Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-20 / 16. szám
április 20. 16 -ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. Ruhái fest és vegyileg lisztil Haufel Sámuel = Nagykároly, Kö!csei-ut I. = a római kath. templom mellett. villany- és gőzerőre berendezett intézetében Alapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. lás elnyerésre fog kérni engedélyi. Elvégre üzlet, az üzlet. A közgyűlés a déliharangszónál zárult. Műkedvelő előadás. A nagykárolyi kath. legényegylet 1912. ápril hó 21-én, vasáinap este 8 órai kezdettel a „Tolonc-“ot közkívánatra leszállított helyárakkal másodszor is előadja a városi színházban. Miért drága a piac ? Megzsarolt vidékiek! Demidor Náci törvénykezése ! A hétfői hetivásáron történt, hogy Ritter Katica nagykágyai, Balaskó Sándor szalacsi és Földes Ilona bihardiószegi lakosok, szőlő- I oltványokat hoztak a helybeli piacra eláru- j sitás végett. A vámbérlő minden egyes 100 drb oltványért 20 fillérrel adóztatta meg őket, í holott a vámdijtételek szerint 2 fillér járt volna. Fizettek tehát 1200 drb oltvány után, amely alig foglal el egy négyszögöl területet, 2 korona 40 fillért. Az óriási vámdijakért panaszra mentek a vásárbirói tisztet betöltő Demidor Ignác rendőrkapitányhoz, aki nemhogy igazat adott volna panaszosoknak, de állításuk szerint azzal utasította el őket:. »Ha drágálják a vámdijat, minek jönnek Nagykárolyba“. Később azonban meggon-, dolta a dolgot s kijelentette, hogy az intézkedés hatáskörén kívül áll, de befogja je lenteni az ügyet a képviselőtestületnek s az megteszi az intézkedéseket az ügy orvoslása iránt. Igazán az ember azt sem tudja, hogy mit szóljon ehhez a kérdéshez ! Nevessen-e, vagy bosszankodjék ? Hogy egy rendezett tanácsú város rendőrkapitánya ne tudja azt, hogy mint vásárbiró, ilyen ügyekben Ítéletet hozni köteles és kenyéradó gazdája — a várossal szemben — olyan kijelentést kockáztasson meg, hogy a vidékről a városba jövő eladókat egyszerűen azzal utasítsa el, hogy ha nem tetszik a kizsarolt várnáig fizetés, menjen más városba. Es vájjon mit szólnak ehez a vidékiek, akik erről az esetről tudomást szereznek ? Bizonyára az a véleményük, hogy Nagykároly városát kerülni kell, mert itt a szegény kizsarolt publikum nem hogy védelemre találna a piaci hiénák ellen, de a hatóság indolentiája, vagy talán a törvény nemtudása elősegíti azt, hogy a piaci vámtételt a bérlő úgy alkalmazza, ahogy neki tetszik, vagy ahogy üzleti érdeke megkívánja. Műkedvelői előadás. A nagykárolyi kath. legényegylet úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült műkedvelői előadást rendezett a városi színház helyiségében, a melyet ez alkalommal zsuffolásig megtöltött a közönség, úgy hogy pótszéksorok betétele is vált szükségessé. Az előadást a „Polgári olvasókörben reggelig tartó táncmulatság követte, általános feltűnést keltett az, hogy városunk társadalmának azon része, a kik sokszor tüntetőleg hangoztatják a jótékonyáéi iránti áldozatkészségüket, sőt lépten-nyomon hangoztatják demokratikus érzelmeiket is, távol maradtak az előadásról, s valószínűnek tartjuk azt, hogy vagy a 32 levelii bibliát forgatták, vagy pedig értekezletet tartottak a „Gyepsor“ nyomorának megszüntetése tárgyában. Sőt nem láttuk ott, a főispánt, alispánt, egyetlen hivatalfőnököt sem. A polgár- mesterünk is távollétével tündöklőit, pedig a második felügyelő bizottsági tantiemből telt volna 2 korona belóptidijra. Hiába! polgári mulatság volt ! A kir. tanácsosoknak derogál leereszkedni a kérges tenyerii iparosok közé. A polgárságnak csak a szavazata és a pótadója jó, de mikor