Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1912-04-20 / 16. szám
2- idikoa. ÉRMELLÉK április 20. 16-ik szám. pitos műhelyemben készülnek a legjobb ujmunkák, valamint javításokat is gyorsan és legnagyobb gonddal teljesítek. Elvállalom bútorok szállítását és azok csomagolását. Kényelmes fizetési feltételek. Raktáram bármikor megtekinthető Vételkötelezetlség nélkül. Tervekkel, költség- vetéssel bármikor készséggel szolgálok, o o o ooooooo Tisztelettel Tisztelettel értesítem az „Érmellék“ nagyérdemű közönségét, hogy Érmihályfalván, a Vasut-utcában a modern bútoripar remekeiből BUTORRAKTÁRT nyitottam, hol állandóan nagy raktárt tartok háló-, ebédlő-, uriszoba-, szalon- és konyhaberendezésekböl. — KárBRAUN HENRIK bútorkereskedő. Ha már az idegen vevők korlátozása ki nem vihető, tessék megadóztatni őket ezen keresetük után. Elvégre az jogos, hogy ha ott üzletet folytatnak, azért kereseti adót is fizessenek. Ezzel a város is nyerne pótadóban s lehet el venne a kofák kedvét, hogy rajostól lepjék el a heti piacot, kiuzsorázva azt a társadalmi osztályt, amely minden szükségletét a piacról szerzi be. Újból korcsmajog iránti kérelem. Most, amidőn egyesületek alakulnak arra nézve, hogy az alkohol káros hatásától az emberiséget megóvják, mint különös jelenséget kell tapasztalnunk, azt, hogy Érmihályfalván alig múlik el képviselőtestületi gyűlés, amelyen valaki uj korcsmajog iránt, a közgyűlés támogatását ne kérelmezze. Már több alkalommal akartuk tiltakozásunkat kifejezni, a korcsmák létszámának felemelése iránt, de mindenkor a város rohamos fejlődése volt az indító ok arra nézve, hogy meghajoljunk a kényszer hatása alatt. Most azonban újabban Szabó Sándor adta be kérelmét, korlátolt italméré- résének korlátlanná való átváltoztatása iránt, amely kérelem teljesítése ellen, annyival is inkább fel kell szólalnunk, mert a képviselő- testületnek nemcsak joga, de kötelessége is. a mindjobban elharapódzó alkoholizmus káros hatásának útjába állani és meggátolni azt, hogy a dolgozó társadalom — a nép — erkölcsileg és anyagilag végleg elpusztuljon. Érmihályfalván ez idő szerint 23 korlátlan, 16 korlátolt kimérés és 15 kismértékbeni elárusitás van, amely teljesen kielégíti a felmerült szükégleteket. Van ezenkívül 4 szálloda, 4 kávéház is. A korlátlan kimérési jogosultsággal bíróknak piactéri elárusitásra is van engedélyük s igy egyáltalán azok szaporítása, csak magáncélt szolgálna. Napnap után fordulnak elő verekedések a korcsmákban, a közbiztonsági állapotok rémesek, az ellenőrzés lehetetlen. Kötelessége tehát a képviselőtestületnek gátat vetni ezen jogtalan kérelmeknek, mert ha ez igy tart, rövid idő alatt elérjnk azt, hogy Érmihályfalván minden második ház, vendéglő, vagy korcsma lesz. Sárbuckák a Főutcán. Az elöljáróság eltakarhatta a községi utakről a sarat, de nincs benne köszönet. Ugyanis az utszélen ott maradtak a sárbuckák, amelyek az esteli gyér- világitás mellett lépten-nyomon kitöréssel fenyegetik a járókelők lábát. De ha a buckák sokáig ott maradnak, visszahordják azt kitérés alkalmával az ut közepére a szekeresek is s igy aligha ért valamit a lakosság a sár összehordásával. Intézkedést kérünk tehát a buckák eltávolítása iránt, mert igy az egész sár takarításra fordított összeg felesleges kiadásnak bizonyul. Uj mészáros üzlet. Patay Sámuel nyugalmazott vasúti raktárnok, a vasut-utcán, a Kinczel-féle házban mészáros és hentes üzletet nyitott. Hirdetésére felhívjuk olvasóink szives figyelmét. Megörült nyomdász. A „Nagyváradi Friss Újság“ írja: Legutóbb napokig ődöngött itt Nagyváradon egy zavaros fejű, züllött kinézésű alak. Beck József volt érmihályfalvai nyomdász. Rögeszméje lett, hogy költő, nyomdáját elhanyagolta s teljesen tönkre ment. A családja a nagyváradi elmekórházban helyezte el és egy idő múlva kiszabadulva hóna alatt hatalmas kézirattömeggel sorra járta az éjjeli mulató helyeket. — Legutóbb a pornográfiára vetette magát. A debreceni rendőrség már régóta meg akarta a poétától tisztítani a várost, de alkalomra várt. Tegnap éjjel megint egy botrányos „költeményt“ irt, amelyet fen- hangon olvasott fel az egyik kávéházban, az orfeumos hölgyekről. A jelenlevő rendőrtisztviselő a „költőt“ nyomban elszállittatta a rendőrségre, ahonnét beviszik valamelyik elmegyógyintézetbe. A nagyváradi ügyészség a vers egyik példányát áttette az érmihályfalvai elöljárósághoz, hogy nyomozza ki a nyomdát, ahol a költemény készült. Az ügyet a rendőrbiztosnak osztották ki, aki a vizsgálatot megindította. FedákSári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya crémet“ használják. Pannonia-szálloda Érmihályfalva, Négy újonnan fényesen berendezett szoba! Kóser konyha. Pontos kiszolgálás. Mérsékelt árak. R „HUNGÁRIA“ Általános BIZTOSÍTÓ Részv.