Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-27 / 17. szám
április 27. 17 ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Ruhát fest es vegyileg tisztit = Nagykároly, Kölcsei-ut I. s | a római kath. templom mellett. villany- és gőzerőre berendezett intézetében Alapittatotí 1902. Telep: Petöfi-ut 59. nem kap, már csak azért sem, mert a kereskedőtől is megvonták azt. Pedig a gazdasági életünk, ilyetén való szomorú kialakulása részben bekövetkezik és ami a legaggasztóbb, épen az istápolásra szoruló kisiparost, kereskedőt és gazdát fenyegeti a veszély, ha vezető intézeteink, de leginkább a jegybank nem sietnek a fizetési nehézséggel küzdő vidéki intézeteink segítségére. Annál is inkább késztetve vannak erre, mert ha jól megfontoljuk a dolgot, inkább terheli a hiteltnyujtót könnyelműség nyakra-főre való hitelezésért, mint az igénybevevőt ; ez utóbbi csak az esetben szolgál reá a feddésre, ha a szerzett hitelt könnyelműen továbbítja. Felesleges azt vitatni, hogy a státusban beteg intézetek kimúlása a hitel megvonása által részben egészséges gazdasági jelenség. De olyan intézetek felkarolása, ahol nem betegségről, visszaélésről, hanem a rossz vezetésből kifolyó immobilizálhatósá,gról, gyenge és hiányos fizetői készségről van szó, ott az előrangu gazdasági érdek. A fizetési nehézséggel küzdő intézetek túlnyomó részének tehát, ,a likviditás terén van szükség segítségre. És ha elgondoljuk, hogy 150—200 millióval hathatósan lehet rajtuk segiteni, úgy az ország gazdasági érdeke nem is kíván olyan nagy áldozatot á jegybanktól és vezető intézeteinktől. Annál is könnyebben keresztül vihető ez, mert a jegybank közzétett kimutatása határozottan javulást mutat. Vidéki intézeteink minden esetre levonhatják a mostani nehéz napok tanulságát, hogy a fizető készség betartása nagyobb figyelmet érdemel, hogy a kihelyeztt anyag bonitása még nem elegendő arra, hogy az intézet működésében zavar ne álljon be; a fö és ezt nem iparkodnak betartani a künlevöségek esedékességét a saját kötelezettségükével összehozni, hogy megfelelő alap és tartalék tökén kívül még meglehetős nagy és könnyen folyósítható bankszerü követeléssel is kell rendelkezniük. Épen ezért nem kis figyelmet érdemel a mostani egész kontinensre kiható pénzfeszültségből származó akció, mely a hosszú lejáratú ipari és kereskedelmi hitel kérdését iparkodik megoldani. Jelzálog kölcsönökhöz hasonló 25—30 hó múlva visszafizetendő kereskedelmi hitelről volna itten szó. A mai nehéz helyzet nem volna annyira érezhető, ha az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság nem kötne le akkora tőkét; tény az, hogy a betétet nem lehet hosszú lejáratú kereskedelmi hitelbe fektetni; hogy a rövid és hosszú lejáratú hitel közé még egy más formát is kellene- beilleszteni ; tehát más módját kell keresni az uj hitelfaj lehetővé tételére. Franciaországben például, ahol a legkomolyabban foglalkoznak e kérdéssel, jelzálogintézetekhez hasonló bankokat akarnak alapítani, a szükséges tőkét részben az alaptőkéből de nagyobb részét címletek kibocsátásából óhajtják előteremteni. De próbálkoznak még más utón is a terv keresztül vitelével. Minálunk másképen kellenne a kérdést megoldani, mert amikor a nagyobb biztonságot nyújtó jelzálog levelek elhelyezése is néha nagyobb gondot ád, mennyivel nehezebb ennél az ipari címletek elhelyezése, melyek alapját a földbirtokhoz nem is hasonlítható biztonságot nyújtó ipari és egyébb vállalatok képeznék. "CTj "bőrüzlet! :o & Zá ® ö ~!U Sm M Jbí-<u N (A ja > fee rt £ Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Nagykárolyban, Deák Ferenc-tér 8. szám alatt, a volt Fried Jenő-féle üzlethelyiségben, a mai kor igényeinek megfelelő bőrkereskedést nyitottam. — Raktáron tartok cipész, csizmadia és szíjgyártó iparosok részére minden létező bőrárut. Úgyszintén minden hozzávaló kellékeket és szerszámokat a legjutányosabb árak és legpontosabb kiszolgálás mellett. Kérve a n. é. közönség szives pártfogását, vagyok teljes tisztelettel I rendben lesz hát az iskola ügy, lesz hát elég ; iskola, lesz elég tanító és lesz az iskoláknak j rendes berendezése és a tanítóknak tisztes- 1 séges fizetése. Lesz . . . mert Rákosi Jenő megint beszédet mondott érdekükben . . 0 boldog Magyarország. ! > s > 50 d 3 3 in » ►1 O I ifj. Klein Zoltán, borkereskedő. 