szidni kezdték — az esküdtszéket. — Most már menjünk ! — mondoLták az emberek, — mindnyájan lőjünk bele abba, aki nekünk ellenségünk, az esküdtszék úgyis fel­ment ! S nehogy valaki azt higyje, hogy ez csak léha tréfa. Ellenkezőleg való, mert ki áll jót arról, hogy nem maradija tréfának komolj alja valakiben. Ki áll jót arról, hogy a férjnek, akit a feleség meg­csalt, amikor a csábitó ellen való haragtól li­heg, nem jut eszébe, hogy: „Eh ! hiszen Szőke Jenőt is felmentették !“ És ki áll jót arról, hogy valaki, ha van a családjának, apjának, fiának, neki’ magának egy engesztelhetetlen ellensége, nem jut eszébe, hogy hiszen egy­szerűen el lehet intézni az egészet, a Zsilinszky fiuk megmutatták erre a biztos és veszélytelen módszert. Tény az, hogy az esküdtszékek esztendők óta mindenkit fölmentettek, aki gyilkolt, vagy gyilkolni akart, hacsak nem volt egyben rabló- gyilkos is. Azok a derék szabók, hentesek és vendéglősök, akik beültek az esküdtszéki pa­dokba, hogy Ítéljenek, az érzelgős, ostoba rossz regények sablonján keresztül nézték az életet. Fölmentették Szőke Jenőt, aki azután, hogy a felesége gyalázatát megtudta, egy egész éjszaka fontolgatta és megérlelt elhatározás után lőtte le a felesége udvarlóját. Fölmentették Bozváry Magdát, aki amikor elhagyták, rálőtt a szere­tőjére s amikor fölmentették, nyomban a Ca­baret színpadon kezdte értékesíteni a föl­mentő verdiktéi megtisztelt népszerűségét. Egy sereg botlást leszámítva első Ízben még a Ha- verda bandát is felmentette az esküdtszék, azt a társaságot, ahol a leány a szeretőjét bujto- gatta föl az anyja ellen, a szeretője pedig azért ölt, hogy tovább élje a selyemfiu gond­talan életét. És a felháborodott közvélemény egész nagy pressziójára volt szükség, hogy a második es­küdtszék teljesítse kötelességét. Bizonyos, hogy a Zsilinszky ügyben nagyon sok mentő körülmény volt a két fiú javára. Az apjuk becsületét védelmezték, az ellenfelük olyan ember volt, aki izgága, nyughatatlan, demagóg viselkedésével egy egész környék nyugalmát megzavarta s kihivta maga ellen. De ezek csak enyhitő körülmények azon a té­nyen, hogy ezek a fiuk bottal, fütykössel, re­volverrel törtek be az ágyból éppen kiszálló fegyvertelen ember hálószobájába és fenyege­téssel és nyílt nekitámadással maguk provokál­ták azt a vitát, melynek során eldördült a vég­zetes két revolverlövés. Nem is szükséges, hogy az előre megfon- ! tolt szándék, vagy az ölési szándék vitatásá- ' hoz ragaszkodjunk, az ember jogérzéke vala­mennyi enyhítő körülmény számbavételével is j követeli itt a -törvényes elégtételt. Csak az es- j küdtek jogérzéke nem érezte sem az első, sem a második alkalommal azt, hogy itt sérelem J esett a jogrendben. Hiába szövegezte a bíró­ság olyan enyhén a kérdéseket, mintha szug- gerálni akarta volna az esküdtszéknek azt, hogy igennel válaszoljon. Az esküdtszék csö­könyösön újra és újra nemet mondott, a gyil­kosok megint emelt fővel távozhattak a Jusz- ticia itélőszéke elöl. Érdekes, hogy az esküdtszék milyen önálló, határozott tudott lenni, mihelyt arról volt szó, hogy ezzel mészárolja le az igazságot. Viszont az ügyek egész seregét ismerjük, hogy ott, ahol a független állampolgárok szabad lelki­ismerete lelt volna az igazság palládiuma, az esküdtszék teljesen engedelmes, szolgáló esz­köze lett a tendenciával vezetett tárgyalás el­nökének. Az esküdtszék ösztönszerüleg eltalálja mindig a legrosszabb, a legostobább és a leg­helytelenebb álláspontot. Megindulása percétől fogva ellenségei vol­tunk az esküdtszék intézményének. Hosszú idők óta korholjuk ennek az intézménynek a gyarló voltát. Senki sem olyan bolond, hogy cipőt rendeljen a mészárosnál és ruhát a ven­déglősnél, de amikor az állam legfőbb érdeké­ről, minden állami rend alapvető elvéről, a törvény alkalmazásáról, az igazság megállapí­tásáról (van szó, a susztert a szabót, a mészá­rost, a vendéglőst beültetik a birói székbe, hogy határozzon emberek élete, vagyona és szabadsága felett. Amióta mi ezeket irtuk, minden figyelemre­méltó, szenzációs esküdtszéki tárgyalás egy-egy igazságügyi botrány volt. A jusztizmondóknak olyan gyűjteménye van már együtt, hogy már csak két dologról van szó. Vagy szankcionáljuk az esküdtszék verdiktjét és akkor szankcionál­juk a gyilkosság jogát és törüljük a tízparan­csolatnak az