Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-25 / 21. szám

május 25. 21-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Tisztviselő urak részére ismert jó minőségben készült angol scheviott öltöny K 40 ~ kTh divat kamgárn raglan sport divatfelöltö K 36 a legszebb szabással, Ízléses kivitelben. KENPÉNÉL PEBRECZEM PIAC-UTCA 55. SZÁM ALATT. (Hungária mellett.) követett el hivatali minőségében. Ezeket a pár hónappál ezelőtt tartott esküdtszéki fő­tárgyaláson Simkó Aladárnak sikerült is bi­zonyítani. A produkált adatok szinte meg­döbbentő világításba helyezték Nagykároly közállapotait. A rendőrfőkapitány, aki a vé­delem szerint mint szabóinas kezdette pályá­ját, később pedig, mint színész aratott babé­rokat, főispáni protekcióval került felelősség- teljes exponált állásába, olyan komédiákat csinált, mintha csak a Biró Lajos ismert, a közigazgatás tisztátalanságát ostorozó szín­müvét, a Sárga liliomot, kopirozta volna. Simkó kötelességének érezte, hogy ez el­len harcot indítson s a döntő csatát meg is nyerte, amennyiben a főkapitánynyal szem­ben a terhelő tanúvallomások alapján elej­tették ellene a vádat. Ennek a hosszabb ideig tartó küzdelemnek egyik kisebb jelentőségű mérkőzéséből támadt az az affér, amely miatt tegnap állott újra az esküdtbiróság előtt Simkó Aladár. Itt Czégényi József, „Nagykároly város rendőrtizedese“ volt a panaszos, a vádlott szerint azonban a háttérben a rendőrfőkapi­tány állott, aki bosszút táplál irányában kü­lönösképpen a legutóbb szenvedett s repa- rálhatatlan veresége miatt. Hangsúlyozta, hogy neki Czégényi Józsefet sérteni szándé­kában sem lehetett s mikor meggyőződött, hogy a szóvátett ügynek nem ő volt a sze­replője, azonnal elégtételt szolgáltatott neki. Hivatkozott arra, hogy a nagykárolyi szo­morú közviszonyok közepette ő mindig egye­dül a közérdeket védte s ezért rengeteg tá­madást kellett elszenvednie. Érveinek hatása alatt az esküdtbiróság ebben az ügyben is felmentette Simkó Aladárt. A főtárgyalás lefolyásáról az alábbi tudó­sításunk ad számot: I Kilenc óra után nyitotta meg az ülést Hoffmann József elnök. Szavazóbirák voltak : Kádas Andor és Nagy Kálmán, jegyző: dr. Kovács Miklós, ügyész: dr. Táby Mihály.! A vádlott dr. Merts László nagykárolyi ügy- | véd kíséretében jelent meg. Rendes esküdtek voltak: Dinyés Gyula, Bányai Péter, Andorfi Béla, Kis Ignác, Bá­rány Henrik, Kiss Lajos, Müller Adolf, Széli Géza, Méng András, Deák Ferenc, Nagy Mihály, Erdélyi István. Pótesküdt: Báthory Sándor. A vádirat ismertetése után a vádlott ki­hallgatása következett. Simkó Aladár előadta, hogy a cikket köz­érdekből irta, amelynek már hat év óta har­cosa, a lapjában, a „Közérdek és Érmellék“- ben. Jelen volt az inkriminált közleményben szóvá tett brutalitásnál, amikor egy rendőr bántalmazott egy védtelen polgárt s felhábo­rodásában irta meg cikkét. Sajnálja, hogy a rendőrtizedest Czégényi Józsefnek nézte s ezt a hibát mindjárt korrigálta is. Most is kész sajnálkozását megerősíteni. Czégényi József elmondja, hogy 18 éve áll Nagykároly város szolgálatában, mint rend­őrtizedes. A brutalitásban részt sem vehetett, mert abban az időben a jelzett helyen nem is volt. Dr. Falüssy Alajos nagykárolyi rendőr- alkapitány és Kovács József nagykárolyi pin­cér, mint tanuk kijelentik, hogy tényleg tör­tént akkor valamelyes rendőri incidens, de hogy erőszakosság volt-e ez vagy sem, arra ! határozottan nem emlékezhetnek vissza. A bizonyítási eljárás ezzel befejezést nyert, j A vád és a védelem előterjesztései alapján j a bíróság az esküdtekhez intézendő követ­kező kérdéseket állapította meg. Bünös-e Simkó Aladár abban,, hogy az általa szerkesztett „Közérdek és Érmellék“ j cimü lapnak 1911. április 15-én megjelent számában „Rendőri brutálitás“ cimü cikknek ( a vádiratban megjelölt szavaival olyan té- j nyékét állított, amelyek valódiságuk esetén alkalmasak lehetnek arra, hogy Czégényi Józsefet a közmegvetésnek tegyék ki? Ha igen: Beigazolta-e ezeket a vádakat? Dr. Táby