655 000 gyermek : iskola nélkül! : A hires magyar népoktatás. — Vadon nőnek fel a gyermekek. nincs pénz iskolára, de katonára van. Egy most kiadott hivatalos statisztika adatai szerint Magyarországon 3.125,000 tanköteles gyermek él, ezek közül 655.000 gyermek nem iratkozott be semmiféle iskolákba 2.462,000 gyermek járt, egy-egy iskolára tehát 149 tanuló esett. Hogy milyen sivár a mai népoktatás helyzete és mily elmaradott kultúránk, az csak akkor tűnik ki igazán, ha összehason- í litást teszünk a mai kulturállapotunk és külföld államai között. Amig nálunk egyisko- lára 149 tanuló jut, Finnországban csak 41, Olaszországban 62, Franciaországban 64, Bulgáriában 112. Ez utolsó adat különösen bántó reánk nézve, mert azt mutatja, hogy még Bulgáriában is több érzék van a kultúra és és népnevelés iránt, mint nálunk. De ott viszont az ország boldogságát és népének jólétét nem véderőjének gondolkodás nélküli és végtelen fokozásában látjuk. Az pedig, hogy több, mint félmillió gyermek nem járhat iskolába, mert az állam nem épit iskolát, páratlan miden kulturállamban. Hihetetlen lenne egy müveit országban, hogy a nép véres verejtékkel kisajtolt pénz és vér álozata utján még arra sem tarthat igényt, hogy gyermekeinek az állam iskolát építsen. Talán nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy ugyanekkor az úgynevezett Országos Magyar Iskola egyesület mily lépéseket tesz az iskolaügy érdekében. Nos, ősi magyar szokás szerint: semmit. Az elnök: Rákosi Jenő. kivág egy iszonyú szép beszédet, azután a tettekre kerül a sor. Kiosztanak egyszáz korona készpénzben egy jutalmat, a Nemzeti Kaszinó alapítványából és azután még egyszáz koronát a sajátjukból tiz tanító és óvónőnek és ugyanannyinak ötven koro- ! nát. Ja igaz, még négyen oklevelet kaptak. I Egy tanfelügyelő meg is köszönte a Magyar Iskolaegyesület tevékenységét és most már Széngázmérgezés a vasútállomáson. fl halál torkában. Beszélgetés Burger Szerénával. Már a korra reggeli órákban futótűzként terjedt el a városban, hogy Burger Szerénái:, a helybeli állomáspénztárnok- ■ nőjét fülkéjében, amelyet hatóságilag feltörtek, halva találták. Szerencsére a hir nem bizonyult valónak és a szerencsétlenül járt pénztárnoknő már teljesen túl 'van a veszélyen és rövid idő alatt fel is épül. A szerencsétlenségről részletes tudósításunk a következő : — A reggel 4 óra 35 perckor induló vonatnál az utasok tömege várta a pénztár kinyitását, hogy jegyhez jussanak. Már alig pár perc hiányzott az indulástól, még mindig zárva maradt a pénztár. Az utasok nyugtalankodni kezdtek, sőt a vasúti személyzetnek is feltűnt a késedelmezés és dörömbölni kezdtek az ajtón. Az ajtó ennek dacára sem nyílt fel s igy bizonyossá vált az, hogy a pénztárnoknőt valami baleset érte. Az utasokat jegy nélkül szállították fel a vonatra s az esetről jelentést tettek Aczél Béla állomásfőnöknek, aki haladék nélkül intézkedett az ajtónak hatóságilag leendő felnyittatása iránt. Alig nyílt ki az ajtó, a folytó széngáz szag, mely a fülkéből kitolult elárulta, hogy a pénztárnoknőt szerencsétlenség érte, akit a díványon fekve, teljesen eszméletlen állapotban találtak. Aczél Béla állomásfőnök, az értéktárgyaknak biztonságba helyezésével, egyidejűleg azonnal orvosi segély iránt intézkedett és a gyorsan megjelent dr. Czukor Lajos vasúti orvos constatálta, hogy széngáz- mérgezésről van szó. Megkísérelték az életregerjesztést, de az nem sikerülvén, beszállították a városi kórházba, ahol azonnal gondos ápolás alá vették, de ezek dacára, csak déli 10 órakor tért eszméletre s igy a hatóság csak délután hallgatta ki. A kórházi igazgatóság engedélyével, e sorok írójának alkalma volt, a szerencsétlen járt pénztárnoknővel beszélni, aki a szerencsétlenséget a következőkben adta elő': „Már napok óta, késő éjjeli órákig dolgoztam az uj menetdij szabályzaton. Rendkívüli fáradtnak éreztem magamat és alig vártam, hogy az utolsó vonat kimenUj üzlet. véta és törülközők, gyapjú és ágy garnitúrákból. Rendkívül kedvező rőfös és női Tisztelettel értesítem Nagykároly és vidéke n. é. közönségét, hogy a Wesselényi utca 17. sz. alatt levő üzletemet április 1-én a Gróf Károlyi György-térre, a Grünvald Izidor által eddig birt üzlethelyiségbe helyeztem át. — Állandóan nagy raktárt tartok mindenféle női ruha, blouz- és kosztüm szövetek, cérna, pamut és lenvásznak és siffonokból, fehér és színes damaszt és cérna kanavászok, damaszt abrosz, szer- és mosódelénok és francia batisztokból, valódi honi kék festő és színes kartonokat, szőnyegek, függönyök havi vagy heti részletfizetési kedvezmények, mellett az árakat nem érintik. Kiváló tiszteletül. Ifj. "WEISZ T-A-3SZ.A.B,
