Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-04 / 18. szám
4—ik oldal. KÖZÉRDEK május 4. 18-ik szám. Tavaszi és nyári férfi ruhák és felöltők legolcsóbb és legnagyobb választékban GRUNFELD ADOLF és TÁRSA Jlü. L O iSIDebrecen, Piac-utca Histeinplom mellett. ezt birált-i meg olyan szigorúan Drágus István, mert én azon csak annyit óhajtottam módosítani, hogy a kérvény hangja szelidebb és némi tekintetben ildomosabb legyen, hogy t. i. minden úgy maradjon miként Dr. Merts szerkesztette csak a szöveg ezen része helyeit: „Ami ha a nagyváradi román gör. kath. püspökségben való benmaradás mellett teljesíthető nem lenne, úgy belenyugszunk abba, hogy a tervbe vett és felállittatni elhatározott uj gör. kath. püspökséghez csatoltassunk“ ez legyen a felterjesztendő szövegbe beillesztve : „a mi hogy a nagyváradi gör. kath. püspökségben való ben- maradásunk mellett is lehetséges, erős a meggyőződésünk. “ Erre aztán előterjesztették dr. Merts László és Drágus István a készen előre leirt és a „Nagykároly és Vidéké“-ben szóről-szóra közölt kérvényt és annak elfogadása mellett argumentáltak, kérve a szavazat elrendelését a kérvény t. i. az általam fenti módosítani kívánt és az általuk újabban a 8 tagú bizottság közös elhatározásával teljesen ellentétes kérvény elfogadása felett. Ily körülmények között nem maradt más hátra, minthogy a hívek között a legnagyobb sajnálatomra közös megegyezés nem létesülhetett, bár a magyar nyelv érvényesülését vala- menyien egyformán akartuk, hogy mindkét rész terjesszen fel külön-külön kérvényt a maga álláspontja és véleménye szerint s ennek folytán természetes, hogy ez esetben az ügyek szavazat utján való eldöntésének semmi értelme sincs. Már épen közölni volt szándékom a jelenlévőkkel, hogy az esetben, ha a hívek között, sajnos közös megegyezés nem létesülhetett, széjj elváltán, milyen szövegű kérvényt szándékozunk felterjeszteni, midőn a nagy kavarodásban közbejött kínos incidens miatt, erős személyeskedés indulván meg intelligens úriember részéről, botránytól tartva, kényszerítve éreztem magamat a gyűlést hirtelen feloszlatni. Visszautasítom tehát kíméletlen, illetlen és sértő kifejezést: „az elnöklő foesper.es renitenciája miatt oszlott fel a gyűlés“, mert azt mások provokálták. Teljesen rosszakaratú rágalmazás az is, hogy én „az udvaron a közgyűlésre kirándult idegen agitátorokkal“ tanácskoztam, mert tisztességes, hazafias nagykárolyi polgárokkal beszélgetve távoztam el az iskola udvaráról s miként fentebb említettem gyűlésünkön idegenek, még kevésbbé agitátorok nem voltak jelen. Rossz akaratú rágalmazás azon állítás is, hogy „heves agitáció folyik Drágus István kérvények aláírása ellen s egy uj a közgyűlésen be sem mutatott, a magyar nyelv érvényesülését megakadályozni akaró ellen- kérvény elfogadása és aláírása mellett“, mert igenis azon hazafiasán gondolkodó j hívekkel, kiknek minden rábeszélés nélkül, teljesen szabad akaratukból, egyezik a véleményük az enyémmel már eddig is tömeges aláírásokkal —- felfogunk terjeszteni a római apostoli Sz. Székhez egy kérvényt, melynek nyílt, őszinte és hazafias hangú szövegét, mely sem bánt és nem sért meg, egész terjedelmében itt közlöm: Szentséges Atya ! Alólirottak, mint a nagyváradi gör. kath. püspökséghez tartozó. Nagykároly város gör. kath. román egyházának hívei tudomást vettünk a hírlapokból, hogy görög liturgikus nyelvvel egy uj gör. kath. püspökség felállítása van tervbe véve, melyhez esetleg ami hitközségünk is hozzácsatoltatnék. Nagykároly városának mintegy 16000 lelket számláló lakosai közül körülbelül 4000 gör. kath. vallásu, kik régidö óta két külön hitközséget a románt és rutént alkották, hisz már az 1823.. évben kiadott pápai decretumban, mely a szatmár megyei gör. kath. főesperességet 72 pa- rochiával a munkácsi gör. kath. egyházmegyétől a nagyváradi gör. kath. egyházmegyéhez csatolj^ a két gör. kath. egyház, illetve parbehiák, a román és