Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-26 / 26. szám
junius 29. 26-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. illimi! * JLi 3 9 MÁSNAP LÜNA“ TIZET IGYATOK. S A „LUNA“ kénes ásványvíz nagykárolyi fölerakata SCHNELL IMRE czégnél van. A folyó évi állami költségvetési törvényben fölhatalmazást nyertem arra, hogy a községi közigazgatási tanfolyamok átszervezésével kapcsolatban a községi és körjegyzők középiskolába járó fiúgyermekei számára internátust létesíthessek s az internátusokban a szóban forgó tanulók számára államköltségen ötven helyet alapíthassak. A törvényhozás ezzel az intézkedéssel a körjegyzői karnak régi, méltányos óhaját kívánta teljesíteni; tudva és méltányolva, hogy a községjegyzői kar faluhoz kötött, e'szigetelt helyzeténél fogva a gyermeknevelés megfelelő anyagi eszközeivel nem rendelkezik. Az ötven alapítványi hely azonban a községi jegyzők létszámhoz viszonyítva kevés. Többre, legalább is kötszeren nyíre van szükség avégből, hogy az intézmény a kitűzött célt megfelelően szolgálhassa. Tudatában volt ez a körülmény a kormánynak is, amidőn a kormányfödözetet a költségelőirányzatba beállította s midőn az egyéb nagyarányú közszükségletek szem előtt tartása mellett a szóban levő mértéken túl nem mehetett, abban a jogosult reményben kereste és vélte megtalálhatni a kiegyenlítést, hogy a törvényhatóságok áldozatkészsége a jegyzői kar érdekében szintén fog megnyilatkozni. Ezt a reményt kívánom valóra váltani most, midőn a községjegyzői kar gyermek- nevelési ügyében Szatmár vármegye törvény- hatóságának hagyományos áldozatkészségéhez fordulok. Legalább még ötven ingyenes helyet kell alapítani. Kérem a törvényhatóságot, vegye ki részét esetleg a községek áldozatkészségének is bevonásával, ebből nem csak a szülők segítségére szánt, de a magyar kultúra szempontjából is gyümölcsöző alkotásból. Most az egyszer nem bizalmat kunyorál Lukács László, hanem pénzt. Ravasz kör- mönfontsággal olyan célra kunyorálja, amiről biztosan tudja, hogy szívesen adnak a törvényhatóságok : a körjegyzők részére. Erre sem telik ugyanis kellő mértékben a kormány bugyellárisából. Felháborító naivitással kéri a kormányelnök a törvényhatóságot, vonja bele a kulturális adakozásba a községek áldozatkészségét is. Az a kormány, amely soha semmit nem tesz a községek érdekében, amely sárba hagyja fulladni a magyar falvak gazdaságát, szellemi életét az a kormány, amelynek nem telik Panyola kenyerét pótolni, nem átalja, hogy a községek előtt apellál kulturális szempontokra. Van hozzá képe. Vájjon tett-é vala is valamit ez a kormány arra, hogy a községek lakói megtanulják mit jelent ez a szó kultúra, amelynek nevében most adakozásra hívja fel őket maga helyett? Nem tett soha. A körjegyzők megfogják kapni, amit a kormány kuncorog részükre. Nem azért, mert a kormány kéri, hanem azért, mert minden becsületes törvényhatóság méltányolja az ő érdemeiket. A jegyzőkét. De jó lese, ha a falu pennái megjegyzik ezt maguknak. Megjegyzik, hogy a kormány előkelő nemeskeblüsége milyen formában nyilatkozik meg velük szemben. Szentháromság (ál gyógyszertár H Szatmár-Tlémet, Deák-tér 12. sz Ajánlja az országos hírnévnek örvendő szépiíő-szereií, | ami az arcról szeplöt, májfoltot, sömört, pattanást, mitesert párszori használat után eltüntet és bársonysim vá, hófehérré teszi. Nappali használatra: Vénus-krém 8oafiiiér Vénus-szappan 8oafiL Véhus-pouder iakor. Vénus-arcviz ikSu. Éjjeli használatra: Mi in/»/toros arc/sraöcs. mely szépít és fiatalít, ára t iá SO /. hozzá /’randa e/»esza/»/»an ára 90 f. Postai megrendelést azonnal továbbit az egyedüli készítő: Szentháromság gyógyszertár. Szatmár Deák-tér 12. Az udvarképes gazember kifejezése Lapunk vezetőcikkében foglalkozunk ezzel a kérdéssel s az ott kifejtettekhez képest ideiktatjuk a „Pesti Hírlap“ idézett cikkét: Katonai kézből kapjuk az alábbi sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Sokak nevében irom ezt a levelet. Mert ha nem is foglalkozunk politikával, csak megérint a szele. Az események elől képtelenek vagyunk elzárkózni, ha