arról van szó, hogy azok körében megjelenjenek, akkor egy hirtelen közbejött fejfájással mentik ki magukat és elmaradnak a mulatságról. — Jó lesz ezt megjegyezni s legyen végre va- lahára a polgárságban egy kis önérzet s alkalomadtán adja vissza a kölcsönt, amikor arról lesz szó, hogy szükség lesz a polgárságra és annak szavazatára. Ez a körülmény Csak rendezőségre hatott kissé kellemetlenül, a közönség azonban észre sem vette távolló- tüket, sőt lehet, örvendtek rajta. Magáról az előadásról csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. A szereplők mindenike kitett magáért és igyekeztek műkedvelőket jóval túlszárnyaló előadást produkálni. Az előadás sikere Patz Mariska, Szolomajer Anna, Kihán Mariska, Szolomájer István és Csanálosi József nevéhez fűződik. Patz Mariska a Liszka cseléd szerepét adta elő kedvesen, bájosan rendkívül mély érzéssel. Mindenkit meglepett a játékában megyilvánult otthoniasság. Kedves fülbemászó hangon előadott dalait többször is megujrázták s minden felvonás után a lámpák elé szólitota a közönség. Valósággal csokorerdővel árasztották el s különösen egy kis kosár keltett általános feltűnést. (Látszik, hogy Pengász Erzsi a szomszédjának készítette) amelyet tapsvihar mellett nyújtottak fel a rendkívüli bájos Liszka számára. Szolomájer Anna az Ördög Sára szerepében valósággal eccelált. Különösen a korcsmái jelenetében magával ragadta a közönséget. Kihán Mariska a Kontráné szerepét adta elő kifogástalanul s egyes jeleneteit lelkesen tapsolta a közönség. Szolomajer István a vádorló legény szerepét hivatásos színészt is felülmúlón alakította s táncát többször megismételték. Játéka oly precíz volt, hogy ha nem ismernénk, azt gondolnék, hogy a vezetőség egy fővárosi kiváló művészt kért fel a szerepkör betöltésére. Csanálosi József a mészáros mester szerepében érdemelt ki általános elismerést s zajos tapsot. Leitli Ferenc Ábris szerepében aratott sikert, mig a többi szereplők kis szerepeiket bámulatos gyakorlottságai adták elő. A második felvonás végén a közönség Lucay János rendezőt és Tremba Márton a szinpad rendezőjét a lámpák elé szóllitotta és lelkesen ünnepelte. Az előadást — miként már fent is emitettük — a Polgári olvasókörben vacsora és regeiig tartó tánc- mulatság követte. A róm. kath. elemi lányiskola növendékei a kegyesrendi plébánia-templom villanyvilágítása javára április 20-án és 21-én (szombat és vasárnap) d. u. 5 órakor ünnepséget rendeznek a zárda nagytermében, a következő műsorral: 1. Nyitány: Egmont. Beethoven L., zongorán négy kézre játsszák : Rokk Ilonka és tanítónője. 2. Felvonulás zenekisérettel. 3. Álom és valóság. Prolog, előadják: Kruppa Giziké, Szemere Ilonka, Teleki Böske és Sallay Mariska. 4. Esti dal. Abt F., énekli a növendékek. — 5. Les Sylphes. Impromptu Valse, G. Bachmann, zongorán játssza: Czilli Adél. 6. A két befőttes üveg. Vigjáték egy felvonásban, í irta Murai Károly. Személyek: Balogh Jánosné — Steinmann Paula. Klárika, Juliska gyermekei — Holczinger Emma, Boross Vilma. Irénke, Mariska, Rózsika Klárika barátnői — Hill Lujza, Kristóf Irénke, Vetzák Bözsi. Gyöngyike — Eülöp Tériké. Kati, szolgáik) — Czeha Mariska. 7. Szalon-darab. Besendahl, zongorán 4 kézre játsszák: Szilágyi Stefi és tanítónője. 8. Róása- tündérek tánca. Moszkovszky M., zongorán játsza : Rokk Ilonka. 9. Csalán. Humoros vigjáték egy felvonásban, irta: Szepessy László, zenéjét szerző Kerner Jenő. Tartalmát mondja : Luczay Erzsiké.' Személyek: Csalán — Sajtos Anna. Rózsa — Csepregi Margitka. Fodormenta — Marián Mariska. Ibolya —-Rubletzky G áke. Liliom — Papp Rózsika. Árvácska — Tóth Erzsiké. Százszorszép —■ Liebhauzer Margit. Viola — Cupcea Marica. Tulipán Petz Margttka. Eszüké — Kern Böske. Tökvirág — Ekker Rózsika. Házi kisasszoy — Kugler Mariska. Összes kar. 10. Qui vive. Galoppe. Ganz A., zongorán játsza: Mangu Liliké. 