Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-08 / 23. szám

junius 8. 23-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Ü3W RÚTH LIPŰT VASKERESKEDESE NAGYKÁROLY, DEÁK-TÉR. térni Ajánlom nagy választókban horgo­nyozott kerítés fonatokat, több­ször csavart Hungária és Delta fonatokból igen nagy raktár van ....— készenlétben. == Üzletem áthelyezése miatt leszállított árak mellett lesznek elárusítva. pompás alakítás volt. Bajika Kató bájos szerepéből, különösen egy szép, halkan siró kis jnpáni románc tett nagy hatást a finom szépségeket élvezni tudó közönségre. Bay Ilus is, mint az udvar első hölgye, ugyan kitett magáért. De ki tudná a színen mozgó sok kis japáni lány mosolyát, bályát, a mű tömérdek szépségét leírni ? Nagy fel­tűnést keltett a premier a közönség körében, amely a fiatal szerzőt a szereplőkkel és a szép, finom zene összeállítójával, Huszhy Zoltánnal együtt mindkét estén a függöny elé szólította. Első babérkoszorú, pompás szárnybontogatás! Ezután a hamupipőke került színre. Ó kedves meséje gyermekkorunknak, ó kedves, kesernyésen édes Bildermeier hangulat, ó megfakult drága selymek bágyadt fénye, ó drágakövek halk tüzelése 1 . . . Finom negé­des, kedves kis tánc a trón előtt: Péchy Magduska és Cilii Adél pás de deux-je, cerimóniás gavotte hajbókoló rokokó hölgyek­kel, tornázó galambok (visszhangzik a daluk!) mosolygó herceg, hamupipőke, tündér, gonosz mostoha és két szép mostoha leány, akik mostoha szerepükre is akartalanui tényt, bájt, kedvességet árasztottak: Patay Erzsiké, kinek brilliáns játékát már a japán darabban is csodáltuk és Kerekes Anna, A szálló zon- gorászó beosont lelkűnkbe és megrezegtetett egy-egy szunyadó emléket . . Bár a rende­zés nem volt a leggondosabb, sok taps jutal­mazta itt is a szereplők és a szinrehozók buzgalmát. ara 80 fillér ára 80 fillér ára 1 kor. ára 1 K 60 f. Zinner István étterme Nagykároly, Nagypiac. Kitűnő ételek és italok. Ju­tányos árak. Pontos kiszolgálás. Friss villásreggeli. Abonoma. már akkor szerette az egyszerű, mégis neesm gondolkozása embert . . . Fuldokló köhögés rázza meg testét. Midőn túlesett rajta, szomorúan monta, miközben le- mondólag intett kicsiny kezeivel: — Ott van a gyógyulás, ott lenn, a puha sírban, — mondta veglelen szomorúsággal, mig szemében gyémántcsepp, nem harinat- csepp jelent meg . . . És ül ott a halálról gondolkozva, a szép májusi reggelen, az élet reggelén . . . A kis vadgalamb oly szomorúan dalol, mintha neki is nagy bánata volna, mintha ő is a boldogságot siratná . . . Csak a rigó meg a csalogány éneke vig, mintha fel akar­nák vidítani . . . A leány az ablakpárkányon elhelyezett könyvekhez nyúl. Fölvesz egyet, lapoz benne, mígnem egy kis préselt szegfűhöz nem ér. Ki­veszi, az ajkához emeli, megcsókolja. Az, az ő virágából való . . , Ismét lapoz. Egy szin­tén préselt nefelejts. Mintha figyelmeztetné az élőt a holt emlékére. De az már a sírról való . . , Görcsös, fuldokló köhögés. Hörögve esik a szoba padozatára . . . Szülei berohannak. Ott fekszik a földön a leány. Hamar az orvos! Nem, nincs már szükség rá ... A csalogány is szomorú dalba kezd ... A nap is felhő mögé búvik. Nem illik vigadni, mikor egy mártír fekszik . . . holtan ... ifj Sípos János. Szentháromság ® gyógyszertár ®3 Szatmár-Ttémeti, Deák-tér 12. sz. 'eieto m v * Ajánlja az országos hírnévnek örvendő szephö-szereii, ami az arcról szeplöt, májfoltot, sömört, pattanást, mitesert párszori használóit után eltüntet és bársonysimává, hó­fehérré teszi. Nappali használatra: Vénus-krém Vénus-szappan Vénus-pouder Vénus-arcviz Éjjeli használatra: Mitiiti/thoro.s arcltenőcs, mely szépít és fiata­lít, ára 1 ti Sö /, hozzá fran­cia r/H'.sza/t/ttui ára 70 /'. Postai megrendelést azonnal továb bit az egyedüli készítő: Szentháromság gyógyszertár Szatmár Deák-tér 12. Régi nóta, de mindig aktuális.