Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-22 / 25. szám

Nagykároly, 1912. junius 22. 25-ik szám. 7%, 912 Vi S» KÖZÉRDEK ÉF^MELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ES TT1EZŐGAZDAS A G ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36, Telefon 95. Főszerkesztő: Dr. BISITZ 3ÉLA. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6'— kor. félévre 3'— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7’— kor. félévre 3-50 kor Egyes szám ára 20 fillér. TTCagyar kultúra. Minél kulturáltabb valámely ország, annál inkább becsüli meg az állampol­gárok életét és egészségét. Minálunk az emberi életet és az egész­séget csak annyiban veszik számításba, amennyiben az az uralmon levő osztályok érdekének megfelel s amennyiben azt a maguk számára hasznosítani tudják. Amig elegendő gyerek születik és igy elég ol­csó lesz a napszám, nem baj az sem, ha évente — miként azt a statisztika bi­zonyítja — 240'000 gyermek hal is meg 5 éves kora előtt, avagy 75 ezer ember pusztul el évente tüdővészben. Hol vannak Magyarországon azok a közegészségügyi intézmények, amik en­nek a két rettenetes nyavalyának útját állani hivatva volnának ? Ami történik e téren, az, vagy nem egyéb, mint társadalmi jótékonykodás, vagy olyan intézkedés, amelynek semmi maradandó eredménye, vagy nagyobb: hatása nincsen. Az orvosok pl. még min-! dig nincsenek államosítva s igy Magyar- j országnak több mint ezer községe állandó-! an orvos nélkül szűkölködik. Ezzel szem- ben az állatorvosi intézményt már 2 év­tizeddel ezelőtt államosoitották. Miért ? Mert az állatok egészsége közvetlenebbül érdekli a nagybirtokosokat, mint az em­berek élete és egészsége. Hol vannak nálunk a tüdővész kórhá­zak, üdülőtelepek s más hasonló intéz­mények, melyek a tüdővész fertőzésének és rettenes pusztításának útját állanák és főképen : hol vannak Nag varországon bár­miféle hygienikus intézkedjek,, amelyek azt céloznak, hogy a tüdővésznek, a gyermekhalálozásnak okait eltüntessék, vagy legalább is enyhitsék? Bizony sehol sincsenek ! Az az állam, amelynek törvényhozótes- tülete legnagyobbrészt nagy birtokosokból és azok szekértolóiból áll, ott a nép javára törvényeket nem igen várhatunk. Csak az ilyen antidemokratikus országban lehet­séges az a hihetetlenül hangzó tény, hogy az állam évenként háromszor annyit költ el lótenyésztésre, mint közegészségre . . . Ez a magyar kultúra. És azért kell lábbal tiporni a törvényt, hogy ez is ma­radjon örökké. A nagykárolyi dal­egyesület estélye. (1912. junius 16-án.) Szép este volt. A színpadon, mint valami óriási, igéző hangszeren ezernyi csodás hang, bűbájos dallam zendült föl; nagyszerű érzések, kifejezhetetlen hangulatok, ébredő, kelő, ringa- tódzó, elható vágyak szálltak és suhantak a kicsiny, intimus közönség felé, mind behizel­■ B B B B B B B B B ■ Fűszer, csemege, ■ I korai zöldségek, z * ■ ■ BBBBBBBBB ■ SZŐKE LAJOS üzletében (Kereskedelmi Bank palota) NAGYKÁROLY. Nts­■ B 1 I MlI I I I ■ Gyümölcsök, friss hideg felvágottak. fli B I B BBiBJfi ■ TARCZA.-*$£♦­Iluczinak. Borongos, sötét volt a lelkem tükre; Nem volt csillag, világitó remény. A csalódás réq‘ kioltá tüzét . . . Fájdalommal, árván bolyongtam én. Sors szavára találkozott lelkünk . . . Te előtted nem lehet már titok, Hogy szeretlek, hogy imádlak s szivem Te éretted, szép szemedért dobog. Andalító zene hangjainál Azt súgtad, hogy szeretsz, szeret szived Boldogságtól fénylett lelked, az arcod: „ Tied vagyok, örökké a tied!“ Azt mondja a világ: szivem büszke. De telkednek alázatos rabja. Soh‘ se hajolt, de a büszkeségét Most tenéked lábaidhoz rakja. Oda rakom lelkem, üdvöm, kincsem Csak te lehess, te legyél az enyém . . . Hadd felejtse tenger szenvedését Boldogtalan, beteg szivem, szegény. Vinczlér Ferenc. Meghalt Kerekes Poldi . . . Irta : Kőhalmi Béla. Harmadik'napja volt már, hogy Poldi, az örökké vig Poldi gyermek az átellenes gyermekkórházba örök álmodásba hunyta le szemeit. A fiuk a nagyteremben játszódtak. Vígan, gondtalanul, mintha tudni se akartak volna arról, hogy odaát, abban a barátságos kül­sejű házban melynek vörös kockái olyan biz­tatóan mosolyogtak a szemlélőre, valakire rá- teritik azt a barátságtalan, komor fátyolt, valakire, aki az ő szivükhöz testvérnél, ro­konnál közelebb állott... Három röpke nap elűzte sima, barázdát- lan homlokukról az árnyakat. Szépen elfe­ledték azt a hívatlan vendéget. Az első két nap naphosszant csak Kere­kes Poldiról szólt a beszéd. Karátos Peri, a Poldi játszópajtása, kis hallgató közönség előtt tárgyalta szegény Poldi halálát. Apró nebulók, naiv félelem­mel hallgatták és lesték ajkáról a szót. Mond csak Feri! szólt Mente Jóska a borzongó hallgatóságból, hogy van az, mikor Ne dobja ki pénzét házaló ügynököknek S hanem forduljon Huszthy Zoltán (özismert fényképészetéhez Nagykároly, I <ossuth-u. 5., ahol biztosan természetim, ff : gyönyörű kivitelű képet kap! :: j A HERMAM-ciiio item melegíti a lábat.

Next

/
Thumbnails
Contents