11. A kakas. Vigjáték 2 felvonásban. Idegen eszme után irta: Maszlaghy Ferenc. Személyek: Szorgos Bálintné, özv. bérlőnő — Túrosán Gizella. Böske, Panni, Agnes, Rózsi, Katii cseléd leányok Fe- renczi Erzsi, A innia Mariska, Bekker Erzsi, Fok Anna, Prógli Erzsi. Zsuzsi néni, öreg asszony -— Ember Flóra. Éji őr — Balogh Teréz. 12. Isten hozzád. Kreruzer K., éneklik a növendékek, Belépti-dij mindkét napon az első 6 sorban 3 k., a többi sorban 2 k., Jegyek előre válthatók: Récsei Ede el. isk. igazgatónál. A hölgyek kéretnek kalapjaikat a ruhatárban elhelyezni. E jótékony célra rendezett ünnepségre a mélyen tisztelt szülőket és érdeklődőket tisztelettel meghívja az igazgatóság. A „Szamos“ berzenkedése. A főispáni irodából dirigált szatmári mungó szócsőben újabban az alábbi cikk látott napvilágot, a melyet mint egy áprilisi különlegességet bemutatunk olvasóinknak. Akit érdekel, vonja le attól a consekventiát, mi egy városról ilyen korcsmái hangon irt cikkre, válaszolni érdemesnek sem tartjuk. íme a cikk: „Haragszom rád . . Nagykárolyi társasjáték. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 16. Ha ez a kis közigazgatási társasjáték nem vágna mélyen a zsebbe (és pedig az állam zsebébe) nagyon kacagnánk rajta. Nem afajta szánalmas kacagás lenne ez, hanem egészséges, humorfakasztotta lelkethizlaló nevetés. De mert itt az állam pénzéről egy állami segélynek elherdálásáról van szó, hát igenis komolyan foglalkozunk vele, bár jól tudjuk, hogy a nagykárolyi nyekergő sip- ládák testületi nyelvöltögetéssel felelnek majd. Úgy történt a dolog, hogy Nagykároly város pályázatot irt ki egy városi polgári fiú- és leányiskola építésére. A pályázatra 42 ajánlatot kaptak, köztük 10 olyan pályázó volt, kik az összes munkálatot vállalták. A döntés az elmúlt vasárnapon tartott városi közgyűlésen történt, amikor is minden bizottsági tag kapott egy lepedőnyi összehasonlító táblázatot, melyből kitűnt, hogy a legolcsóbb ajánlatot egy szatmári épitővállalkozó cég nyújtotta be. Az ilyen pályázatoknak hivatalos elnevezése „árlejtés“, ami annyit jelent, hogy a város minél alacsonyabbra szeretné „lejtetni“ az árat. Nagykárolyban azonban az ár helyett a bosszú vitus- táncát „lejtették.“ Bosszút, 20000 koronás bosszút akarnak állani Szatmáron, amiért az elcsent pénzügyigazgató- ságot hosszú 18 év után igaz utón vissza akarja szerezni. Az összehasonlító kimutatás szerint — melyet az elegancia kedvéért nem Írták, hanem drága pénzen kinyomatták, az egyik szatmári cég a munkát 307160 korona 70 I fillérért vállalta. Ezt volt a legolcsóbb ajánlat. üj üzlet. véta és törülközők, gyapjú és ágygarniturákból. Rendkívül kedvező Tisztelettel értesítem Nagykároly és vidéke n. ó. kö- w/ifÄc Ács nni «IíITÍl.+.á.Pll zönségét, hogy a Wesselényi utca 17. sz. alatt levő * VAWO Uiiíiiwclil M üzletemet április 1-én a Gróf Károlyi György-térre, a Grünvald Izidor által eddig birt üzlethelyiségbe helyeztem át. — Állandóan nagy raktárt tartok mindenféle női ruha, blouz- és kosztüm szövetek, cérna, pamut és lenvásznak és siffonokból, fehér és színes damaszt és cérna kanavászok, damaszt abrosz, szer- és mosódelénok és francia batisztokból, valódi honi kék festő és színes kartonokat, szőnyegek, függönyök havi vagy heti részletfizetési kedvezmények, mellett az árakat nem érintik. Kiváló tisztelettel ifj. WEISZ