* Válasz a nyilttérre. Hol késik a megtorlás ? „Látiátuc feleim zumtúchel, hogy ha kell le is tagadjuk az igazságot. Szeretet helyett bé­kétlenség magvát hintjük, igazság helyett taga­dással élünk". Ez az újkori nagykárolyi halotti beszéd, amelyet tartott az Urnák 1912. esztendejé­ben Pálur István református segédlelkész. A segédlelkész ur ugyanis nem elégedve meg azzal, hogy durván és kegyetlenül — Is­ten szolgájához nem illő módon — megrá­galmazott egy halottat, akit neki, akkor Isten és ember előtt, kötelessége szerint ha dicsér­nie nem is kellett volna, de bántania semmi­esetre sem lett volna szabad. A tiszteletes ur azzal tetézte rut cseleke­detét, hogy nyílttéri harcba szállván, előbb letagadja amit mondott és azután megindokolja, hogy miért mondotta azt, amit letagadott. Hogy a tagadás mennyit ér, már látjuk, s ugyanazért ujjolag megismételjük, amit I róla irtunk. Ezzel szemben nem nyilatkozni kell, ez­* Cikkünk eddig térsziike miatt maradt el. zel szemben tessék sajtópereim, ha van mersz és bizik igazságában. Ami pedig az indokolást illeti, azt állítja a tiszteletes, hogy az irás szavai szerint cse­lekedett volna, amidőn a halottat lepocskolta? ! Való, szent igaz, hogy nem ismerjük az irás minden szavát. Nem vagyunk mi papok, de úgy nagyjában tisztában vagyunk az irás ; intentióival. És az elemi iskolás gyerek is ' tudja, hogy az irás minden szava csakugyan \ szentirás, emberbaráti érzülettel, igaz gyöngy- l gyei van tele és sehol sem parancsol sőt meg ’ sem tűr szeretetlenséget, kegyetlenséget, rideg 1 szívtelenséget és legkevébbé tűri azt el halottal ! szemben s épen lelkész részéről. Nem menti hát az az irás, amelynek alap- ' J ján a modern halotti beszéd beismeri, amit ta- 1 gad, vagy letagadja azt, amit beismert. Amint fentartjuk állításunk igazságát, : épen úgy fentartjuk azt is, hogy lelketlen, ' komisz eljárás volt úgy a halott, mint a csa­ládtag lebecsmérelése a tiszteletes úrtól. Az Úristen sem fog megelégedni bizonyára a nyílttéri nyilatkozattal. Ali sem elégedünk meg vele és ezután is i kíméletlenül fogjuk ostorozni Páhír István minden olyan cselekedetét, amely nincs össz­hangban a lelkészi hivatással, mert tiszteletlen­nek tartjuk azt, .hogy épen a szeretet terjeszté­séről jeles református hitvallásnak akadjon olyan elfeledkezett papja, aki a halott koporsójánál szitsa a felekezeti gyűlölködést. Az ilyen ember sírásónak, nem pedig lel­késznek való. Épen azért újólag is teljes elégtételt kö­vetelünk, a méltatlanul meghurcolt halott és családtagjai számára, de első sorban is azt, hegy keressen Pálur István más várost ma­gának, ahol megtorlás nélkül bánthat élőt és halottakat egyaránt. Művészesték a Magyar Király helyiségében junius hó 8-án és 9-én.-----­Fe llépnek: Göndör Aurél a legnagyobb magyar jellemkomikus a „Biró előtt“ cimü szenzációs jelenetében. Kovács Andor hírneves szatirikus, aktuális politikai, társa­dalmi és irodalmi humoreszkjeivel. Károlyi Piroska cabaret művésznő. H. Kállay Irén Arvay Rezső előadó művésznő. humorista. Szamossy Tériké és Tozsnyay Gabika cabaret soubrettek. írók, újságírók, hírlapok. Humoreszk; Népszámlálás; A „Nyugat“ a cabaretben. Tréfa íja: KOVÁCS ANDOR. Kezdete fél 10 órakor, épö-dij 2 korona, Ruhát fest és I I vegyileg tisztit Haufel Sámuel = Nagykároly, Kölcsei-ut I. s a római kath. templom mellett. 1 villany- és gőzerőre berendezett intézetében Alapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59.

Next

/
Thumbnails
Contents