ötödik parancsát. Vagy ragaszko­dunk ahhoz az állásponthoz, hogy kulturállam- ban nem szabad egymás életét elrabolni. És akkor ei kell törülni az esküdtszéket. Villanyvilágítás. Berger Benő malomtulajdonos ajánlatot adott be Székelyhid község képviselőtestüle­téhez, amelyben rendkívüli kedvező feltételek mellett a község elektromos árammal való világítására 50 évre koncessziót kért. Berger a kizárólagos jogon alapuló engedélyt föld feletti vagy alatti vezetés mellett kérte meg­adatni községi hozzájárulás nélkül, tehát ki­zárólag viseli a vállalattal járó felelősséget és a mü létesítésével járó tekintélyes összegű befektetéseket, anélkül, hogy ebből a községre nézve bárminemű anyagi hátrány vagy felelősség származna. Már maga ez a körülmény is oly kedvező a községre nézve, hogy részünkről (akik műszaki körök véleményét kértük ki cikkünk megírása előtt s azok az ajánlatot igen kedvezőnek tartják) csudálkozásunkat kell kifejezni a felett, hogy a képviselőtes­tület nem sietett megragadni az alkalmat, hogy az ajánlat műszaki, tehát szakavatottak által való felülbírálása mellett a község lakos­sága ezen általános óhajtását teljesítse, ha­nem ahelyett egy bizottságot Küldött ki, hogy azok az ügyet alaposan áttanulmányozva, készítsék elő a legközelebbi, közgyűlésnek. A bizottság tagjai ahelyett, hogy az ügyet siettek volna behatóan tanulmányozni, még csak ülést sem tartottak és a kérelmező nagy gonddal és költséggel elkészített tervezete ott hever ma is valamelyik bizottsági tag asztalán, anélkül, hogy abba bárki is érde­mesnek tartotta volna belepillantani. Érdekes azonban, hogy mielőtt ezen tárgyalás alap­jául elfogadott ajánlat felett a bizottság dön­tését, helyesebben javaslatát meghozta volna, egy újabb ajánlat érkezett a képviselőtestü­lethez, amelyben Benes Ferenc budapesti electrotechnikus szintén koncessziót kér a villanyvilágítás bevezetésére és állítólag ked­vezőbb feltételeket ajánl fel a Berger Benő által nyújtott ajánlati feltételeknél. Az utóbbi ajánlatba, a jegyző ur honn nem léte miatt nem tekinthettünk be s igy magával az ajánlati feltételekkel nem is fog­lalkozhatunk, de részünkről hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy a műszaki körökből vett vélemény szerint teljes garancia mellett — figyelembe véve a székelyhídi viszonyokat — kedvezőbb ajánlatot senki sem nyújthat, mert a tetemes beruházási költségek és kismérvű áramfogyasztás mellett a Berger ajánlata is csak arra van fektetve, hogy az általa a maion zetésénél alkalmazott villanyerő fej­lesztést,^ és ezáltal az üzem megnagyobbit- tassók. Anyagi haszonról a Berger-féle feltéte­lek mellett szó sem lehet. Mint fentebb kijelentettük, nem ismerjük i a Benes-féle ajánlatot. Magáról az ajánlat­tevőről is csak annyit sikerült megtudnunk, I hogy a fővárosban egyik gyárbap van mint, 1 művezető alkalmazásban és ezen állásban nyert díjazása aligha jogosítja fel arra, hogy egy 100,OöO koronát kitevő befektetést igénylő műre komoly ajánlattal léphessen fel. Berger Benőt azonban ismerjük, tudjuk jól, hogy tekintélyes polgára Székelyhidnak, malomtulajdonos és megvan benne a kellő anyagi garancia arra nézve, hogy elvállalt kötelezettségének meg is feleljen s igy ellene — a Székelyhidon bűnnek tartott rendezetlen vallási viszonyától eltekintve — kifogás nem emelhető. Ilyen körülmények között a község jól felfogott érdeke is azt követeli, hogy a kon­cesszió megadásánál elsősorban az anyagi j garancia legyen az irányadó, azután jöhetnek figyelembe a magánérdekek és az esetleges protekciók, amelyek érvényesítését rendesen a köz sínyli meg. Rendkívül kiváncsiak vagyunk a Benes- féle ajánlati feltételekre is, de mielőtt a kér­dést újból tárgyalás alá vennők, arra kérjük a képviselőtestületet, hogy ha komolyan óhajtja a villanyvilágítás létesítését, elsősor­ban is utasítsa a kiküldött bizottságot arra, j hogy véleményét záros határidő alatt nyújtsa be, mert ha az ügy ily csigalassúsággal halad, mire a vélemények a bekérendő műszaki vé­leményekkel együtt ujabbi döntés végett a képviselőtestület elé kerülnének, alighanem sárguló falevelek fogják jelezni az ősz köze­ledtét s mire a hozandó képviselőtestületi határozat felsőbb jóváhagyást nyer, — az aratók vidám danája fog felhangzani az ér- I melléki rónákon.

Next

/
Thumbnails
Contents