-társ. kerületi főügynöksége a Kereskedelmi és Iparbank Részvénylársaságnál Érmihályfalván. (Telefon 3. szám) Van szerencsénk szives tudomására adni, hogy a „Hungária Általános Biztosító Részvénytársaság“ kerületi főügynökségét Érmihályfalva és környékére átvettük. Ez a társaság a következő ágazatokat műveli és pedig: a tűz-, baleset- és szavatossági-biztosítást, élet- és népbiztositást, betöréses-lopás elleni-, üveg-, jég- és állatbiztosítást. A társaság részvénytőkéje 6,000.000 K. A Hungária kartellen kívül áll, díjtáblázatai és feltételei előnyösek és liberálisak s igy a biztosítást kereső közönség érdekeinek minden irányban a legjobban megfelelnek. Székelyhid. Magyarországban 14 millió a gazdák száma. Ezt mutatta ki az országos mezőgazdasági egyesület hiteles statisztikai adatok alapján. Kimutatja továbbá azt is, hogy ebből a tizennégy millióból, csak huszonnégyezer nagy- birtokos és főbérlő van, mig a többi 13 millió kilencszázhetvenhatezer kisgazda és föld- mivelő. Lehetetlen ezt csupán puszta tényként tudomásul vennünk. Mert mig ez egyszerűen kimondva talán érdektelennek látszik, közelebbről véve szemügyre, sok olyan dolgot mond, melyre önkénytelenül is ökölbe szorul a kezünk. Lássuk csak, mit is mondanak ezek a számok ? Fülünkbe kiáltják a legtisztább valóságot. Világosan láthatjuk ugyanis, — hogy hazánk közterheket viselő állampolgárainak csaknem háromnegyedrésze földmives és bár hazánk föld- mivelö állam, mégis a földmives az állam legmostohább gyermeke. Miért van ez igy? Talán mert a magyar földmives nem jó munkaerő ? Hisz régen bebizonyosodott, hogy a magyar a legszívósabb arató és földmunkás. Mi az oka mégis, hogy minden szorgalma takarékossága dacára alig van kisgazda, aki vagyonban gyarapodnék ? Egy tekintetet kell vetnünk arra a hatalmas földterületre, amely az oly aránytalanul kisebbségben levő nagybirtokosé és arra a mondhatni tenyérni földterületre, amely a nagy többségben levő kisgazdák tulajdona s egy lépéssel mindjárt közelebb jutunk a felelethez. A fordított arány a kis, illetve a nagybirtokosok és földjeik nagysága között világosan megállapítható, mig az adó erre való tekintet nélkül aránytalanul nagyobb mértékben nehezedik a kisgazdára. Ugyanis mentői több földje van valakinek, aránylag annál kisebb az őt terhelő adó. Természetes folyománya ennek, hogy kiki igyekszik földben gyarapodni, mit az ezerholdasok lenézéssel földéhségnek neveznek. De gyerünk csak tovább. A kisgazda tehát kevesebb földdel aránylag nagyobb teherrel s igy kevesebb tőkével indul versenyre a nagybirtokossal. Az említettek alapján mi sem természetesebb, hogy a kisbirtokos és kisgazda fáradozása sem minőségileg, sem mennyiségileg nem mutathat föl oly termést, mint a nagybirtokos. Tehát több fáradtsággal, több teherrel még az eredménye is rosszabb. Hát ez nagyon tisztességtelen verseny s tettre kényszerít bennünket a helyzet tarthatatlansága? De hol is vannak a bajok kutforrása? Hazánk parlamentáris életében. A politikát is az az egynéhány család és nagybirtokos tartja a kezében s önérdek vezeti a törvényhozókat. Osztályparlament uralkodik s mindaddig nem várható gyökeres javulás, amig Istentől való legelemibb jogainkat, az általános titkos választójogot ki nem vívjuk. Ez az egyedüli ut, amely kisgazda közönségünket, de az egész ország népét kivezeti sanyarú helyzetéből. Csak igy tudjuk ellensúlyozni a hatalmi túlkapásokat. Itt a tavasz, friss munkára serkent, tettre késztet. Ne feledjük a jelszót: Összetartás 1 Esküvő. F. hó 16-án kötött házasságot Codarcea Sándor máv. állomás felvigyázó Sárándi Annával. A házasság kötésnél mint, polgári tisztviselő Tóth Emil aljegyző működött közre. Közgyűlés. A kéviselőtestület 1912. április 20-án tartott közgyűlésében tudomásul vette a haszonbéri biztosítékokból befolyt, 1280 koronának a pénztárba való beutalását. Megállapította a kocsiutak kövezésére és tüzi- fecskendő árának fedezésére készített és ezek után az 1911/12. évre szóló óvodai költségGazdák figyelmét felhívom du- AT*ATI raktáramra, a mely minőség tekintetésan felszerelt M v liUlivSOl v|l ben felülmúlja a összes égetett cserepeket. Teljesen vízhatlan és idők folyamán mindig tartósabb lesz. Továbbá ajánlom cementlapok, kut-gyürük, kút- és betoncsövekkel dúsan felszerelt raktáramat az építtető közönség szives figyelmébe. ' ----KA TZJENŐ a.z éxxxxilxál3r:falTrai első 'betorxg'3rá,r tv3.la.jd.oxa.osa,.