Mihály vádbeszédében a hirlap- irásról adott képet. Ezt a szabad pályát, amely nincs qualifikációhoz kötve — úgy mond — nagyon elözönlötték a selejtes ele­mek. Ha a hírlapírókat összeiratnák előéle­tüket kikutatnák, meggyőződést lehetne sze­rezni arról, hogy mennyi sok, arra nem hi­vatott egyén kezéből kellene kiütni a tollat. Viszont a hivatásos, a korrekt újságírók annál nagyobb megbecsülésre tarthatnak számoh * A kérdés mélyére való látásból fakadtak ezek a fejtegetések. Kifogásolta, hogy a vád­lott a konkrét esetre vonatkozólag nem tu­dott elegendő bizonyítékokat produkálni s épen ezért fenn kell tartania a vádat. Dr. Merts védő reflektált az ügyész sza­vaira. Kifejtette, hogy bűncselekmény itt nem lehet, mert az erre irányuló szándékos­ság ki van zárva. Kontúrokban megrajzolta Nagykároly állapotait. A rendőrkapitány va­lamikor, mint szabóinas kezdte karrierjét, azután a színpadra lépett az itt aratott si­kerei qualifikálhatták csupán arra, hogy Nagykároly közéletében a rendőrfőkapitányi szerepet játsza. Hogy ez milyen absurd hely­zetet eredményezett, azt a vádlottnak sikerült már az igazság elnyomhatatlan erejével nem régen bebizonyítani. Ez a most szőnyegen levő ügy ennek a harcnak csak epizódja. Kéri, hogy az esküdtek ne a törvények ri­deg rendelkezéseit nézzék akkor, amikor a bizonyítás anyagát mérlegelik, hanem lelki­ismeretük szavára hallgassanak. Dr. Táby Mihály rövid replikában felelt a védelem érvényeire s azután a vádlott emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy a fő­kapitány részéről neki valóságos üldözésben van része, mióta a közérdekek védelmézésé- ben a visszaéléseket leleplezte. 0 szegény ember s mint újságírót, sohasem vezették tisztességtelen törekvések, csupán a jól fel- I fogott közügyek. Bízik az esküdtek bölcs ítéletében, amely most is megadja neki a : felmentést. Ezután az esküdtek kioktatása követke­zett. majd azok visszavonultak a verdiktjük meghozatalára. Rövid ideig tartott a tanács­kozásuk, amelynek eredménye az lett, hogy j Simkó Aladárt az első kérdésben nem bűnösnek mondották ki, ennélfogva a második elesett. E verdikt alapján a bíróság Simkó Aladárt felmentette. Az ügyész megnyugodott az ! Ítéletben s igy az azonnal jogerőssé vált. Szentháromság (ál gyógyszertár (U Szatmár-Tlémeti, Deák-tér 12. sz. Telefon 226. V III « Ajánlja az országos hírnévnek örvendő szepitő-szereit, ami az arcról szeplöt, májfoltot, sömört, pattanást, mitesert párszori használat után eltüntet és bársonysimává, hó­fehérré teszi. Nappali használatra: Vénus-krém Vénus-szappan Vénus-pouder Vénus-arcviz Éjjeli használatra: Míámphovos avdienőcs. mely szépít és fiata­lít, ára t ML SO /, hozzá fVan­da epeszappan ára 90 f. Postai megrendelést azonnal továb­bit az egyedüli készítő : Szentháromság gyógyszertár. Szatmár Deák-tér 12. ara 80 fillér ára 80 fillér ára 1 kor. ára 1 K 60 f. a tővárosban. A választójog mártírjai. Annak a küzdelemnek, amelyet az ország véres verejtékkel dolgozó, becsületes munkásai in­dítottak a választói jog kivívása iránt, már ál­dozatai is vannak. Csütörtökön délelőtt békésen tüntető munkások piros vére festette vörösre a, főváros aszfaltját s a munkások százai, gyer­mekes családapák némultak el egy időre vagy I hónapokra, azzal a kiáltással ajkukon : „ Jogot a népnek!“ „Jogot a népnek!“ Ez a visszhang hallszik szerte az országban. „Jogot a proletároknak, a dolgozó millióknak, az állam fentartó erősségé­nek!“ ezt zúgja ma ötmillió munkás. És ott a fővárosban, egy büszke palotában, van egy ember, egy kiskirály, akinek minden fegyverdörrenésre mosoly vonul át ajakán, min- I den halálhörgésre összecsapja kezeit, vihong, ka­ROTH UPÖT VASKERESKEDESE NAGYKÁROLY, DEÁK-TÉR. Ajánlom nagy választékban horgo­nyozott kerítés fonatokat, több­ször csavart Hungária és Delta fonatokból igen nagy raktár van ... készenlétben. . . . Üzletem áthelyezése miatt leszállított árak mellett lesznek izunz:“ elárusítva. .......

Next

/
Thumbnails
Contents