pedig már ott tartunk, keressük legalább a benünket közelebbről érintő részleteket. Most aztán eljutottunk egy olyan ponthoz, ahol megálljt kell az eszünknek vezényelni, mert a legfurább összeötközésbe bonyolódtunk. Kezdem azon, hogy a képviselőház naplójában, tehát hiteles helyen, számtalanszor, mondhatnám megszámlálha- tatlanszor fel van jegyezve névszerint, hogy kik és mikor nevezték gazembernek gróf Tisza Istvánt. Tisza ezekért a kifejezésekért nem kért elégtételt, ő nem érezte magát sértva. Azt sem lehet mondani, hogy az ellenzéki képviselők kivezettetése azért történt. A Ház elnöke szivében — az ő szavait idézve — több a szeretet, mint a gyűlölet. Kijelentette azt is, hogy a kivezetés nem a magánbosszu. Az a tanácskozási rend biztosítása végett történt. Hát ezeket jó mind megjegyezni. Ugyanakkor pedig említsük meg, hogy Tisza István tartalékos huszár Kezelőt keresek Gróf Károlyi György-tér 18. számú „Bárány“ rentféylőin részére. Csakis kaucióképes egyének pályázhatnak. Bővebb felvilágosítást ad Merts Imre, tulajdonos. Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utcagll. Készitek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlásnélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. László Jeeö fogtechnikus. kapitány. Nálunk a tartalékosok ép úgy becsületi eljárás alá tartoznak, mint a ténylegesek, vagy pláne a nyugdíjasok. A katona rendkívüli gonddal vigyáz a becsületére, mert a király, a legfőbb hadúr kardbotját éri szégyen, gyalázat. Ez a katona személyét éri. Már most problémám a következő: Én, tényleges állományú tiszt, megtárgya-r lom a képviselőházban egy hónap óta történteket egy nyájas civillel, aki lázba jő, halálra dicséri Tiszát, a kormányt, kvalifikál- hatlan módon nyilatkozik a nemzet jogairól, az ellenzék makulátban, tiszta jellemű vezéreit becsmérlő kifejezésekkel illeti, hírre elhagy engem a türelmem s azt mondom neki: — Eh, maga vagy őrült, vagy gazember A nyájas civil kifizeti a feketekávéját, (mert csakis kávéházban történhetik az eset) elmegy és nyomban provokáltat. A civil tudniillik tartalékos hadnagy, ami csak most derült ki s teljesen, tisztában van a katona kötelezettségeivel. Én azt felelem a segédeinek : — Nagyon sajnálom, de nem adok elégtételt. Én konbinativ urat egyénileg tisztelem, becsülöm, semmi bajom vele. Az őrülttel variált gazember kifejezést pedig tisztára a politikai Kombinatív urra értettem. A civil tiltakozik, hogy az nem úgy van, ő fölebbez. És akkor az ügy a tiszti becsület- bíróság elé kerül. Itt pedig ne feledjük el a következőket : A katonának csak egy becsülete van: a föltétien, megalkuvást nem tűrő becsület. Aki sértett, az elégtételt köteles adni.“És mindig én, tejhatalmu, emberi jogaimban korlátlan ur, állapítom meg, hogy sértve érzem-e magam, vagy sem ? Ebbe sem szólhat bele más, mint ahogy Kombinatív civil ur, mint tartalékos hadnagy, csakugyan, ragaszkodik a megsértetséghez és elégtételt követel. Mit csinál már most a katonai becsü- letbiróság'? Feltétlenül a civil álláspontjára kellene helyezkednie, azt is tette eddig mindig. A Itt van azonban Tisza István precedense, aki tartalékos tiszt létére néhány ezer politikai gazember titulust vágott zsebre. Avagy nem a magánember elhatározása, gondolkodási képessége, ereje irányítja a hús és vértömegből álló egyénben a politikust ? Súlyosbítja még a helyzetet, hogy a király, aki szintén katona, azután kifogástalan gavallér — katonai ruhában fogadta Tiszát, kezet fogott vele, ezzel mintegy udvarképessé téve a gazember kifejezést. Éllentétbe jöhet a katonai kecsületbiróság a királlyal ? Viszont hol kezdődik és hol ér véget az a határ, 1 ame'yen zsebre lehet vágni a gazembert ? Rendkívül érdekel az ügy megoldási módja, mert akárhány au jöhettünk ilyen helyzetbe s félő, hogy nálunk egészen más lesz a I helyzet, mint Tiszánál. Mindenesetre az a 1 kérdés, hogy Tisza István, aki különleges tiszti rangot járt ki magának, tehát ép úgy I ragaszkodik az uniformishoz, mint a lipót- ! trén-önkéntes, — mint gondolkozik becsületrekeszeinek katonai alosztályáról ?