rutén, mint ilyenek külön szerepelnek, a gör. kath. román egyház jeletdeg majdnem 3000 lelket számlál, melynek hívei mindig törhetetlen hűséggel ragaszkodtak ahoz az egyházmegyéhez, melyhez terméssetesen tartozniok kellett, mig a rutén egyház hívei visszacsaioltatásukat óhajtván a munkácsi egyházmegyéhez, azt 1908. évben mégis kapták. Most miután egy uj gör. kath. püspökség felállítása van tervbe véve, tisztán és kizárólag azon célból, hogy a liturgikus nyelveket nem értő és magyar nyelvet beszélő hívek lelkiszükségleteiket ezen uj püspökségben kielégíthessék, mintán hitközségünkben vannak olyan hívek, kik óhajtanának az uj püspökséghez csatolást, mire nézve kérelmüket, úgy tudjuk fel is terjesztettek Szentséges Atyánkhoz ; mi a többiek kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy mi nem akarunk az uj püspökséghez csatoltatni, ragaszkodván mint eddig úgy most is régi egyházmegyénkhez, nem óhajtjuk és egyáltalában nem akarjuk liturgikus nyelvnek az ó görög nyelvet, hanem igenis kérjük a román liturgikus nyelv épségben való meghagyása mellett, I minden egyházi ténykedéseinkben a magyar nyelv használhatását éppen olyan módon és oly jogokkal miként az az újonnan létesjtendö püspökségben az ő görög liturgikus nyelv mellett lesz, megengedve. — Azon testvéreinknek pedig, kik az uj püspökséghez óhajtanak csatlakozni, ezt fiúi hódolattal szintén megengedni kérjük, hogy a másik gör. kath. rutén egyházba záros határidöalatt akadálytalanul átléphessenek, ha az ö lelki- ismereti meggyőződésük szerint lelkDzük- segleteiket csak is az uj püspökségben elégíthetik ki, mert lelkiismereti dolgokban mi senkire befolyást gyakorolni nem akarunk, nekiek erre módjuk van, mert tudomásunk szerint a másik testvér gör„ kath. egyház nem tiltakozik az uj püspökséghez való csatlakozás ellen, de visz- szont az osztó igazságnál fogva esetleg a másik egyházból ami egyházunkban belépni szándékozóknak is ez szintén 1 akadálytalanul legyen megengedve, bár- , kire nézve is azonban azon szigorú megszorítással, hogy az egyszer már at lépett egyéneknek soha többet visszalépni ; ne legyen szabad. Erősen megvagyunk győződve, hogy Szentséges Atyánk kizárólag csak lelkiszükségletek kielégítése végett fogja azuj i püspökséget létesíteni, ugyanazért mély : fiúi hódolattal kérjük Szentséges Atyán- I kát, hogy városunk ezen 4000 gör. kath. 1 hivő lelkinyugalmának és békéjének, .sagy- I káro'y városában mindkét parochiát, úgy j mint eddig volt mindegyiket saját vagyo- ! nával, alapjaival és intézményeivel külön külön püspökség joghatósága alatt fen- tartani kegyeskedjék és az egyöntetűség kedvéért, a magyar nyelv használatát mindegyiknek liturgikus nyelve mellett egyformán szabályozni méltóztassék. Mély fiúi hódolattal járulunk tehát Szentséges Atya mint Szentegyházunk Fejének legkegyelmesebb színe elé, hogy ezen alázatos kérelmünket meghallgatni kegyeskedjék. Szentséges Atyánk kezeit csókolva vagyunk. Nagykároly, 1912. április hó 28-án. a legmélyebb hódolattal és alázattal Krisztusban engedelmes fiai : Másolat hiteléül. Marchis Kumulus s. k. főesperes. Midőn engemet a nagyváradi gör. kath. püspök jelenlegi állásomba kinevezett, a 1277—1908. sz. a. kelt kinevezési okmányomban többi közölt a következők mondatnak: „Ennélfogva lelkiismeretében szigorúan kötelezzük Öt, hogy teljes erejéből munkálkodjék Jézus Krisztus Egyházának felvirágoztatásáért, sz. Unió érdekeinek előmozdításáért és ez által a vezetésére bízott telkek öröküdveért és az összesség javáért, előlmenve mindnyájának mindenben keresztény erényeinek ragyogásával és a jó pásztor példájával, ki lelkét adja oda nyájáért. Végül pedig a nagyváradi gör. kath. egyházmegyei főhatósága irányában, melytől a nagykáro.yi plébánia függ, a jövőben is álhatat:s leend és ragaszkodással fog viseltetni azon renditheTTÍodern és tartós plisézés és : gouvlérozás. : HÁJTÁJERPÁL s«”lár«: (A róni. kath. elemi fiúiskola mellett.
